Megalakult a Kandó Klub

Megalakult a Kandó Klub

Megalakult a Kandó Klub

Megalakult a Kandó Klub10/04
Megalakult a Kandó Klub10:10

2019. október 1-én a Budapesti Corvinus Egyetemen bejelentették a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Corvinus Egyetem Iparpolitikai Kutatóközpontja együttműködésével létrehozott Kandó Klub megalakulását.

A Kandó Klub célja, hogy a budapesti vállalatok, vállalkozók, egyetemi hallgatók és a Kamara tisztségviselői számára fórumot biztosítson, ahol lehetőség nyílik a szakmai elképzelések megvitatására és személyes kapcsolatok kialakítására. A Klub törekvése egyúttal az is, hogy a budapesti egyetemi hallgatók bevonásával Budapest versenyképességének fejlesztésére vonatkozó kutatásokat, szakmai vitákat kezdeményezzen.

A Klub első megválasztott elnöke Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke a bejelentés kapcsán felidézte: megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy a kamarát közelebb hozza a felsőoktatásban tanuló fiatalokhoz. A kamara és a Budapesti Corvinus Egyetem már 2018-ban kutatásokat és rendezvénysorozatot indított annak érdekében, hogy segítse a budapesti vállalatok és a budapesti felsőoktatás közötti együttműködés fejlődését, 19 corvinusos hallgató pedig a BKIK közreműködésével készíthette el szakdolgozatát. Az együttműködés következő lépcsőfoka a Kandó Klub megalapítása.

A Klub elnökségi tagjai a BKIK tagozati elnökei (Zsabka Zsolt – Ipari Tagozat, Szatmáry-Jähl Angéla – BKIK Kereskedelmi Tagozat, László Sándor – Kézműipari Tagozat, Balogh Sándor – Gazdasági Szolgálatások Tagozat); Nagy Sándor, a BKIK Ellenőrző Bizottságának tagja; Nánásy Csaba BKIK tagozati alelnök, a Klub egyik ötletgazdája; Nádai László, az Óbudai Egyetem KVK dékánja; Trautmann László, a BCE egyetemi docense; valamint 6 diák, akiket a közeljövőben, ajánlás útján fognak kiválasztani. A Kandó Klub titkára Baranyai Dániel. A Klub elnökét 1 évre választják. Az elnökség felállása után fogadják majd el a Klub munkatervét, amelynek előkészítése már megkezdődött a BKIK-ban és a Corvinus Egyetemen. A hallgatói tagságot 100 főben maximalizálták, a tagságra pályázni lehet majd.

A Kandó Klub – azon túl, hogy a hallgatókat megismerteti a BKIK tevékenységével -, segítséget nyújt abban, hogy akár vállalkozóként, akár alkalmazottként könnyebben boldoguljanak. Nem csupán a kamara által készített kutatási anyagokhoz kapnak majd hozzáférést, de könnyebben kapcsolatba léphetnek a BKIK tagvállalataival is.

A klub havi gyakorisággal megtartott rendezvényeinek a Corvinus Egyetem ad otthont, a hátérmunka a BKIK-ban folyik majd.

Nagy Elek, a BKIK elnöke köszöntőbeszédében elmondta: örömmel tapasztalja, hogy az egyetemek is elindultak a gyakorlatiasabb képzés irányába, és ebben a legjobb partnerek a kamarák, hiszen ott tömörülnek azok a vállalatok, amelyeknél később a hallgatók dolgozni fognak majd. Kitért arra, hogy a kezdeményezéshez az Óbudai Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is csatlakozott. Mint mondta az együttműködés annál erősebb, minél szélesebb körű, de valódi tartalommal majd a résztvevők fogják megtölteni. 

Kerekasztalbeszélgetés a budapesti felsőfokú műszaki képzés és a budapesti ipar kapcsolatáról

A bejelentést követő kerekasztal-beszélgetésen, melyen Trautmann László, az Iparpolitikai Kutatóközpont vezetője moderálásával Nádai László, Zsabka Zsolt, valamint a Műegyetem oktatási igazgatója, Dr. Bihari Péter cseréltek eszmét, elhangzott, hogy a napjainkban zajló, ún. negyedik ipari forradalom ugyan még most formálódik, de az igényei egyre inkább átszűrődnek az oktatásba is. A mérnököknek már olyan „konzervatív” karokon, mint a gépészet vagy az építőmérnöki kar, is meg kell ismerkedniük az automatizálással, a dolgok internetével vagy épp a nagy adattömegek elemzésével. Ugyanakkor a mérnökhallgatóktól egyre több gazdasági tudást, üzleties gondolkodást várnak el, mellyel párhuzamosan a közgazdászoktól is megkövetelik a műszaki ismereteket. A szociális készségek és a multidiszciplináris gondolkodás pedig a szaktudással egyenrangú követelménnyé vált a munkaadók szemében, akiknek az igényeit és visszajelzéseit az oktatási intézmények rendszeresen szondázzák a képzési program finomhangolása érdekében.

A gyakorló oktatók tapasztalata szerint mérnökhallgatók elsősorban a stabil, kiszámítható munkahelyeket részesítik előnyben, pályakezdőként ritkán gondolkodnak saját vállalkozásban, de még a magyar tulajdonú vállalatok is hátrébb helyezkednek el preferencialistáikon. Ezzel kapcsolatban Zsabka Zsolt kifejtette, hogy a BKIK tervei között szerepel a vállalkozói kultúra oktatásának támogatása, valamint feladatuknak tekintik azt is, hogy a hazai tulajdonú, adott esetben családi vállalkozások nyújtotta lehetőségeket megismertessék a pályaválasztókkal.

További információ:
Varga Péter

+ 36 20 480 1828