Mi lesz a Bartók Béla úti vállalkozásokkal?

A XI. Kerületi Önkormányzat „Az Újbuda Kulturális Városközpont övezet területén található épületek külső megjelenésének szabályozásáról” és a tulajdonában álló lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló rendeleteinek módosítása kapcsán az érintett vállalkozások nagy része olyan helyzetbe került, amely a több évtizede működő tevékenységek megszűnéséhez, a vállalkozások tönkremeneteléhez vezethet. A rendeletek sem az érintettekkel, sem a kamarával nem kerültek egyeztetésre a képviselők elé történt beterjesztést megelőzően.

A vállalkozók kérésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2010. január 05-én kerekasztal megbeszélést hívott össze dr. Rétvári Bence országgyűlési képviselő és dr. Schneller Domonkos fővárosi képviselő urak részvételével. A megbeszélésen részt vettek többek között a Bartók Béla út érintett részén üzlettel rendelkező vállalkozók, önkormányzati képviselők, valamint a Kulturális Városközpont Projekt felelőse Dr. Bernáth Attila.

Az említett rendeletek (melyet csatoltunk) a Bartók Béla úton lévő üzlethelyiségek portál, homlokzat és kirakataira írnak elő kötelező - az állapottól függő - felújítási, esetleg átépítési kötelezettséget. A kialakítandó övezet profiljába nem illő üzletek esetében a bérleti jogviszonyt az önkormányzat meg fogja szüntetni. A megüresedett üzlethelyiségek a módosított rendelet szerint, pályázat nélkül is értékesíthetőek.

A rendelet és annak alkalmazása az üzletek nagy része számára a jelenlegi gazdasági helyzetben megoldhatatlan terheket jelent, így a vállalkozások megszűnését vonja maga után.

A végrehajtásra megjelölt rendkívül rövid idő és kevés információ végkép ellehetetleníti az üzletek bérlőit és tulajdonosait, nem biztosít számukra időt, hogy dönthessenek, ugyanakkor az önkormányzat egyoldalúan elkezdte az üzletek bérleti jogának felmondását, amely több vonatkozásban alkotmányellenes lehet. Kérdés továbbá, hogy miért vették ki a kötelező pályáztatás intézményét a rendeletből, erre az övezetre vonatkozóan, a felmondás útján megüresedett üzlethelyiségekre. Ez ellentétes az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokkal.

A megbeszélés eredményeképpen kiderült, hogy az önkormányzat és a vállalkozók között lényeges kérdésekben nézetkülönbségek vannak.

A rendeletek végrehajtása érdekében, az önkormányzat által a bérleti szerződések módosítására biztosított határidő (2010. február 15.) nagyon rövid. Ez a módosítás tartalmazza többek között azt, hogy ha a felújítást nem a bérlő végzi, akkor mennyivel több bérleti díjat kell fizetnie. Tehát eddig az időpontig döntenie kell a beruházás kérdésében, hogy saját maga kívánja-e végezni vagy sem?

A megbeszélésen elhangzottak alapján a BKIK támogatja a vállalkozók azon kezdeményezését, hogy a rendeletet ismételten tárgyalja az Önkormányzat az érintettek és a kamara közreműködésével. A február 15-ig szóló határidőt hosszabbítsák meg annak érdekében, hogy ezek a megbeszélések érdemben javíthassák a vállalkozások túlélési esélyeit, valamint az érintetteknek módjuk legyen megfontolt és körültekintő döntést hozni.

A BKIK felvállalta, hogy az önkormányzat és az érintett vállalkozók között szükségesnek ítélt megbeszéléseken a vállalkozói oldal érdekképviseletében közreműködik, és szorgalmazza ilyen megbeszélések megtartását.

A rendeletek az Alkotmány alábbi rendelkezéseivel állhatnak ellentétben:
2./ „9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
3./ „70/I. § a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.”
4./ „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”

Úgy gondoljuk, hogy jogos az elvárás a vállalkozók részéről, mely szerint kellő időt kérnek a jogszabály meghozatala és a hatálybalépés között.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 12. § (3) bekezdésében foglalt szabály, melynek értelmében a jogszabály hatálybalépésének időtartamát úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, annak eldöntéséhez, hogy a jogszabállyal érintett személyek és szervek miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez az önkéntes jogkövetés személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodáshoz.
Az Alkotmánybíróság nyomatékosította, hogy ez a szabály az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből is levezethető (28/1992.(IV.30.) AB hat.). A jogbiztonság tehát egyebek mellett azt követeli meg, hogy meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok a magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani (26/1992.(IV.30.) AB hat.).
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során a felkészülési idő hiánya miatt akkor állapította meg valamely jogszabály alkotmányellenességét, ha az szerzett jogot korlátozott, a korábbihoz képest úgy állapított meg hátrányosabb rendelkezést, illetőleg oly módon hárított fokozott kockázatot a címzettekre, hogy megismerés és a felkészülés lehetőségének hiánya sérelmet okozott az érintettek számára (69/2006.(XII.6.) AB hat.).

A BKIK szakértői a fenti kérdések vizsgálatát megkezdték annak érdekében, hogy a vállalkozók érdekképviseletét megfelelően el tudják látni.

A témával foglalkozó következő kerekasztal beszélgetést január 29-én tervezzük megtartani.