Áder János a BKIK vendége volt

Áder János a BKIK vendége volt

Áder János a BKIK vendége volt

Áder János a BKIK vendége volt11/14
Áder János a BKIK vendége volt16:55

A köztársasági elnök a Kamarai Napok keretében, a Vállalkozások a környezetvédelemért címmel rendezett konferencián tartott előadást a klímaváltozásról.

Nagy Elek, a BKIK elnöke a konferencia bevezetőjében rávilágított, hogy a környezetvédelem ma már nem néhány ember lelkiismereti ügye. A szavak ideje lejárt, megoldást csak közös cselekvéssel találhatunk. A magáncégeknek ugyan nem feltétlenül könnyű megbirkózni az új helyzettel és az ebből fakadó elvárásokkal, az elnök szerint mégis helyes, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nincs az egyének belátására bízva. A kamarai vezető arra is kitért, hogy a V4 országok kamarái között kezdeményezett együttműködésben a környezetvédelemre is különös hangsúlyt terveznek fektetni.

Szatmáry-Jähl Angéla, a Kereskedelmi Tagozat elnöke szerint sokan eltolják maguktól a felelősséget, de be kell látnunk, hogy a problémák a vállalkozók nélkül nem oldódnak meg. Sőt, a legtöbbet éppen a vállalkozások tehetik a jövőért, de ebben az esetben nem lehet elsődleges szempont a nyereség maximalizálása. „Ha nem hagyunk élhető világot az utódainkra, akkor minden, amit értük tettünk, értelmetlenné válik” – fogalmazott a tagozati vezető.

Áder János előadását azzal indította, hogy applikáció segítségével megszavaztatta a közönséget a klímaváltozás különböző aspektusait érintő kérdésekről. Majd szólt arról, hogy a népesség emelkedésénél kétszer gyorsabb ütemben emelkedik a víz-, és négyszeres ütemben az energiafelhasználás, utóbbit ráadásul a mai napig zömmel fosszilis energiahordozókból állítjuk elő. Évente tízmillió hektárnyi föld válik terméketlenné, egyes vidékeken pedig a szennyvíz 80-90 százaléka tisztítatlanul ömlik a felszíni vizekbe, nem beszélve a légszennyezés vagy a műanyaghulladék okozta problémákról. Mindezek a hatások súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel is járnak: éhínségek, járványok, gazdasági hanyatlás, polgárháború, háború és migráció jár a nyomukban.

A négy éve aláírt Párizsi megállapodásban azt vállaltuk, hogy legfeljebb 2 fokon tartjuk a globális felmelegedést, de ennek érdekében nagyon sok a tennivalónk. Be kell számítanunk az externáliákat a gazdasági tevékenység költségei közé, meg kell fékeznünk a további szennyezést, és meg kell tanulnunk alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Magyarország az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás terén is jól áll az európai országok átlagához képest, de Ahhoz, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, számos további teendőnk van: meg kell építeni a két új paksi blokkot, javítani kell az épületek energetikai hatékonyságát, zöldíteni a tömegközlekedést, átalakítani a hagyományosan szennyező iparágakat (mint a cement-, vas- vagy gumigyártás), erdősíteni kell, és átalakítani a mezőgazdaság takarmányozási gyakorlatát.

Mindezt meg lehet csinálni, csupán az a kérdés, hogy reménytelen helyzetnek vagy megoldandó feladatnak és lehetőségnek tekintjük a klímaváltozást – fogalmazott a köztársasági elnök.

Dr. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára rávilágított: a kormánynak számos eszköze van a fenntarthatóság erősítésére, de a normaalkotást, az ellenőrzési és szankciórendszert a puhább ösztönzőkkel egyensúlyban kell alkalmazni. Több nagy rendszer, így például a hulladék- és vízgazdálkodás radikális átalakításra szorul, de a legfontosabb feladat az együttműködéstudat fejlesztése. Az államtitkár ismertette az ITM 7 stratégiai célkitűzését, melyek között szerepel, hogy hazánk 2030-ra 90 százalékban klímasemlegessé váljon. A szabályozás ehhez nem elegendő, a vállalkozásokra is szükség van a célok eléréséhez, hiszen pótolhatatlan tudás halmozódott fel náluk, és ők fejleszthetik ki a környezetbarát megoldásokat is. Az ITM fontos küldetésének nevezte, hogy támogatni tudják a kkv-kat új technológiák kifejlesztésében, piacra vitelében és a jövő nagyvállalatainak megalapozásában. A mai nagyvállalatok már felismerték, hogy a fenntarthatóság üzlet, de a minisztérium számít a kamara segítségére a hamarosan életre hívandó vállalati fenntarthatósági platform munkájában is.

Dr. Parragh Dénes, a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának elnöke arra világított rá előadásában, hogy miért nem vagyunk képesek megfelelő döntéseket hozni. Nem értjük a bioszféra bonyolult összefüggéseit, mert agyunk kevés paramétert tud egyszerre kezelni, ráadásul jelenbeli hátrányokat kellene vállalnunk jövőbeli előnyökért. A kisebb cégek viselkedése elsősorban a vezető környezetvédelemhez való hozzáállásán múlik, de be kell látnunk, hogy többségük számára ez inkább szükséges rossznak számít. A közigazgatás szerepe, hogy a mindennapokban ne legyen túl bürokratikus a környezetvédelmi intézményrendszer, ne akadályozza a vállalkozásokat és lehetőséget adjon számukra a jogkövető magatartásra.

A konferencia zárásaként Dr. Szedlacskó Zoltán, a Miskolci Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója egy termelővállalat példáján mutatta be a környezetvédelmet. Véleménye szerint a kérdést érdemes stratégiai üzleti szintre emelni, mert ha jól csináljuk, a mai kiadásból holnap bevétel származhat. A maguk részéről – amellett, hogy a hulladékgazdálkodási szabályokat maximálisan betartják -, a vendéglátó csatornákban ösztönzik az üvegpalackos ásványvizek forgalmazását, kísérleteznek a lebomló műanyagok alkalmazásával és energetikai korszerűsítést is végeznek. Viszont az összes projekt egyidejű folytatása a legtöbb vállalat erejét meghaladja, ezért a vezérigazgató elengedhetetlennek nevezte a szigorú ellenőrzés mellett nyújtott állami támogatásokat is.