Közös fellépés az építési vállalkozások érdekében

Mikor jogos az áfa-fizetés?

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Tolnay Tibor és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Koji László azzal a kéréssel fordult az Apeh elnökéhez, Király László Györgyhöz, hogy adjon szakmai iránymutatást az építőipar egészét érintő kérdésben. Egyik tagvállalatuk ugyanis azt jelezte, hogy az APEH Dél-Budapesti Igazgatósága által végzett utólagos adóellenőrzés keretében az áfa törvényre hivatkozva nem fogadta el szabályosnak a szervezet által követett számlázási és áfával kapcsolatos adózási gyakorlatot, mely gyakorlatot egyébként az egész építőipar azonos módon alkalmaz az áfa törvény bevezetése óta. A 2000-ben alakult szervezetnek 1 darab munkáját ellenőrizte a hivatal, s két év alatt (2000, 2001) 75 millió forint adóhiányt állapított meg az áfa adónemben!

A szakma egységesen azt a gyakorlatot követi, amit a hivatkozott adóellenőrzés nem fogad el. Az egész szakmára veszélyt jelentő jelként értékeli az ÉVOSZ és a BKIK a most felbukkant új megközelítést az adóhatóság részéről, hiszen ezzel a megközelítéssel a nagy forgalmat és több projektet bonyolított cégek mindegyikénél milliárdos nagyságrendű adóhiányt lehet kimutatni, mely a cégek biztos tönkremenetelét eredményezi. Ezért az említett szervezetek kezdeményezték e gyakorlat áttekintését, és szükség esetén olyan jogszabályi változás előkészítését, mely félreérthetetlenül tartalmazza az építőipari vállalkozások adókötelezettségét a jövőre nézve.

Az építőiparban általánosan követett szakmai gyakorlat az áfa törvény életbelépését követően alakult ki. A szerződő felek a szerződésben – lévén nagy összegű és hosszabb átfutási idejű munkákról van szó, ahol a vállalkozótól nem várható el a projekt teljes megfinanszírozása, a megrendelő pedig nem hajlandó elismert teljesítmény nélkül előleget fizetni – a szerződés szerinti szolgáltatás szakaszos megvalósításában, a szerződésben rögzített megvalósítási szakaszok (elvégzett munkák, helyszínre leszállított gépek, berendezések, szerkezetek) teljesítésének részelszámolásában állapodnak meg. A részteljesítés és a részelszámolás feltételeit, műszaki tartalmát, az ennek megfelelő értéket vagy készültségi fokot a szerződésben meghatározzák úgy, hogy a szerződés szerinti részteljesítés, az elszámolásra kerülő megvalósítási szakaszok, munkák egyértelműen megállapíthatók és ellenőrizhetők. A részteljesítmény elvégzését a megrendelőnek el kell ismernie, melyet teljesítmény-igazoló jegyzőkönyv felvételével rögzítenek a felek. A munkát a megrendelő általában nem veszi fizikailag át, hiszen a vállalkozónak további feladatai vannak az adott építkezésen. Átadás-átvételi eljárásra a szerződés komplett befejezésekor kerül sor.

A kiadott teljesítés-igazolás alapján a vállalkozó részszámlát bocsát ki, mely számlán a teljesítés kelte a teljesítést igazoló jegyzőkönyv dátumával egyezően kerül rögzítésre. A részszámlán az áfa törvény 16. §-ának megfelelően felszámítják és annak alapján befizetik az áfát, amit a megrendelő, mint beszerzést terhelő adót levon az általa fizetendő adóból. A megrendelő is számlázza a kivitelező felé az adott szakaszhoz nyújtott szolgáltatását. Az átadás-átvételi eljárás keretében (a szerződés végén) átadás-átvételi jegyzőkönyv kiállításával erősítik meg a szerződés teljesítésének tényét. Ez alapján állítják ki a végszámlát, mely a részelszámolásokkal még el nem számolt munkarész értékét tartalmazza.

Az APEH a fent bemutatott gyakorlatot a következő indokkal nem fogadta el. Véleményük szerint – annak ellenére, hogy elismerik a részelszámolások szerződéses megalapozottságát, a teljesítés megtörténtének szabályos igazolását – az áfa törvény értelmében a részelszámolások alkalmával nem történik termékértékesítés vagy szolgáltatás nyújtás, mivel a megrendelő az elkészült részmunkákat nem veszi át, így a megrendelő az elkészült részmunkák felett tulajdonosként nem rendelkezik. Emiatt a részszámlákon szereplő összegeket az áfa törvény 17. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozva előlegnek minősíti, s előlegről lévén szó csak a pénzügyi rendezés időpontjában, mint teljesítési időpontban ismeri el a megrendelőnél az áfa levonási jog keletkezését. Ez azt jelenti, hogy például egy 60 napos fizetés esetén a részszámla alapján levont áfát idő előttinek minősítik, s csak két hónap múlva, mint adott előleg áfája kerülhet be a jogos visszaigény közé.

Ugyanezt a jogügyletet – bár hangsúlyozzák, hogy itt is előleg a helyes tényállás – adózási szempontból egész másként ítélik meg, ha a vállalkozó fizetendő áfájáról van szó.

Az áfa törvény 40. §. (6) bekezdésére hivatkozva – az adó megfizetésére köteles az is, aki olyan bizonylatot bocsát ki, amely adóösszeget is/vagy adómértéket tartalmaz – a fizetendő adót a részszámlában feltüntetett teljesítési időpontban tartják helyénvalónak.

E „kreatív” jogértelmezéssel azonnal előállítható egy nagy tömegű adókülönbözet, mivel csak a levonható adó összegét mozgatja az APEH.

Az ÉVOSZ és a BKIK véleménye szerint a fenti jogértelmezés nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak, s az nem vezethető le a jogszabályokból sem. Az áfa törvény 16. §-a ma is adóztatható tényállásként nevesíti a részteljesítést is.

Az APEH által kiadott 1995/107. iránymutatás a „Fővállalkozásban épülő beruházás teljesítési időpontja az áfa vonatkozásában”, valamint a 2001/28 APEH iránymutatással módosított 1996/16 APEH iránymutatások közvetlenül, illetve az utóbbi közvetve ugyancsak azt erősíti, hogy részelszámolásoknak helye van az építőiparban.

A vállalkozások nem tartják helyénvalónak az előlegkénti értelmezést azért sem, mert az ÁFA törvény 17. §-a szerinti előleg lényeges kritériuma az, hogy az előleget a teljesítést megelőzően fizetik.

A bemutatott gyakorlat szerint a vállalkozónak kell előljárnia a teljesítéssel, s a fizetés csak elismert teljesítést követően történik meg, mely így vállalkozási díjrészletnek felel meg. Összeegyeztethetetlennek tartják a vállalkozók azt az APEH megközelítést is, mely az áfa törvény szempontjából előlegnek minősített részszámlákat minden további nélkül elfogadja árbevételnek (kimenő számlák) és közvetített szolgáltatásnak (befogadott alvállalkozói számlák) abban az adóévben, melyekre vonatkozóan a részszámlákat kibocsátották a társasági adó megállapításakor.

Az APEH elnöke – a pénzügyminisztériumi egyeztetést követően – válaszolt az ÉVOSZ és a BKIK közösen írt levelére. Válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy már az országgyűlés előtt van az áfa törvény módosításáról szóló javaslat, amely várhatóan 2004. május elsején lép hatályba. Ebben az szerepel, hogy a jövőben a részteljesítésekhez kötődő rész-számlákban az áfa felszámítható és visszaigényelhető lesz attól függetlenül, hogy használatba-adás vagy részleges, részbeni átadás-átvétel kapcsolódik-e a részteljesítéshez.

Ez a módosítás pedig már elfogadható az építési vállalkozók számára is.