HATÁRON ÁTNYÚLÓ PÉNZÜGYI VITÁK RENDEZÉSE (FIN-Net)

 

2010. január 1-jétől a Budapesti Békéltető Testület kizárólagos illetékességgel rendelkezik pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit jelent az úgynevezett FIN-Net rendszer, hogyan működik a hálózat és a Budapesti Békéltető Testület határon átnyúló pénzügyi viták rendezése során.

 

Mi az a FIN-Net?

A FIN-Net az Európai Gazdasági Térség (Európai Unió, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia) területén működő rendszer, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti határon átnyúló pénzügyi viták alternatív vitarendezésére létrejött hálózata (angolul: financial dispute resolution network: FIN-Net). A FIN-Net hálózatát 2001-ben hozta létre az Európai Bizottság, jelenleg – a FIN-Net hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint – 51 taggal rendelkezik 22 országból.

Amennyiben egy fogyasztónak egy más tagállamban működő pénzügyi vállalkozással – azaz bankkal, biztosító társasággal, befektetési céggel vagy más pénzügyi szervezettel – jogvitája támad, az egyes alternatív vitarendezési fórumok segítségével megoldhatja vitáját.

 

A FIN-Net hálózat célja

Mivel egyre több fogyasztó vesz igénybe pénzügyi szolgáltatást külföldön, vezet bankszámlát, vesz fel hitelt, köt biztosítást, ezért ezzel összhangban merül fel érthetően egyre több fogyasztói jogvita is. Ráadásul ilyen esetben szembesül a fogyasztó azzal, hogy nem beszéli az adott ország nyelvét, nem ismeri az ottani jogszabályokat, a pénzügyi szolgáltató működési rendjét. Azért, hogy a fogyasztók ismerete és bizalma még nagyobb legyen a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások tekintetében, valamint azért, hogy felmerült jogvitáikat könnyen, gyorsan, és lehetőleg olcsón rendezzék, szükséges megfelelő tájékoztatásuk, segítésük, adott esetben a jogvita bíróságon kívüli lezárása.

Természetesen bírósághoz is fordulhatnak a fogyasztók határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvitájuk esetén, a bírósági eljárások költségessége, bonyolultsága és időigényessége miatt azonban ez nehezen járható út. Minden Európai Uniós tagállamban léteznek azonban úgynevezett alternatív vitarendezési fórumok, melyek pénzügyi jogvitákban is eljárnak, ráadásul meglehetősen gyorsan, egyszerű és olcsó eljárás keretében.

Ezen egyes alternatív vitarendezési fórumok azok, amelyek a FIN-Net hálózat részesei lehetnek, még jobban segítve ezáltal a fogyasztókat pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, illetve az azokkal kapcsolatos jogvita rendezése során.

 

A FIN-Net alapja: a Memorandum, a FIN-Net tagsága

A FIN-Net hálózat alapja az úgynevezett Megállapodási Nyilatkozat (Memorandum of Understanding), mely tartalmazza a hálózathoz való csatlakozás feltételeit, valamint a FIN-Net rendszer alapvető működésének szabályait.

Az alternatív vitarendezési fórum – legyen az akár pénzügyi ombudsmani hivatal, hatóság, közvetítő vagy békéltető testület – köteles elfogadni a Megállapodásban foglaltakat. Így elsősorban nyilatkoznia kell arról, hogy a 98/257/EK számú bizottsági ajánlás szerint működő alternatív vitarendezési fórum, és jogosult határon átnyúló pénzügyi jogviták rendezésére.

Az ajánlás értelmében hét alapelvnek kell megfelelnie az egyes alternatív vitarendezési fórumnak. Ez a következők:

1. függetlenség elve, mely a döntéshozó testület pártatlanságát jelenti.

2. átláthatóság elve, annak biztosítása érdekében, hogy az eljárásról szóló minden információ rendelkezésre álljon, és az elért eredményeket objektíven lehessen értékelni.

3. ellenérdekeltség elve annak biztosítása érdekében, hogy lehetősége legyen véleménye előterjesztésére mindkét félnek, és a másik fél érveiről is tájékoztatást kapjon.

4. hatékonyság elve, mely az alternatív vitarendezési fórum létének alapja, azaz hozzáférés a fórumhoz jogi képviselő alkalmazásának kötelezettsége nélkül, ingyenes, vagy olcsó költségű eljárás, mely egyben gyors, és a vitarendező szerv aktív szerepet játszik, mely segít a fogyasztói jogvita megoldásában.

5. legalitás elve, mely annak garanciája, hogy a vitarendezési fórum nem fosztja meg a feleket attól, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok által biztosított jogokkal és lehetőségekkel éljenek.

6. szabadság elve, mely jelenti, hogy csak akkor születik kötelező érvényű döntés, ha annak kötelező érvényéről tájékoztatták előre a feleket, és ezt kifejezetten elfogadták.

7. képviselet elve, azaz a feleket harmadik személy képviselheti az ügyben meghatalmazása alapján.

A FIN-Net hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint nincs feltétlenül kizárólagos illetékessége egy adott szervezetnek országon belül: akár több alternatív vitarendezési fórum is taggá válhat egy-egy országból.

Vannak olyan tagok, melyek csak bizonyos pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban járnak el (bankügyek, biztosítás, stb.), és vannak, amelyek általános fogyasztói panaszok kezelésére jogosultak. Egyes tagok központiak, mások regionális vagy helyi szervezetek. Szintén léteznek köz-és magántestületek, és a döntések területén is sok a különbség: egyesek csak ajánlásokat, mások kötelező erejű döntéseket is hozhatnak.

 

A FIN-Net hálózat működése

A hálózat lényege, hogy a fogyasztó számára a hozzá legközelebbi alternatív vitarendezési fórum az összes információt megadja az eljárásra jogosult tagról, valamint az eljárási lehetőségekről.

Természetesen az eljárás – hasonlóan az általános alternatív vitarendezési fórumokhoz – nem zárja ki azt, hogy a fogyasztó bírósághoz forduljon és polgári peres eljárás keretében próbálja megoldani ügyét.

 

Statisztika

A FIN-Net tagok által kezelt határon átnyúló panaszok száma folyamatosan növekszik 2001-es létrehozása óta. Míg 2001-ben 335 panasz volt, addig ez a szám 2009-ben elérte az 1.542-t. Ez a szám vélhetően növekedni fog, egyrészt új tagok belépésével, másrészt az egyre nagyobb mértékben jelentkező határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások igénybevétele miatt.

 

 

Mint látható, 2009-ben az ügyek több mint felét a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos határon átnyúló pénzügyi jogviták tették ki, ezt követik a befektetéssel, biztosítással kapcsolatos egyéb panaszok.

 

 

 

A FIN-Net hálózat hatékonysága, hiányosságai, javaslatok a jövőre nézve

Az Európai Bizottság Belső Piac és Szolgáltatások Főigazgatósága (Director General of DG Internal Market and Services) a FIN-Net Hálózat működésének értékelését, hatékonyságának vizsgálatát kezdeményezte. A többek között alternatív vitarendezési fórumok, pénzügyi szervezetek, egyéb testületek válaszait magában foglaló értékelő jelentés egyértelműen megállapította, hogy a Hálózat jelentősége nagy, hatékonysága viszont nem adekvát fontosságával.

Mindenekelőtt a fogyasztói bizalom erősítése szükséges, mivel a határon átnyúló, igénybevett pénzügyi szolgáltatások száma nem túl magas, és ezt jól reprezentálja a FIN-Net által kezelt ügyek száma is. A bizalmatlanság mind a nyelvismeret hiányából, mind a kevés, gyakran pedig bonyolult információkból is ered.

Ugyanakkor az értékelés azt is kimutatta, hogy a válaszadók szerint feltétlenül szükség van a FIN-Net hálózatra, annak hatékonyságát azonban növelni kell. Kevés egyrészt az információáramlás az egyes tagok között, nincs kapcsolat a FIN-Net és más, az Európai Bizottság által működtetett hálózatokkal (ECC-Net, SOLVIT), egyes tagok pedig nem aktívak tevékenységük során, így mind a hálózat, mind a határon átnyúló pénzügyi jogviták megoldásának lehetősége láthatatlan a fogyasztók számára.

További problémát okoz, hogy a FIN-Net honlapja ismeretlen a fogyasztók számára, ráadásul csupán három nyelven érhető el – ezen továbbfejlesztésére is javaslatot tett az értékelés.

A hatékonyságot csökkenti az is, hogy nem az összes FIN-Net tag jogosult minden egyes határon átnyúló pénzügyi jogvita rendezésére, melyet az alábbi táblázat is mutat.

Tagok száma, amelyek jogosultak az adott ügyben eljárni

 

Szolgáltatás/termék	Tagok száma	%
Befektetés	28	62%
Kifizetés	27	60%
Betét	25	56%
Jelzálog	24	53%
Hitelkártya és kölcsön	24	53%
Életbiztosítás	19	42%
Nyugdíj	19	42%
Egyéb, nem életbiztosítás	3	7%
Egészségbiztosítás	1	2%