EVA+

A BKIK GAZDASÁGPOLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATA

Az EVA bevezetését a potenciálisan érintett mikro vállalkozói körben igen nagy érdeklődés és várakozás kísérte. Azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb (jellemzően anyagigényes) hagyományos kisipari szakma (termék előállítók, javító szolgáltatók), valamint a kereskedelem és vendéglátás számára rendkívüli egyszerűsége ellenére nem rentábilis az EVA választása.

Ez nagymértékű csalódást váltott ki elsősorban a társaságok, valamint azon egyéni vállalkozók körében, akik számára az SZJA-ban biztosított átalány - az alacsony bevételi küszöb miatt - nem választható.

Alapvetően meg kívánjuk jegyezni, hogy az EVA kidolgozásának oka deklaráltan kettős volt: egyrészt meg kívánták szüntetni a szükségtelen számlagyűjtési kényszert, másrészt könnyíteni akartak a kisvállalkozások adminisztrációs terhein. Leszögezhetjük, hogy a két kitűzött cél közül, csak az egyik teljesült; a szükségtelen számlagyűjtést kiváltotta az EVA, de a kézműves és kereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozások adminisztrációs terheit nem csökkentette érdemben.

Az előzetes várakozások ismeretében elmondható, hogy a mikrovállalkozói körben elemi igény mutatkozik az EVA-szerű rendkívül egyszerű adózási mód iránt. Ennek csak látszólag mond ellent az, hogy 2003-ra összesen 59.792 vállalkozás (35 913 egyéni vállalkozó és 23 879 társas vállalkozás) választotta jogszerűen az EVA-t. A 2002. évi bejelentkezési határidő közeledtével elharapódzó irreális „rémhírek” ugyanis sok EVA-ra alkalmas céget és egyéni vállalkozót riasztottak el az EVA választásától.

Mindezekre tekintettel javasoljuk az EVA mellett egy olyan átalányadó bevezetését, amely tekintettel van a magas költségigényű tevékenységet folytatókra, melyet az EVA-hoz hasonlóan egyéni vállalkozók és társas vállalkozások egyaránt alkalmazhatnak, de amely a lehető legegyszerűbb módon biztosítja a költségarányos adóterhelést, és a számlával történő beszerzésben való érdekeltséget.

Minden átalányadó egy bizonyos bevételi határig működik. E formára a jövő évre javasoljuk az EVA+ felső határaként a 30 millió Ft bruttó árbevételt. Az adó számításának az alapja - hasonlóan az EVA alapjához - ez a bruttó bevétel. A számított adó e formában javaslatunk szerint legyen 18%.

Az átalányadó kiterjesztésének a feltétele azonban az, hogy a kiadások, a költségek is legyenek figyelembe véve; ezért az előzőekhez képest a fizetendő adót csökkenteni kell. Javaslatunk szerint ez a csökkentés a beszerzési számlák együttes összegének 12 %-a legyen, így tehát a fizetendő adó a számított adó összege csökkentve a beszerzési számlák adójának 12 %-ával.

Természetesen több féket is érdemes a rendszerbe beépíteni; egyrészt a beszerzési számlák közül - az áfa rendszer védelme érdekében - ki kell zárni az EVA-s számlákat.

A költségvetés védelme érdekében minimális kulcsot is elő kell írni; a fizetendő adó minimuma legyen a mai bruttó átlagnyereség; a bevétel 8 %-a.

Az EVA védelmében javasoljuk, hogy a számított adó csak abban az esetben legyen csökkenthető, ha a beszerzési számlák együttes értéke meghaladja a bruttó bevétel 25 %-át.

Egyébként ez az átalányadó ugyanazokat az adókat váltaná ki, mint az EVA, szabályai, bevezetési és egyéb feltételei ugyanazokat tartalmaznák, mint az EVA törvény.

Látható, hogy a vállalkozók számára a kiadási és a bevételi számlák nyilvántartására csökken az adminisztrációs teher. A költségvetési bevétel szükségszerűen nő; hiszen az adó minimuma a mai bruttó átlagnyereség. 

A javasolt konstrukció lényege:

• Bevétel fogalma megegyezik az EVA bevételi fogalmával (bruttó ÁFA-t is magában foglaló)
• A választhatóság bevételi értékhatára évi 30 000 000 forint.
• A számított adó a bevétel 18 %-a
• A fizetendő adó = a számított adó csökkenve a nem alanyi adómentes, a nem EVA-s és a nem e javaslat szerinti szállítótó által kibocsátott beszerzési számlák együttes bruttó (az ÁFA-t is magában foglaló) értékének 12 %-ával
• A fizetendő adó nem lehet kevesebb, mint a bevétel 8,00 %-a
• A számított adó csak abban az esetben csökkenthető, ha a beszerzési számlák együttes bruttó értéke eléri vagy meghaladja a bruttó bevétel 25 %-át
• A fizetendő adó ugyanazokat az adókat váltja ki, mint az EVA
• A bevételek nyilvántartása mellett azonos szabályok szerint a beszerzési számlákat is nyilvántartásba kell venni.

Az egyéb szabályok és feltételek megegyeznek az EVA szabályaival.

E javaslat szerint a bevétel 25 %-ának megfelelő igazolt beszerzés (számlás költség) mellett a fizetendő adó megegyezik az EVA mértékével, tehát éppen 15 %, ennél kisebb arányú beszerzési számla felmerülése esetén a számított adó csökkentésére nincs mód. Ez a magasabb (18 %-os) induló adókulcs és a legalább a bevétel ¼- részét elérő számlás költség követelmény a biztosíték arra, hogy a magasabb bevételi határ ellenére ne legyen érdeke olyan vállalkozásnak ezen átalány választása, amely egyébként az EVA-t választaná. Ha a számlával igazolt költség éppen 50 %-a a bevételnek, akkor a fizetendő adó a bevétel 12 %-a. Ahhoz, hogy a fizetendő adó a bevétel 10 %-a, vagy kevesebb legyen, a bevétel 2/3-át elérő (meghaladó) számlával igazolt költség felmerülése szükséges.

Meggyőződésünk, hogy az eddigiekben vázolt új átalányadó sokat javít a kisvállalkozások helyzetén, működési módján, ugyanakkor egy olyan vállalkozói kör számára ad egyszerűbb adózási lehetőséget, amelyik igen kevéssé nyereséges, ezért a javaslatot megvalósítva többletbevétel jelenik meg a költségvetésben, így a döntéshozónak mind politikai mind pedig fiskális szempontból alapvető érdeke.

Budapest, 2003. augusztus 14