A BKIK Akadémia és az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület közös szervezésében, a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. közreműködésével 2024.június 27-én egy átfogó workshopot tartottak. A workshop célja az volt, hogy felmérjék, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői számára mely fenntarthatósághoz kapcsolódó témakörök a legfontosabbak, ezzel kapcsolatban milyen motivációjuk és kihívásaik vannak, illetve hol állnak az ESG érettség tekintetében.
Résztvevők:
- Trautmann Laszló - egyetemi docens, IVE alelnök
- Veisz Ákos – Ügyvezető, BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft.
- Kovács Ida Linda – Junior ESG tanácsadó BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft.
- Baranyi Dániel - tanársegéd, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
- Bolyán Róbert - UniCredit Bank
- Hegyiné Szakonyi Júlia – Hodler Alapkezelő Zrt.
- Kovács János Ügyvezető igazgató, Bankorg Kft
- Erős Gábor – Ügyvezető, RG-Stúdió Kft
- Szabó Berta - klasztermenedzser, Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter
- Pazaurek Szabina – projekt menedzser, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
- Schmidt Enikő - Baranyai Gasztronómiai Klaszter
- Páncél Alexandra - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
- Bodonyi Andrea – ESG szakértő
- Dr. Poór József - A BKIK delegáltja, a GSZTI alelnöke és a XX. Tanácsadó Szakosztály elnöke
- Dr. Háber István Ervin - Renergy Consulting Kft
- Dr. Sztranyák József – GSZT elnök, Budapesti Kereskedelmi és IparKamara
Felmérés a Fenntarthatósági érettségről
A workshop során felmérték a résztvevők fenntarthatósággal és ESG-vel (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel) kapcsolatos érettségi és ismeretszintjét. A szófelhő módszer segítségével kiderült, hogy a fenntarthatóság fogalmát a résztvevők elsősorban a környezet- és klímavédelemmel, az erőforrás-gazdálkodással, valamint a körforgásos gazdasággal társítják. Emellett megjelentek társadalmi szempontok is, mint a jóllét, a jövő generációinak védelme és a béke témakörök.
A fenntarthatóság és körforgásos gazdaság fogalmával és koncepciójával a résztvevők részletes szakmai ismerettel rendelkeztek. Bár a résztvevők 70%-a ismeri valamilyen szinten a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive - Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételről szóló Irányelv ) fogalmát és részleteit, a magyar ESG törvény részletei kevésbé ismertek számukra. A felmérésből továbbá kiderült, hogy a résztvevők véleménye szerint a magyar kis- és középvállalakozások számára a fenntarthatósági kérdések jelenleg kevésbé fontosak.
Fenntarthatósági intézkedések és versenyelőnyök a KKV-k számára
A résztvevők tapasztalatai alapján a kis- és középvállalkozások fenntarthatósági intézkedései között az energiaválság óta egyértelműen látszanak az energiaracionalizálási törekvések, különösen a napelemtelepítésekre való fókuszálás. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó intézkedések azonban inkább iparágfüggőek. Sok helyen a költségcsökkentési célok miatt már tapasztalhatóak az anyagfelhasználás racionalizáláshoz kötődő fejlesztések. Összességében a kis-és középvállalkozások körében jelenleg főként az energiahatékonysági intézkedések vannak a köztudatban, és ezek egyre inkább beépülnek a mindennapi működésbe, mivel az ügyfelek és vevők egyre inkább figyelnek ezekre a szempontokra.
Lehetőségek és kihívások
Az adatszolgáltatási kötelezettségek és a fenntarthatósági elvárások egyrészt az exportorientált, másrészt a nagyobb méretű kis-és középvállalkozásokat érintik, ezeknél a vállalkozásokkal szemben hangsúlyosabbak lehetnek a fenntarthatósági követelmények. Valamint általános tapasztalat, hogy az ESG megfeleléssel általában az ügyvezető, munkavédelmi felelősök vagy a környezetvédelmi projektmenedzserek foglalkoznak.
Iparági szempontból a tapasztalatok szerint a fenntarthatósági gondolkodás leginkább a gyártói oldalon indult el, különösen azoknál a cégeknél, amelyek érintettek a német beszállítói lánc törvény kapcsán. A kis- és középvállalkozások esetében a fenntarthatóság beépítésének legfőbb akadályai közé tartozik, hogy nem látják a hosszú távú előnyöket, és inkább a rövid távú hasznokat helyezik előtérbe. Emellett gyakran nem tudják, hogyan kezdjék el beépíteni az első fenntarthatósági lépéseket, és például, hogyan számítsák ki és szolgáltassanak adatokat a karbonkibocsátásukról. Továbbá kihívás még a zöld finanszírozás adminisztrációs terhe is, ami szintén akadályozza a KKV-kat a fenntarthatósági beruházások megvalósításában. Összességében a résztvevők véleménye alapján a kis és középvállalkozások legnagyobb kihívásai a fenntarthatósági intézkedések beépítésekor a pénzügyi forrás, valamint a tudás és erőforrás hiány.
A workshop során megjelent az a tapasztalat is, hogy a fenntarthatósági kérdések társadalmi oldala kevesebb figyelmet kap a KKV-k részéről, pedig ez a terület kevésbé igényel beruházást és anyagi erőforrást.
Finanszírozói oldalról manapság a zöld finanszírozás mellett hangsúlyos az ,,átmeneti finanszírozás”, ami vizsgálja, hogy egy vállalat hogyan válik fenntarthatóbbá és milyen folyamaton megy keresztül ennek eléréshez (erről szól az EU Taxonómia rendelet is).
Motivációk és erőforrások
A kis- és középvállalkozások számára a fenntarthatósági intézkedések bevezetésének legnagyobb motivációs faktorja a különböző támogatások. Emellett rendkívül ösztönző lehet számukra az adókedvezmények nyújtása, valamint specifikus kutatás-fejlesztési projektek támogatása, amelyek segíthetik őket a fenntarthatóbb működés elérésében és az innováció előmozdításában. Ezek az intézkedések összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben megvalósítsák környezetbarát céljaikat, miközben versenyképességüket is növelik.
Összességében a fenntarthatóság és az ESG szempontok egyre inkább beépülnek a kis- és középvállalkozások működésébe, de még sok kihívással kell szembenézniük. A workshop rávilágított arra, hogy a fenntarthatósági intézkedések hosszú távú környezetvédelmi és társadalmi szempontjait kell figyelembe venniük a kis és középvállalkozásoknak is. Az esemény segített abban, hogy a résztvevők jobban megértsék a fenntarthatósági törekvések fontosságát és gyakorlati megvalósításának lépéseit. Hangsúlyos megállapítás volt a tudáshiány és ezzel kapcsolatosan minden olyan lehetőség megragadása, amikor a kis – és középvállalkozásokat fejleszteni lehet ezen a téren is.