Idegenvezetők Világnapja 2020 - VÁC – DUNAKESZI – ALAG

Idegenvezetők Világnapja 2020 - VÁC – DUNAKESZI – ALAG

Idegenvezetők Világnapja 2020 - VÁC – DUNAKESZI – ALAG

Idegenvezetők Világnapja 2020 - VÁC – DUNAKESZI – ALAG02/11
Idegenvezetők Világnapja 2020 - VÁC – DUNAKESZI – ALAG15:47

2020. február 21. péntek

A MÁV Budapest, Nyugati pályaudvar – Vác vonalán

Dunakeszi-Alag

 

14.00 A lósport nyomán Alagon

A gróf Széchenyi István elnökletével létrejött Magyar Lovaregylet 1889-ben megveszi a Dunakeszihez tartozó Alagpusztát. 1890-ben kezdik meg a lóversenyközpont építését. Az építkezéshez kálvinista vallású hívek érkeznek az Alföldről, a lósport meghonosítására pedig szintén protestáns vallást követő szakemberek (zsokék, lovászok, trénerek), mérnökök Angliából.

A lóversenypálya első futama 1891. április 12-én indul, ezt követően 1893-tól rendszeresen megrendezik az Alagi-díjat. A Loveregylet anyagi támogatásaként megépül az Alagi községháza, népiskola és létrejön a Lovaregyleti Nepomoki Szent János kápolna is.

Sétánkat a Dunakeszi állomás közelében álló Trianoni emlékműtől kezdjük, ezután felkeressük a Lovaeregyleti kápolnát, majd az Alag nevével összeforrt Lóversenypályát és Tréningközpontot. Megtekintjük a Batthyány-emlékművet. Ezután a Batthyány utcában elsétálunk a volt Alagi Községházához és a közelében meglátogatjuk a Szent Imre-templomot.

Kicsit távolabb az öreg alagi temetőben sok híres zsoké, tréner, tulajdonos, rajongó sírja található. Oda egy másik séta alkalmával megyünk.

Találkozó: 14 órakor Dunakeszi (nagy) vonatállomás közelében álló Trianon emlékműnél. 

Megközelítés: vonattal a MÁV Budapest Nyugati pályaudvar- Vác vonalon Dunakeszi (nagy) állomásig

A séta időtartama: min. 2 óra

A sétát vezeti Dr. Kerekes Dóra a Révész István Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményvezetője

Regisztráció: http://idegenvezetok.bkik.hu/turnus-kategoria/setak/a-losport-nyoman-alagon / max. 30 fő 

 


 

Vác szakrális értékei

Idegenvezetők Világnapja

2020. február 22. szombat

Ingyenes városnéző séta

Ingyenes múzeumlátogatás

Regisztráció szükséges:

Vác gazdag műemlékekben, templomokban, múzeumokban, így a turizmusban is jelentős szerepet játszanak épített emlékeink, értékeink. Vác ezer éves történelme csodás legendákkal, történetekkel teli.

A hazánkban megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából idei városnéző sétánk alatt elsősorban Vác szakrális értékeivel ismerkedhetnek meg az ide látogatók, akik érdekes történeteket, információkat hallhatnak templomainkról.

A séta után pedig lehetőségük lesz ingyenes múzeumlátogatásra is! A programokon történő részvétel korlátozott létszámban lehetséges.

Az előzetes regisztrációkor kérjük megadni, hogy az alábbi ingyenes programok közül melyeken szeretnének részt venni:

  • Délelőtti városnézés
  • Memento Mori Múzeum tárlatvezetés
  • Egyházmegyei Gyűjtemény megtekintése
  • Pannónia Ház megtekintése
  • Modern Művészeti Gyűjtemény

Előzetes regisztráció kötelező:

Határidő: 2020. február 17.

Kérjük megadni a pontos nevet, továbbá az érkezők létszámát! Ha a programon mégsem tud részt venni, kérjük időben jelezze azt is a megadott email címen, tekintettel arra, hogy az esemény létszámkerete korlátozott és esetleges túljelentkezés várható!

Helyi idegenvezetőnk a váci vasútállomás főbejáratánál várja a programra érkezőket. A helyszíni regisztráció itt történik!

Itt minden résztvevő kap egy kártyát, amely a programokon való részvételre és a meghirdetett múzeumokba történő ingyenes belépésre jogosít!

Program:

09:07 Indulás a Nyugati pályaudvarról Z70-es Zónázó vonattal Vácra

09:30 Érkezés a váci vasútállomásra
Helyi idegenvezetőnk a vasútállomás előtt, a főbejáratnál várja a program résztvevőit.

09:30 - 09:50 Helyszíni regisztráció

09:50 - 12:30 Városnéző séta (Közben Inotay Gergely alpolgármester úr a Városházán köszönti a csoportot)

12:30 - 14:30 Ebéd, szabad program

14:30 - 15:30 Memento Mori tárlatvezetés (egyénileg, tetszőleges időpontban is megtekinthető)

15:30 - 16:30 Egyházmegyei Gyűjtemény megtekintése

13:00 - 17:00 Pannónia Ház megtekintése tetszőleges időpontban

13:00 - 17:00 Modern Művészeti Gyűjtemény megtekintése tetszőleges időpontban

1. A vasútállomás

Magyarország első vasútvonala Budapest és Vác között épült meg és 1846. július 15-én került sor az átadására. A vonalat maga József nádor nyitotta meg, aki a feleségével végig is utazott a 33 kilométeres útszakaszon. De a vonaton ült többek között gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos is. A menetidő - úgy, hogy benne volt a 10 perces várakozás Dunakeszin-, 59 perc volt. Vácon nagy ünnepéllyel készültek a szerelvény fogadására, azonban egy sajnálatos esemény is történt: a városban tűz ütött ki. Szép emberi dolog azonban, hogy az oltásban a vonaton utazók is részt vettek. A vasútnak köszönhetően a város bekapcsolódott a főváros vérkeringésébe, így két évvel később, amikor március 15-én kitört forradalom, annak híre már aznap délután eljutott Vácra, Petőfi Nemzeti dalának egy példányával együtt. Egyébként ebben a két évben Petőfi többször is utazott a vonaton. Állítólag az első napokban (két egymást követő teljes napon) csak utazgatott oda-vissza. A közlekedési vívmánytól lenyűgözve pedig meg is írta Vasúton című versét.

2. A vasútállomástól indulva első látnivaló a Rókus Kápolna

A különálló kis barokk kápolnát a városban pusztító 1740-41-es pestisjárvány emlékére emelték Althann Mihály Károly püspök támogatásával, jórészt közadakozásból. A kápolnát alacsony kovácsoltvas kupola fedi, benne Szent Rókusnak, a betegek védőszentjének, Szent Annának és a gyógyító Jézusnak emeltek oltárt.

3. Március 15. tér – Főtér
Vác ezer éves történelmének különleges műemlék együttese Magyarország egyetlen háromszög alakú barokk tere.
A Főtér Vác legismertebb közösségi tere. Már a középkorban is egyházi, gazdasági és kulturális központ volt. Épületei a XVIII. század építő püspökei nyomán nyerték el mai formájukat. A téren található a Városháza, a jól körüljárható középkori Szent Mihály templom maradványai, a Fehérek temploma, az egykori Aranyszarvas Fogadó, amely ma a Váci Művészeti Gyűjtemények otthona, a Curia épülete, amely káptalanházként, majd a XVIII. században vendégfogadóként, szállóként működött, az ország első Siketnéma Intézete, a Nagypréposti palota, az Irgalmas rendi Kórház és Kápolna. A térre a Bécsi kapun, a Hatvani kapun és a Révkapun keresztül léphettek be, amelyek ma stilizált formában megtalálhatóak. Egykor Főtérnek, Piactérnek, Városháza térnek, Konstantin térnek, jelenleg pedig Március 15. térnek nevezik.

Városháza
Március 15. tér 11.
A Városháza a világi barokk építészet legjelentősebb váci emléke. Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdő állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. A homlokzaton Jusztíciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, tőle jobbra és balra egy-egy fekvő nőalak az ország- és az építést támogató püspök, Migazzi Kristóf címerét tartja.

Fehérek Temploma
Március 15. tér 20.
A Főtér gyöngyszeme a volt Domokos rendi templom, a XVIII. században épült barokk, rokokó stílusban. Az egyszerű külsővel ellentétben a belső díszítés igen gazdag. Az 1994. év szenzációja volt a templomtorony alatt, kívülről nyíló kripta feltárása. Bejárata két évszázadon át be volt falazva. A templom felújításakor véletlenül bukkantak rá, s amikor felnyitották, kiderült, hogy a katakombaszerű helyiségek 262 koporsót rejtenek. A fakoporsók gazdag festése épen maradt.

Kiszáradva, természetes módon mumifikálódva, de megmaradtak díszes halotti öltözetükben a holttestek is. A Március 15. tér 19. szám alatti ház pincéjében kiállítás (Memento Mori) készült a leletekből. Ez a leletegyüttes Közép-Európában egyedülálló. A templom előtt a barokk stílusú Szent József szobor áll, karjaiban a kis Jézussal, míg a tér közepén a Szűz Mária oszlop látható.

A tér büszkélkedhet egy hangulatos szökőkúttal is.

Nagypréposti Palota
Március 15. tér 4.
Az egykori Nagypréposti palota az Egyházmegye jelentős barokk építészeti emléke. A középkori épületet a XIII. században építették át, az erkély fölötti felirat is erről tanúskodik. A XX. század közepéig a mindenkori Nagyprépost lakóhelyéül szolgált.

A felújított palotában a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény található - textilek, szobrok, festmények - különösen gazdag és változatos a középkori és barokk korból származó kiállítás. A freskókkal díszített palotában 2006 óta hangversenyeket is rendeznek, melyek a barokk házi muzsika hangulatát elevenítik meg.

4. Piarista templom és Rendház
Köztársaság út
A piaristákat – kegyes tanító rend – 1714-ben telepítette le Kollonich Zsigmond püspök Vácra. A templom építése 1725-ben kezdődött és mintegy 20 évig tartott. Az eredetileg barokk stílusban emelt templomot az idők folyamán eklektikus stílusban átépítették. Egyedülálló különlegessége Forgách Pál püspök által adományozott velencei tükörüveg szentségház. II. József idején a piaristák kényszerűségből elhagyták a templomot, katonák költöztek be, tornyát elárverezték. 1796-ban szerezték vissza és felszentelték Szent Anna tiszteletére.
Rendházként Berkes András nagyprépost egykori háza szolgál, aki a rendnek ajánlotta otthonát. Az idők során kibővített épületet 1727 óta használják, jelenleg rendház és gimnázium. Itt tanult többek között Madách Imre író, Lotz Károly festő, a tanárai közül Öveges József fizikus emelkedik ki.

5. Szentháromság tér, Szentháromság oszlop
A Szentháromság oszlop – a Piarista templommal szemben – 1750-1755 között készült. A homokkő szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért hálából állították a túlélők. A kompozícióban elsősorban a pestistől védő szentek szobrait helyezték el. Az oszlopon a korabeli megosztottságnak megfelelően Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címere is látható. Egyike a legrangosabb váci műemlékeknek.

6. Püspöki Palota
Migazzi tér 1.
A váci püspökség a 10 legelső püspökség között alakult meg. A Püspöki Palota 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. Oldalszárnya a Székesegyház felé néz, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A pompásan berendezett püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók előtt is.

7. Székesegyház
Konstantin tér
Magyarország első, klasszicizáló későbarokk stílusú székesegyháza, tervezője a francia Isidor Canavale. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat csak 1777-ben fejezték be.
Magyarország harmadik legnagyobb látogatható székesegyháza az esztergomi és az egri után.

Az idegenvezetés után fakultatív programlehetőségeket kínálunk:

  • Ebéd – Vác belvárosában számos étterem, gyorsétterem, cukrászda várja a hozzánk érkezőket. Bővebb információkat az éttermekről a Tourinform Irodában is kaphatnak, mely a Főtéren (Március 15. tér 17. szám alatt) található.
  • A Memento Mori kiállítás (ingyenes program tárlatvezetéssel előzetesen bejelentett időpontban) és a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény megtekintése

Vác Főterén megannyi csodás és egyedülálló múzeum és művészeti kiállítás várja a látogatókat. A világhírű „váci múmiák” – Memento Mori; a „Váci Mosolyalbum” –  Sajdik Ferenc különleges művészetét bemutató gyűjtemény; a „Vasba öntött történelem” – Öntöttvas Gyűjtemény; a „Magyar Picasso” – Az ezerarcú művész, Hincz Gyula páratlan életmű kiállítása; a Hajómúzeum; az „Aranyba kötött élet” – Könyvkötészeti Kiállítás; a Sportmúzeum; Egyházmegyei Múzeum; a Nemzetközi Mobil MADI Gyűjtemény; a Modern Művészeti Gyűjtemény páratlan élményt nyújtanak.

1. Memento Mori & Ars Memorandi kiállítás
Március 15. tér 19.
A híres váci múmiák. A kiállítás közel 250 éves különleges kriptaleleteket mutat be.
A Főtéren álló Fehérek templomának felújítási munkálatai során került elő egy kripta lejárata 1994-ben. A különleges klimatikus körülmények között meglepő épségben maradtak meg a természetes módon mumifikálódott tetemek, koporsók, viseletek, temetkezési kellékek. A hozzá kapcsolódó Ars Memorandi kiállítás interaktív módon mutatja be a korszakot, az akkor élt emberek életmódján keresztül.

2. Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény
Március 15. tér 4.
A páratlan értékű gyűjtemény a váci Nagypréposti palotában látogatható. Az állandó kiállítás művészi értékű ötvöstárgyakat, liturgikus textileket, festményeket, szobrokat, metszeteket és bútorokat őriz. A gyűjtemény átfogó történeti bemutatóval vezet végig az Egyházmegye évezredes történetén egy-egy korszak jellegzetes épületeinek, műkincseinek informatív és valóságos bemutatásával.
Az állandó kiállítás mellett jelentős történeti személyek, vagy események emlékére, időszaki kiállításokat is rendeznek. A freskókkal díszített palota 2006 óta hangversenyek helyszíneként is szolgál, melyek a barokk házi muzsika hangulatát elevenítik meg.

3. Pannónia Ház
Köztársaság út 19.
A Pannónia Ház egykor vendégfogadóként, uradalmi kocsmaként működött, a reformkorban a fogadó udvarán, a kocsiszínben vándor színtársulatok léptek fel. Járt az épületben Petőfi Sándor és barátja, a tintásüvegről híressé vált Megyeri Károly is. Az épület szép kialakítású udvara képző-, és iparművészeti alkotásoknak ad otthont. A ház pincéjében található Gádor életmű-kiállítás az épület udvarának anyagával együtt ad teljes képet Gádor István keramikus művészetéről. Itt kerülnek bemutatásra a művész utolsó korszakának ipari porcelánból épített modernista térplasztikái, illetve néhány kisebb falicsempe műve is (míg további két nagyméretű alkotása – a „János vitéz” és a „Toldi” egy-egy jelenetét ábrázoló csempéi – a váci Városháza dísztermében látható). Szintén az udvarban kapott helyett Nagy Sándor szobrászművész négy vörösmárvány szobra, illetve Vertel Andrea gödi keramikus „Tündérkert” című, vidám hangvételű szoborcsoportja és az „Életfa” címet viselő falikerámia alkotása is. Az udvar hátsó falát Garay-Nagy Norbert váci festőművész és tanítványai által készített monumentális secco díszíti, mely több jelenetben mutatja be az épület – a korábbi Aranyszarvas Fogadó – elképzelt történetét.

4. Modern Művészeti Gyűjtemény
Káptalan u. 16.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára, a XXI. Század modern stílusába enged betekintést.
Az elmúlt 40 év legjelentősebb kortárs művészeinek alkotásait gyűjti egybe, kiemelten a 60-as, 70-es évekre vonatkozólag. Életműkiállítás megtekinthető az alábbi művészektől: Szabó Vladimir, Scholz Erik, Józsa János, Tóth Ernő, Dombay Lelly, Sajdik Ferenc.
A mai modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve! De megtekinthetőek itt a váci börtön egykori lakójának, Matuska Szilveszternek a képei is. Valamint Salvador Dali egy szobra.

Egyéb, programban nem szereplő látnivalók:

Hétkápolna
A Hétkápolna kegytemplom Vác déli részén, közel a Duna-parthoz található. Az írásos emlékek szerint 1711-ben kezdték építeni. A legenda szerint egy váci asztalosmester betegségéből felépülve egy Szűz Mária szobrot helyezett el a forrásnál. A hely hamarosan búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték.

1769-ben Wirth Ferenc kanonok a templomhoz vezető úton hét képoszlopot helyeztetett el, mely Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A kegyhely elnevezése is innen származik. A Szűz Mária tiszteletére épített templom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják, a hívők messziről zarándokolnak, sokan már előző éjjel is a kegyhelyen virrasztanak. A Mária napi misét az 1947-ben épült kültéri oltárnál celebrálják.

A monda szerint itt élt Vácz remete is. Látogatóként kívülről is csodálatos a hét stáció a templom előtt, ahogy fölé borulnak a hatalmas gesztenyefák.

Diadalív
Magyarország egyetlen diadalíve. Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. A legenda szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a Diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, nem mert áthajtatni alatta, mert félt, hogy rádől az építmény, ezért inkább kiszállt és gyalog ment el mellette. Távozásakor azonban látta, hogy még mindig áll a kőkapu, így ekkor már nyugodtan haladt át alatta.

A Kőkapunak még két legendás történést tulajdonítanak: egy évvel a kapu felállítása után, azon a napon, amikor Ferenc császár Innsbruckban meghalt, a váci Kőkapu falába illesztett medalionját a mennykő leütötte. Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

Ferences templom és Rendház
A Ferences templom és Rendház (Géza király tér) a török idők ostromaiban végképp tönkrement váci vár területén épült. Az 1721-1761 között megvalósított barokk templom berendezése, felszerelése igen gazdag, fő ékessége kora rokokó emeletes fa főoltára. A templom melletti rendházban működött valaha a Kapisztrán Nyomda, majd Váci György könyvkötő mester műhelye. A rendház ma ismét a ferencesek tulajdona, de üresen áll.