Elégedetlenek a budapesti vállalkozások a szakképzési rendszerrel 

Elégedetlenek a budapesti vállalkozások a szakképzési rendszerrel 

Elégedetlenek a budapesti vállalkozások a szakképzési rendszerrel 

Elégedetlenek a budapesti vállalkozások a szakképzési rendszerrel 11/11
Elégedetlenek a budapesti vállalkozások a szakképzési rendszerrel 13:30

A szakképzési kínálat nem fedi le azt, amire a vállalkozásoknak szükségük lenne, és kevés gyakorlatot is szereznek az ott tanulók - ez a véleményük a képzésekről a budapesti cégeknek, ám kétharmaduk ennek ellenére sem fogadna be tanulót – ez derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megrendelésére készített kutatásából. A felmérés arra is rámutat, hogy a szakemberhiány leginkább az ipar-, az építőipar és a kereskedelem területén működő cégeknek jelent problémát, sok burkoló, ács, villanyszerelő, festő, hegesztő, szakképzett eladó, pénztáros hiányzik a vállalkozásokból. 

Minden harmadik budapesti vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd, ráadásul minél nagyobb egy cég, annál nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő megtalálása. Míg a mikrovállalkozások ötöde, addig a kisvállalkozások fele, a közepesek kétharmada, a 250 főnél nagyobb foglalkoztatóknak pedig már a háromnegyede küzd ezzel a problémával. Mindez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából, a közelmúltban készített kutatásból derül ki.

Az 1000 fős mintán végzett felmérés során ágazatokra lebontva kérdezték meg a mikro-kis-közép és nagyvállalatok vezetőit, döntéshozóit. A kutatás eredményei szerint a legnagyobb kihívást a budapesti cégek számára az jelenti, hogy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, akkor alulképzettek, rossz munkamorállal, ellenben magas fizetési elvárásokkal érkeznek. A szakemberhiány leginkább az ipar-, az építőipar és a kereskedelem területén működő cégeknek jelent problémát. Hiányszakmának számít Budapesten többek között a burkoló, ács, villanyszerelő, festő, hegesztő. A kereskedelemben nem találni elegendő számú szakképzett eladót, pénztárost, a vendéglátóiparban pedig cukrászt, felszolgálót.

Nincsenek jó véleménnyel a jelenlegi képzésekről 

A cégek több mint kétharmada elégedetlen a képzésekkel mind a hatékonyságát, mind a jelentkezők szakképzettségét tekintve. Mindez különösen a felnőttképzés és -oktatás esetében igaz. A megkérdezetteknek csak a 32 százaléka érzi jónak a felnőttképzést, pedig a vállalkozások szakembereinek közel fele ebben a képzéstípusban végzett.

Az elégedetlenséget mutatja az is, hogy a oktatási intézmények képzési kínálata csak a cégek felének felel meg. 35 százalékuk szerint kevés a gyakorlati idő is, 19 százalékuk úgy véli, hogy rossz az oktatás minősége, de a képzés idejét, tematikáját és szakmai színvonalát is csak a harmaduk tartja megfelelőnek.

A kutatásból egyébként az kiderül, hogy bár kevésnek tartják a képzésre fordítható időt, mégis a megkérdezettek több mint fele támogatja cégük dolgozóinak továbbképzését. Ám 59 százalékuk átlagosan csak fél évet tudna erre szánni. Persze azt is csak akkor, ha eljutnak hozzá az ilyen lehetőségekről szóló információk, ugyanis a nagyon alacsony a tájékozottság a továbbképzési lehetőségekről.

A vállalkozások a gyakorlati tapasztalatot nagyon hiányolják a jelentkezőktől, ugyanakkor 81 százalékuk semmilyen gyakorlati képzésbe nem kapcsolódna be, 73 százalék pedig tanulót sem fogadna. Mindezt azzal indokolja a többség, hogy a cégüket egyáltalán nem tartják alkalmasnak a szakképzésre. Ugyanakkor a több gyakornok befogadására is alkalmas nagyobb cégek szignifikánsan nyitottabbak, 50%-uk részt venne a gyakorlati képzésben.

Lenne lehetőségük a cégeknek

“A kutatással az volt a célunk, hogy feltárjuk azokat a területeket, amelyeken a vállalkozások részéről szakemberhiány, vagy képzési igény mutatkozik és a kamara képviselni tudja a foglalkoztatók érdekeit a kormányzat felé a vonatkozó képzések megtartása mellett. A BKIK szakképzési tanácsadói hálózatán keresztül kapcsolja össze a duális szakképzés résztvevőit, és   releváns problémákra adhat választ, azzal is, hogy rövid, féléves képzési szolgáltatásokat állít össze.” - mondta Szányi Gabriella, a BKIK PR-marketing igazgatója. Hangsúlyozta: “a BKIK mint felnőttképző intézmény nem kíván versenyezni a már több éve jól és bejáratottan működő felnőttképző intézményekkel. Ezen a területen is legfőbb célunk, hogy  minőségi szolgáltatásokat biztosítsunk kamarai tagjainknak és a vállalkozások alapvető működését támogató, folyamatosan frissülő képzési kínálatot alakítsunk ki, ide értve a digitális kompetenciák emelését célzó képzési irányt. Ezen túlmenően célul tűztük ki egyes hiánypótló képzések felkarolását, hogy ezek elindulhassanak a kamara szárnyai alatt.  Utóbbi megfontolásból indítottuk el a közlemúltban a BKIK közösképviselő-képzését is. ”

A BKIK 50 órás gyakorlati oktató-képzésével a duális szakképézésbe becsatlakozó vállalkozások teljesíthetik a gyakorlati képzőhelyek számára jogaszabályban előírt személyi feltételeket. Ez a képzés olyan cégeknek is megoldást kínál, ahol már sok gyakornokot foglalkoztatnak duális szakképzési keretek között, és az irányításukhoz, felügyeletükhöz bővíteni kell a gyakorlati oktatói létszámot. 

November 11-én a BKIK Szak- és Felnőttképzési Konferenciáján a hazai a szak-és felnőttképzés tervezett átalakítását, a „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőtképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” tanulmány alapján elkészült Szakképzési törvénymódosítást, és az ezt követően nyíló perspektívákat, valamint az érintett szervezetek feladatait járják körbe a kamarák (MKIK, BKIK), érdekvédelmi szervezetek (FVSZ, Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete) és képző intézmények (Óbudai Egyetem) neves szakemberei Pölöskei Gábornéval, az ITM helyettes államtitkárával.

Szakképzések iránti igényfelmérés riportja

Szakképzések iránti igényfelmérés riportja_vezetői összefoglaló

 

Szányi Gabriella
PR-marketing igazgató

1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
+36 30 282 7459

www.bkik.hu