A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara története

1850-ben alakult meg az első Pesti Kereskedelmi Kamara. A város bankárai, kereskedői és iparosai fontosnak tartották, hogy az egyre dinamikusabban növekvő főváros gazdaságának legyen egy önszerveződésen alapuló motorja, állandó és elismert képviselete, amelyik partnere lehet az Európában sorra alakuló kamaráknak. 1868-ban önálló törvény született a magyar kamarák működéséről, így az 1873-ban egyesült Pest és Buda már törvényi alapon működő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) rendelkezett, amely megszervezte a budapesti vásárokat, a mesterek szakmai képzését, oktatását és vizsgáztatását. A BKIK részt vett a Pesti Áru és Értéktőzsde megalakításában, illetve nevéhez fűződik az első magyar iparfejlesztési és támogatási törvény előkészítése is.

Budapest igazi fénykorát élte a századfordulón. Az akkor ötvenéves BKIK az egyik legfontosabb szereplője volt a főváros gazdasági életének, a kamara tagjai jelen voltak szinte minden jelentős beruházás megvalósításában. 1905-ben közadakozásból megépítették a ma is eredeti szépségében megcsodálható székházat a Parlament közelében. Ebben az időben a kamara rendelkezett az ország legnagyobb gazdasági szakkönyvtárával.

Az első világháborút követően az újjáéledő gazdaság egyik legfontosabb rendezvényeként a kamara megszervezte a Budapesti Ipari Vásárt, amely később rangos nemzetközi vásárrá fejlődött. A két világháború között minden, a főváros gazdaságát érintő döntés a kamara hatáskörébe került, nem volt olyan városvezető, aki ne a kamarai vezetők tanácsai alapján vezette volna Budapestet. 1926-ban Budapest kamarája hozta létre az első hazai Gazdaságkutató Intézetet.

A második világháborút követően a baloldali centralizáció egy időre megszüntette a kamarákat Magyarországon, javaikat pedig államosították. A rendszerváltás előtti években, a központi hatalom gyengülése idején az egyre gyorsabban átalakuló magyar gazdaságban a kamarák talaján indult el az új gazdasági érdekképviseletek működése.

A rendszerváltás után a BKIK – bár még egyesületi formában – elsőként alakult újjá a demokratikus Magyarországon alig több mint félszáz vállalkozó szervezésében. A főváros kamarája szellemében és szolgáltatásaiban folytatta azt a munkát, amelyet az első Pesti Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásakor elkezdett. A kamara nemzetközi elismertségének legragyogóbb bizonyítéka, hogy 1991 őszén az Európai Kamarák Szövetségétől (EUROCHAMBRES) egyedül a BKIK kapott hivatalos meghívást Európa vezető kamaráinak első amszterdami csúcstalálkozójára.

1994-ben a rendszerváltás utáni első kamarai törvény a kamarákat köztestületként határozta meg, a tagságot pedig kötelezővé tette. A következő négy év alatt a kamarák teljes infrastruktúrával és szervezettel újra felépültek. A BKIK széleskörű szolgáltatási rendszert épített ki, a főváros minden kerületében önálló szolgáltató irodát nyitott, a főváros vállalkozóinak euroatlanti integrációs felkészítését önálló Európai Információs és Szolgáltató Központtal segítette. Az évezred végére a kamara megközelítette azt a pozíciót, amit a múlt század végén ért el.

Az 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és jelentősen csökkentette a kamarák közigazgatási feladatait. Az új törvény alapvetően a gazdaság fejlesztését, támogatását, az általános gazdasági érdekek előmozdítását, illetve a regionális fejlesztést jelölte meg a kamarák fő feladatául. 2000-ben, a BKIK 150 éves jubileumának évében sor került a teljes kamarai intézmény piaci alapokon történő újjászervezésére.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is hivatásának tekintette és tekinti ma is a teljes gazdasági szektor fejlődésének és önszerveződésének előmozdítását, az üzleti forgalom tartós biztonságának, a piaci magatartás tisztességének és a gazdasági tevékenységet folytatók együttes érdekei érvényesülésének megteremtetését és megőrzését.

2011 decemberében módosításra került az 1999. évi kamarai törvény. A törvénymódosítás célja az volt, hogy az önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer továbbfejlesztése érdekében 2012-től megteremtse a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját és minimális összegű fizetési kötelezettség előírásával a kamarai közfeladatok ellátásához való hozzájárulását. A kötelező regisztráció bevezetésével a kamarai tagság továbbra is önkéntes maradt.

Az újonnan bevezetésre került regisztrációs rendszer a gazdálkodó szervezetek egységes nyilvántartása révén biztosítja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara számára a gazdaság szervezéséhez szükséges adatok begyűjtését, ezáltal a főváros gazdasági tárgyú döntéshozatalában történő hatékonyabb részvételt is. 

 

                     Kamarai elnökök     

 

Szatmáry Kristóf
(2008-     )

 

Petykó Zoltán
(2004 - 2008)

Koji László
(1997- 2004)

Tóth Imre
(1994 - 1997)

Éber Antal
(1930-1940)

Belatiny Artur
(1926-1929)

Lánczy Leó
(1898-1920)

Wahrmann Mór
(1891-1892)

Báró Kochmeister Frigyes
(1859-1891)

Fuchs Rudolf
(1857-1859)

 

Valero J. Antal
(1850-1853)