Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

e-mail cím: bekelteto.testulet@bkik.hu

 

 

BBT/6/2009.

 

a CIB Bank Zrt.(1027 Budapest, Medve u. 4-14.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a fogyasztóval kötött szerződés 2008. november 21-e előtt érvényes szabályai szerint 2008. november 24-ei értéknappal rendezze az ingatlanbefektetési jegyek visszaváltását és a fogyasztó kártérítési igényének ( kifizetésig érvényes jegybanki alapkamat) elszámolását.

Az eljáró tanács megállapította a  CIB Ingatlan Alapok Alapja fogyasztókat megtévesztő reklámozását, és azt is, hogy a fogyasztóval készült hangfelvételek kiadását a Bank nem tagadhatja meg.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a bíróságtól.

 

 

INDOKOLÁS

 

A fogyasztó 2008. november 7-én a CIB Internet bank igénybevételével  kísérelte meg eladni a CIB Ingatlan Alapok Alapja befektetési jegyeit (3643056 db-ot). Mivel az Internet Bank folyamatosan és többször megszakadt és elmúlt a kereskedés zárásának 16.00 órás időpontja, nem látta értelmét a tranzakció befejezésének, s úgy döntött, hogy a következő kereskedési napon befejezi az eladást. Nem tudta, hogy a PSZÁF ezen a napon felfüggeszti  a kereskedést. 2008. november 10-én  bejelentette a problémáját és kérte tranzakciójának teljesítését. 2008. november 17-én értesítették, hogy az ügyet kivizsgálták és az Internet Bank valóban hibásan működött. Ekkor még azt az ígéretet kapta, hogy a hibáért kártalanítani fogják. Két későbbi levelében a Bank már elzárkózott a kártalanítástól, mert „ A Bank a szándékosság és a súlyos gondatlanság eseteinek kivételével kizárja a rendszer bármely működési hiányosságából eredő kárért való felelősségét”,  bár megállapította, hogy a fogyasztó 15:58:21- kor adott megbízást, de az „technikai okok miatt” nem tudta befogadni. Egy másik levelében azt állítja, hogy a fogyasztó a megbízást 16:00 óra után adta, de csak berögzítette és nem írta alá, valamint nem könyvelte. A hiba javítása után az első kereskedési nap 2008.11.24-én volt, de erre már új elszámolás volt érvényben. Így álláspontja szerint a szabályoknak megfelelően járt el és a fogyasztót nem kártalanítja.

 

Ismert, hogy az értékpapír forgalmazását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. november 7-én 10 munkanapra felfüggesztette, amely 2008. november 24-én járt le. Közben az Országgyűlés 2008. november 17-én tárgyalta és  jóvá hagyta a tőkepiacról szóló CXX. törvény módosítását, amely a kihirdetését követő 3 napon belül - ténylegesen 2008. november 24-én - hatályba lépett. A Bank módosította kezelési szabályzatát, amely a PSZÁF jóváhagyásával hatályba lépett, és a befektetési jegyek visszaváltása csak a T+90 forgalmazási napon teljesülhet, a megbízás megadását követő 90. fogalmazási napra számolt árfolyamon.

A fogyasztó állítása szerint az úgynevezett privát banki ügyfélkörhöz tartozott, s így a számára nyújtott szolgáltatás része volt a „privát bankár”-on keresztül a rendszeres tájékoztatás a befektetéseit érintő piaci folyamatokról és egyéb tényezőkről. Ezt a szolgáltatását a Bank 2008-ban nem teljesítette, de nem gyanakodott, mert  még 2008. november 7-én is, amikor el kívánta adni jegyeit a Bank a CIB Ingatlan Alapok Alapját, mint „Alacsony kockázat mellett kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó Befektetést” reklámozta. De 2008. december 25-én is ugyanilyen megtévesztő volt még a  Bank kiadványa és internetes oldala. Kifogásolta továbbá, hogy a telefonbeszélgetésről felvett anyagot, ami bizonyítja, hogy a kártalanítást kifejezetten megígérték nem szolgáltatják ki részére.

Kérte:

-         Kártalanítását úgy, mintha a CIB Internet Bank 2007. november 7-én sikeresen működött volna, és kérte az e napon érvényes árfolyammal számolva jegyeinek ellenértékeként  5.446.368,-Ft-ot számláján jóváírni, és a jóváírásig járó időszakra a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamatokat megfizetni,

-         Kérte megállapítani a Bank mulasztását az ügyféltájékoztatás és a megtévesztő hirdetés megállapítását  a kiadványa és WEB oldala tekintetében,

-         Kérte továbbá megállapítását annak, hogy a Bank köteles a vele készült telefonbeszélgetések hangfelvételét kiadni.

 

A meghallgatáson a fogyasztó  megjelent,  a tanács tagjai ellen kifogást nem jelentett be, kérte a Bank magatartása jogszerűtlenségének a megállapítását, sérelmezte a Bank egyoldalú – számára jelentős kárral járó – szerződésmódosítását. Eredeti dokumentumokkal igazolta az ingatlanalapokra vonatkozó 2008. november 7-én már vitatható „feldicsérést”.

A Bank szabályszerű értesítését átvette, a meghallgatáson nem jelent meg, beadványához mellékelte a fogyasztónak írt válaszleveleit, és tájékoztató mellékletét,  és kijelentette, hogy a békéltető testület döntését magára nézve kötelező érvényűként nem fogadja el.              

 

Az eljáró tanács az iratok tanulmányozása és a fogyasztó meghallgatása után megállapította, hogy:

-    a fogyasztó megalapozottan állítja, hogy még 2008. november 7-én is vonzó befektetésként                                                                                                               tünteti fel a Bank az ingatlan alapokat.

-         a fogyasztó tranzakciós kísérlete 2008. november 7-én sikertelen volt, eladási  szándékát  2008. 11. 10-én megismételte (ehhez viszonyítva az első értéknap 2008. november 24-e lehet). A Bank sem vitatja, hogy ekkor ígéretet kapott a kártalanítására, de ezt téves tájékoztatásnak ítéli.

-         a telefonbeszélgetésekre vonatkozó hangfelvételhez, illetve az azon található információk leírásához a fogyasztónak joga van, de a kártalanítási ígérvény a technikai hibára vonatkozó szabályokra tekintettel nem értékelhető.

-         a Bank a fogyasztóval kötött szerződését egyoldalúan módosította anélkül, hogy erre  irányuló jogát előzetesen kikötötte és bizonyította volna. Ezért álláspontja szerint a felek között korábban kötött szerződés szerint a fogyasztó 2008. november 10-ei bejelentése után (24., értéknap) eladhatta volna a befektetési jegyeit. Ezek értékét megállapítani azonban a békéltető testületi eljárás lehetőségei között nem lehet és a késedelmes kifizetésre kártérítésként a jegybanki alapkamat számolható.

 

A felfüggesztés időtartama alatt a Bank Alapkezelési Szabályzatának módosításával egyoldalúan megváltoztatta az általános szerződési feltételeket, amelyekről a vonatkozó rendelkezések (Polgári Törvénykönyv 205/A. - B. §)  megállapítják,  hogy csak akkor válnak a szerződés részévé, ha alkalmazójuk lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt elfogadta. Mivel külön is tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződéses rendelkezésektől lényegesen,  vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér, és az ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta, a Bank e körben is megsértette a fogyasztó tájékoztatására és a szerződéses kapcsolataik közös rendezésére irányuló kötelezettségét.

A Ptk 226.§ (2) bekezdése szerint jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja  meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges  jogos érdekét sérti, a fél kérheti a bíróságtól  a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat.

 

Mindezekre tekintettel a Bank a békéltető testület álláspontja szerint 2008. november 24-től jogtalanul korlátozza a fogyasztónak az értékpapír visszaváltására  vonatkozó jogát.

 

Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján a fogyasztó meghallgatását követően, az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (Fgytv.) 34. § (2) bekezdése szerint a tanács határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

Az Fgytv 34 § (3) bekezdése alapján a fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) az Fgytv 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a Fgytv 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

 

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint, a fogyasztó a határozatban foglalt ajánlás teljesítésének elmaradása esetén köteles értesíteni a békéltető testületet.

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, hogy az Fgytv 36. § (1) bekezdése alapján, ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.

 

 

Budapest, 2009. január 12.

 

                                                                                       Dietz Gusztávné dr.

                                                                                       eljáró tanács elnöke

Kapják:

1.     Fogyasztó

2.     Vállalkozás

3.     Irattár