A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Idegenforgalmi Kollégiuma állásfoglalása

 

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (7) és (10) bekezdése 2004. augusztus 1-től standolási kötelezettséget ír elő minden vendéglátó vállalkozás részére a röviditalra, sörre, borra és pezsgőre. Ez azt jelenti, hogy a vendéglősöknek, kereskedőknek naponta többször a szállítóik, és azok telephelyei szerint számba kell venniük, és pontos nyilvántartást kell vezetniük arról, hogy üzletükben mikor, miből, mennyi italt értékesítettek és mennyi a napi zárókészlet.

A törvény előterjesztői a standolási kötelezettséget a borhamisítók elleni hatékony eszközként próbálták meg az Országgyűléssel elfogadtatni. E törvény beterjesztését nem előzte meg szakmai egyeztetetés, így az ezzel kapcsolatos észrevételeket nem lehetett megtenni. A szakmai észrevételeket a Magyar Vendéglátók Ipartestületének kezdeményezésére 2004. februárjában az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága tárgyalta, és egyetértett a törvény módosításának szükségességével.

Az alkoholtermékek műszakonkénti leltározása a világ nagy bortermelő országaiban, de az EU-ban sem gyakorlat, mert a hamis bor forgalmazásának elkerüléséért a bortermelők tartoznak felelősséggel. Standolási kötelezettség a világ egyetlen országában sincs. A borhamisítás elleni küzdelemben kizárólag a vonatkozó szabályok betartatása és a hatékony ellenőrzés jelent védelmet.

A magyar jogi szabályozás, amely standolási kötelezettséget ír elő a vendéglátásban, egyes helyzetekben fizikailag kivitelezhetetlen (hordós sör, koktél készítés, fogadások, partik italválasztéka, kitelepülés, stb.). Esetenként szakszerűtlenségre kényszerít, továbbá az italok minőségében károsodást idéz elő. Hátráltatja a pincérek szakmai munkáját, több munkaerőt és adminisztrációt követel meg, amely további költséggel terheli meg a vállalkozásokat. A törvényi kényszer a világhírű gasztronómiájáról elismert magyar turizmusban olyan negatív következményekkel fog járni, amelyek, nemcsak a vendégek számára nyújtott kínálat beszűkülését vonja maga után, de a tisztességes magyar bortermelőknek hosszabb távon értékesítési gondot is jelentheti.

  • a hazai borokat a vendéglátás nem fogja az eddigiekhez képest kiemelten szerepeltetni,
  • minimálisra fog szűkülni az üzletek italválasztéka,
  • az EU csatlakozást követően a bővebb kínálatból a vállalkozók a legkedvezőbb ajánlat mellett fognak dönteni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Idegenforgalmi Kollégiumának tagjai egyetértenek a vendéglátásban működő szakmai szervezetek kezdeményezésével és az idegenforgalomban érintett valamennyi vállalkozó nevében tiltakozásukat fejezik ki a standolási kötelezettség bevezetése ellen, és támogatják a törvény módosítását, a standolási kötelezettség megszüntetése érdekében. A kollégium tagjai arra kérik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét Dr. Parragh László urat és a területi kamarák elnökeit, hogy a területükön működő országgyűlési képviselőket személyesen győzzék meg törvénymódosítási kezdeményezés támogatásáról.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete 2004. április 20-án 10.30 órakor a budapesti Kárpátia étteremben sajtótájékoztatót tart, amelyen kéri a vendéglátásban érintett országos szervezetek támogatását és várja az Üzleti 7 részvételét is.  

 

Budapest, 2004. április 14.

 

Horváth Vilmos

az Idegenforgalmi Kollégium elnöke