Tavaly év végén írta alá Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK nemrégiben megválasztott elnöke azt az együttműködési megállapodást, amely a magyar vállalkozások fejlesztésének támogatását tűzte ki célul. A miniszter már akkor elismerően szólt az MKIK minimálbér kutatásának gyorsjelentésében publikált javaslatcsomagjáról, melyben a kamara új vezetése javasolta többek között az Áfa alanyi adómentesség értékhatárának megemelését a jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra.
Az együttműködés egyik első és jelentős eredménye a vállalkozói érdekeket figyelembe vevő intézkedés, amelyet üdvözölt Nagy Elek, az MKIK elnöke: „A tegnapi miniszteri bejelentés még meg is haladja várakozásainkat, hiszen mi az Áfa határ felemelését két lépcsőben javasoltuk. Az azonnali, visszamenőleges hatályú intézkedést nagyon fontos lépésnek tartjuk a kkv szektor támogatásában, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része az idei évben várhatóan már szeptember-október környékén elérte volna a 12 milliós határt. Így viszont teljesítményük további fenntartásával a GDP utolsó negyedéves növekedési üteméhez is jelentős mértékben hozzá tudnak járulni.”
Az NGM kisvállalkozásokat segítő döntése a vállalkozók szűk körének (pl. tavaly 12 és 18 millió forint közötti árbevételt elérő vállalkozásoknak) egy egyszeri plusz adminisztrációs feladatot jelenthet majd, amit azonban kellőképpen kompenzál az Áfa mentesség határának emelése. Ezeknek a speciális eseteknek a vállalkozásbarát részletszabályozására a kamara javaslatcsomagot küld a kormány számára.
Az MKIK javasolja továbbá, hogy az Áfa határ emelésével egyidejűleg a katás vállalkozók esetében kerüljön visszavezetésre a magasabb tételes adó választásának lehetősége, azaz az 50 ezer forint tételes katás adó mellett legyen választható havi 75 ezer forintos tételes adóbefizetés is, a magasabb mértékű nyugdíjjogosultság biztosításához.
Kiegészítés - útmutató az új lehetőség választásához
Ha az adóalany a 2025. évre vonatkozóan azért nem választott alanyi adómentességet, vagy azért nem illette meg az alanyi adómentesség választásának a joga, mert
- a 2024. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot, vagy
- a 2024. évi észszerű várakozása az volt, hogy a 2025. évi belföldi termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meg fogja haladni a 12 millió forintot, vagy
- a 2023. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot,
mégis választhat a 2025. évre alanyi adómentességet a NAV-hoz benyújtott nyilatkozatával 2025. február 28-áig feltéve, hogy sem 2024. évben ténylegesen, sem 2025. évben várhatóan nem lépi át a bevételeivel a 18 millió forintos értékhatárt.
Legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet nyilatkozni.
A 2025. február 28-ig megtett nyilatkozattal az alanyi adómentesség választásáig 2025. évre eső teljesítési időponttal kibocsátott, alábbiak szerinti számlákat módosítani kell:
- azokat a számlákat, amelyeket az adóalany 0, 5, 18 vagy 27%-os adómérték alkalmazásával bocsátott ki,
- azokat a számlákat, melyeket az adóalany Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről bocsátott ki,
- azokat a számlákat, amelyeket az adóalany belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről bocsátott ki.
Kivételt képeznek az azon ügyletekről kibocsátott számlák, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében.
Az áfa alóli mentesség esetében nincs levonási jog, így annak a kisvállalkozónak, aki az alanyi mentesség választásáig áfabevallást is nyújtott be és volt levonandó áfája, korrigálnia szükséges.
Bővebb információ az alanyi adómentes áfa lehetőségéről a Vállalkozás okosan cikkében, ide kattintva olvasható, illetve részletes tájékoztatást a NAV oldalán megjelent sajtóközleményben, illetve összefoglaló cikkben olvashatnak.