BKIK Sajtóközlemény

„… az adózást elkerülő vállalkozások ösztönzése…”

(Az Új Egyensúly Programja 2006-2008” véleményezése)

Mindenek előtt megjegyezzük, hogy az Új egyensúly programot átmeneti intézkedésnek tartjuk, elemei nem képezhetik egy korszerű, dinamikus gazdaság, valamint adórendszer pilléreit, ezért szükségesnek tartjuk ezen intézkedések hatályát jogszabályban rögzíteni!

Az Új egyensúly programról:

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tagjainak alapvető érdeke:

• a tiszta emberi, társadalmi, erkölcsi és korrekt üzleti értékek – mint igazodási pontok és orientáló tényezők – megteremtése, helyreállítása, a vállalkozási és társadalmi közérzet helyzetének konszolidálása,
• az államháztartás egyensúlyának helyreállítása,
• a gazdaság és szereplői nemzetközi versenyképességének javítása,
• a forint stabilitásának biztosítása,
• az euró-csatlakozás feltételeinek gyors megteremtése,
• a konvergencia program sikeres összeállítása, az Európai Unió által történő elfogadtatása,
• az EU által kilátásba helyezett fejlesztési támogatások igénybevételéhez előírt feltételek teljesítése.

1. A BKIK tagjai érdekeltek abban, hogy a költségvetés helyzete minél hamarabb stabillá váljon,
   • A minimálbér kétszerese után számfejtendő munkaadói járulék bevezetését nem tartjuk megfelelő módszernek a „fekete” foglalkoztatás visszaszorítására.
   • A vállalkozások által fizetendő különadó évközi bevezetése, az EVA évközi módosítása, az „elvárt adó” bevezetése sérti a jogbiztonság és a kiszámíthatóság elveit, ezért szükségesnek tartjuk előzetes alkotmányossági normakontroll vizsgálatát.

1. A nem kellően átgondolt és előkészített bevételnövelő előterjesztések intézkedései ellentmondanak a kiszámítható, tervezhető gazdasági környezet követelményének, és az alábbi következményekkel lehet, illetve véleményünk szerint kell is számolni:
   • Csökken a vállalkozások bevétele, visszaesik a gazdaság növekedése, csökken a vásárlóerő.
   • Az eddig veszteséges vállalkozások (több mint 400 ezer) számára az intézkedések azt jelentik, hogy nagy valószínűséggel tevékenységüket rövid távon meg kell szüntetni.
   • A szerény nyereséget elérő vállalkozások fejlesztési beruházásai meghiúsulhatnak, és megszűnhet annak lehetősége, hogy az európai uniós forrásokból fejlesztési támogatásban részesüljenek. A kis- és középvállalkozások felzárkózási esélyei jelentősen gyengülnek.
   • A versenyhátrány csökkentése érdekében a vállalkozások, elsődlegesen a kis- és középvállalkozások, munkahelyek megszűntetésére lesznek kényszerítve, melynek során csökken a költségvetésbe befizetett járulékok és adók összege, valamint nőnek a költségvetés kiadásai.
   • Az egyensúly program nem veszi számba a fenti negatív hatásokat, amelyek a tervezett megtakarításokat és bevételeket nagy mértékben mérsékelhetik, és kedvezőtlen gazdasági folyamatokat indíthatnak el.

1. Az állami költségvetés jelenlegi helyzete, az államadósság nagysága és növekedési trendje gyors és hatékony intézkedéseket tesz szükségessé. Nyilvánvaló, hogy a költségvetés gondjai nagyok, a jelentős terhek vállalását azonban csak az előidéző okok, és a valós helyzet őszinte feltárásával, bemutatásával lehet elfogadtatni. A valós helyzet bemutatása azért is szükséges, hogy keletkezésük okai és újratermelődésük elkerülhető legyen.

1. Rossz megoldásnak tartjuk – és a későbbiekben nem alkalmazható gyakorlatnak – hogy a társadalom valamennyi rétegét érintő egyensúly program kapkodó módon, zárt ajtók mögött, szűk körben, a társadalom, az érdekképviseleti és kamarai vélemények kizárásával készült.

1. Kevésnek tartjuk a kormányzat által felvázolt megtakarításokat, további lehetőségeket látunk a közlekedés területén: szükségesnek tartjuk a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás felülvizsgálatát, a gazdaságtalan alágazatok racionalizálását, a közösségi közlekedés tarifarendszerének átdolgozását, a közlekedési árkiegészítési rendszer, valamint a kedvezményrendszerek felülvizsgálatát, és szociális rászorultsági elv alapján történő átdolgozását.
   A lakosság létszámához, a bruttó hazai termék nagyságához, az uniós árszínvonalhoz viszonyítva elfogadhatatlanul magasnak tartjuk a 300 milliárd forint nagyságrendű gyógyszer ártámogatást.

1. Arányait tekintve hazánkban van a legtöbb nyugdíjas, a nyugdíj hozzájárulás tartósan nem képes fedezni a ráfordításokat. A kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet szükségessé teszi a nyugdíjrendszer korszerűsítő felülvizsgálatát. A módosítást azonban meg kell, hogy előzze elsősorban a fekete munkavállalás visszaszorítása, a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség valós mértékének és okainak feltárása, jelentős csökkentése.

1. Állásfoglalásunkban is hangsúlyozzuk, hogy a BKIK szorgalmazza a feketegazdaság visszaszorítását, a láthatatlan jövedelmek láthatóvá tételét, elítéli a szabálysértő és adócsaló vállalkozókat, javasolja az ellenőrzések szigorítását, de ugyanakkor tisztában van a hazai kkv szektor jövedelemtermelő képességének és forrás ellátottságának hiányával, gyengeségével. A kétségkívül előforduló visszaélések, szabálytalanságok nem eredményezhetik a teljes vállalkozói kör egyetemleges elítélését, szankcionálását.

A kormányprogramról:

1. A BKIK támogatja az évek óta halogatott állami, önkormányzati, egészségügyi és oktatási reform kormányzati programba állítását.
   Az állam és intézményei, a közigazgatás hatékonyságának mérése, szolgáltató jellegének erősítése, alapvető versenyképességi szempont.
   Az egészségügy hazánk „állatorvosi lova”, viszonyaiban kaotikus, belső-külső visszaélésekre ad lehetőséget, költséges, keveset nyújt és szociálisan igazságtalan.
   A szakképzési és felsőoktatási rendszer elavult, szemléletében évekkel elmaradott, nem követi megfelelően a gazdaság fejlődési folyamatát és nem szolgálja hatékonyan a piaci szereplőket. A rendszer átalakítása nem halasztható. Szükségesnek tartjuk és vállaljuk a kamarák által végzett képzési feladatok bővítését.

1. Egyetértünk a program azon megállapításával, mely szerint a fejlődő magyar vállalkozások jelentik a fejlett magyar gazdaság alapját. Kiemeljük, és a kormány figyelmébe ajánljuk a foglalkoztatottak mintegy kétharmadának munkát biztosító mikró-, kis- és középvállalkozásokat, melyeknek megmaradása, fejlődése és versenyképességének alakulása alapvetően kihat az állampolgárok többségének jövedelmi viszonyaira, a nemzetgazdaság egészére, az állami költségvetésre.

1. Az innováció finanszírozása megújulásra érett, az innovációból nem profitáló gazdasági ágak részvétele az innováció finanszírozásában gazdasági és versenyképességi hátrányt jelent számukra. Ezért is támogatjuk a vállalkozások által megvalósítandó innováció állami támogatásának szándékát.

1. Egyetértünk a program feladat-meghatározásával, amely szükségesnek tartja a közbeszerzési eljárás módosítását, a hazai vállalkozások számára kedvezőbbé tételét.

1. Az államigazgatási eljárások egyszerűbbé és gyorsabbá tételét, a felesleges bürokrácia visszaszorítását szolgáló „egyablakos” ügyintézés bevezetésének kormányzati szándékát támogatjuk.

1. A magyar gazdaság felzárkóztatásának kulcskérdése az európai uniós támogatások sikeres és időben történő igénybevétele. Helyeseljük az intézményrendszer átalakításának tervét, és javasoljuk a kamarák intézményrendszerbe történő bevonását.

1. Egyetértünk az önkormányzati reform szándékával, a regionális rendszer kialakításával. Nem érzékeljük a jogszabályi hátteret – az önkormányzati törvény kétharmados támogatást igénylő módosításának elmaradása esetén – a régiók uniós források feletti garantált és hiteles jogosultságánál.

1. Hiányoljuk a programból a reformtervek és az ígért ország-, illetve gazdaságfejlesztések főbb irányainak, konkrét célkitűzéseinek és eredményeinek bemutatását, a reformintézkedések vállalkozókra, az államra és intézményeire és végül az állampolgárokra gyakorolt különféle hatásait.

Budapest, 2006. július 5. 

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara