ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A MESTERVIZSGÁZTATÁSRÓL
A JELENTKEZŐK RÉSZÉRE
A mestervizsgáztatás jogszabályi háttere:
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
„75. §. (4) A gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve
a)meghatározza azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre a 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható és mestervizsgáztatás szervezhető,
b)kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben ad ki, továbbá
c)szervezi a mesterképzést és - vizsgáztatást.”
„31. §(1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki
a)megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b)azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik,
c)büntetlen előéletű, és
d)nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
„9. §. e.) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és mestervizsgáztatást.”
A mesterképzés célja, feladatai:
A mester, mint fogalom évszázadok óta a minőséget, a szakma legmagasabb szintű rangját jelenti.
A mestervizsgáztatásnak Magyarországon is évszázados hagyományai vannak, azonban a magasabb szakmai felkészültséget garantáló mestervizsga rendszerét már nem a tradíciók, hanem a kor követelményei teszik fontossá.
Ez a kitüntető cím napjainkban a hagyományokon alapuló munkaszereteten és tiszteleten kívül a modern korhoz való alkalmazkodást az új berendezések, alapanyagok, technológiák ismeretét is jelenti. A mai mesterekkel szemben korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog ma is érvényben van, az e címmel rendelkező szakemberek magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.
A szakmai utánpótlás nevelése szempontjából is igen nagy jelentőséggel bír a Mester címet viselő szakember, hiszen korszerű szakmai tudással, pedagógiai ismeretek birtokában magasabb színvonalon tudja átadni ismereteit a szakmunkástanulóknak.
Mestervizsgára jelentkezés, felkészülés:
Mestervizsgára jelentkezni a jelölt állandó lakóhelye, telephelye, székhelye, vagy kamarai tagsági viszonya szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál lehet. A kamara munkatársa - térítés ellenében - a jelölt rendelkezésére bocsátja az egységcsomagot, amely tartalmazza:
· általános tudnivalókat,
· jelentkezési lapot,
· az adott szakmai követelményszintet,
· a felkészüléshez szükséges tankönyveket, tételsorokat
A vizsgát szervező kamara a - feltételek teljesülése esetén - elfogadja a jelentkezést, és közli a vizsgára felkészítő képzés lehetőségeit. Amennyiben az illetékes területi kamara az adott szakmában két éven belül a mestervizsgát nem tudja megszervezni, úgy a jelentkező anyagát előzetes egyeztetéseket követően ahhoz a kamarához továbbítja, ahol a vizsgájának eleget tud tenni a jelölt. A vizsgázóval egyeztetve az átirányításról írásbeli értesítést küld a kamara a mesterjelölt számára.
Vizsgára bocsátás feltételei:
Mestervizsgára az bocsátható, aki a szakmai követelményekben meghatározott képesítéssel és a képesítés megszerzését követően előírt szakmai gyakorlattal (általában 5 év) rendelkezik, és ezt hitelt érdemlően bizonyítani tudja. Feltétele a jelentkezésnek a mestervizsga díj befizetése. A pontos szakmai követelményekről, a felkészítő tanfolyamokról és a kapcsolódó költségekről a kamara munkatársai adnak felvilágosítást.
A mestervizsga részei:
· szakmai gyakorlat,,
· néhány szakmánál mesterremek és/vagy szakdolgozat
· szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli vizsgarészek)
· vállalkozási és pedagógiai ismeretek (szóbeli vizsga).
A gyakorlati vizsga keretében a jelöltnek bizonyítania kell a szakmai gyakorlati munkakészségének, munkakultúrájának magas fokát, és - a vizsgakövetelmények szerint - mesterremeket, és/vagy vizsgamunkát kell elkészítenie.
A gyakorlati vizsgához a szükséges anyagokat, eszközöket a megfelelő tanműhelyi feltételeket a kamara külön térítés ellenében biztosítja, ennek összegéről legkésőbb a vizsgakiértesítésben ad tájékoztatást.
Mestervizsga díj:
A vizsgadíj a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában megállapított összeg:
· kamarai tagok részére a mindenkori minimálbér 125 %-a,
· nem kamarai tagok részére a mindenkori minimálbér 150 %-a.
További részletes információért keresse a BKIK Mestervizsga Titkárságát
Érdeklődni lehet:
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
Mestervizsga Titkárság
1016 Krisztina krt. 99. VI. emelet 622
telefon-1-488-2156
fax: 1-375-0258
email: tenger@bkik.hu
Személyes megkeresés esetén kérjük egyeztessen időpontot a 488-2156-os telefon számon.
