Tanulószerződéssel a munka világában

Tanulószerződéssel a munka világában

Tanulószerződéssel a munka világában

Tanulószerződéssel a munka világában12/11
Tanulószerződéssel a munka világában14:25

Az átalakuló szakképzési rendszer már ismert elemeinek bemutatására szervezett konferenciát a BKIK december 9-én, amelyen a Kamara szakemberei, valamint a képzésben részt vevők osztották meg tapasztalataikat és várakozásaikat.

Kőrössiné Veréb Judit, a BKIK oktatási igazgatója megnyitójában elmondta, hogy a szakképzési törvény változását az Országgyűlés elfogadta, azonban a végrehajtási rendelet megalkotása még folyamatban van. Ezért egyelőre csak az ismert változásokról tudnak beszámolni, azonban a Kamara honlapján, valamint workshopok és konferenciák formájában is folyamatosan tájékoztatni fogja a szakmát az újabb részletekről. A következő eseményt jövő év elejére tervezik.

Az oktatási igazgató arról számolt be, hogy a vizsgaközpontokat az új rendszerben az Oktatási Hivatal koordinálja majd. Duális képzés többféle formában működhet:

  • nonprofit ágazati képzőközpontokat új cég formájában legalább 4 mikro- és kisvállalat, legalább 2 középvállalat, vagy egy gazdálkodó szervezet és egy szakképzési centrum közösen hozhat létre,
  • nonprofit tudásközpontot egy felsőfokú oktatási intézmény és egy szakképzési centrum alapíthat, illetve
  • a középvállalatoknál nagyobb cégek, elsősorban saját munkatársaik képzésére vállalati képzőközpontot hozhatnak létre.

A vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakképzési munkaszerződések után a járulékokat meg kell majd fizetni, a kapcsolódó támogatási rendszer végleges formáját a végrehajtási rendelet fogja definiálni.

A kamarák alapfeladatai is részben megváltoznak a szakképzés területén. A köztestületek véleményezik a nem állami képzéseket, javaslatot tesznek a beiskolázási arányokra, kidolgozzák a duális képzőhelyek nyilvántartásba vételéhez szükséges szabályokat és ellenőrzik azok teljesülését, vezetik a képzőhelyek nyilvántartását. A tanulószerződésekkel szemben a munkaszerződések nyilvántartása viszont már nem kamarai feladat lesz. A kamarák elősegítik a munkaszerződések megkötését, kérésre duális képzőhelyeket ajánlanak, ezért fontos a kapcsolattartás a vállalatok és a kamarák között. A szintvizsga szervezése szintén kikerül a kamarai feladatok közül, viszont továbbra is delegálnak elnököt a szintvizsgát felváltó ágazati alapvizsgákhoz, illetve a szakmai vizsgákhoz vizsgabizottsági tagokat. A gyakorlati oktatók képzése és a mestervizsgáztatás, valamint az erre való felkészítés megmarad kamarai hatáskörben, mint ahogy a tanulmányi versenyek szervezése is, valamint a kamarák továbbra is részt vesznek az életpálya-tanácsadásban és a pályaorientációban. Szintén a kamarák végzik az ágazati készségtanácsok koordinálási, titkársági feladatait.

Kiss László szakoktató, szaktanár a szakképzési kerettanterven kívüli foglalkoztatás kereteiről beszélt. A 2 év alatt legalább 501 órában zajló képzés célja, hogy a tanulók vállalati környezetben ismerkedjenek meg a szakmával, és közelebb kerüljenek a munka világához. Az 54-es szintkódú szakképző intézmények küldhetnek tanulókat ilyen foglalkoztatásra, melynek tartalmát még nem dolgozták ki részletesen. Ami biztos, hogy a kerettanterven kívüli foglalkoztatásban a tanulók nem tanulhatják ugyanazt, mint a főszakképzés gyakorlata alatt. A szakoktató elmondása szerint a részletek kidolgozásában a kamara nagy szerepet kíván vállalni.

Péter-Szabó Mihályné pénzügyi tanácsadó, pénzügyi-, számviteli szakellenőr a 2019. évi tanulószerződések elszámolásának technikai kérdéseiről beszélt, külön felhívva a figyelmet a hatósági ellenőrzéseken leggyakrabban felmerülő problémákra. Érdemes odafigyelni az ún. „12-es szabályra”, vagyis hogy egy képzőhely – hacsak külön kamarai engedéllyel nem rendelkezik – egy időben legfeljebb 12 diákot fogadhat. Az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét visszamenőleg is igazolni kell tudni, ezért az elévülési időszak végéig az eszközöket nem célszerű kivezetni a könyvekből. Az adóhatóság a kisösszegű eszközök meglétét is gyakran ellenőrzi. Fontos odafigyelni rá, hogy a tanulószerződések és az oktatóhelyi engedélyek dátumai össze legyenek hangolva. A 18 évesnél fiatalabb diákok tanulószerződésein minden esetben szerepelnie kell a szülő, gondviselő aláírásának is. Annak is szerepelnie kell a szerződésekben, hogy sikeres vizsga esetén mennyivel emelkedik a tanuló juttatása. Fontos, hogy a cégek a tanulókat időben bejelentsék az adóhatóságnál, mert mostanában gyakran ellenőrzik a szerződések és a bejelentések dátumát. Ez különösen olyan esetekben lehet problémás, amikor a tanuló elmegy a képzőhelyről, később mégis visszatér. Mivel egyszerre két helyen nem lehet bejelentve a tanuló, az előző képzőhelyéről érdemes elkérni a kiadási papírjait. A szakember szerint december 31-ei hatállyal érdemes átvizsgálni és rendszerezni az elmúlt 5 év tanulószerződéseit, ha szükséges, akár külön kolléga delegálásával a feladatra.

Magyari Imre szakoktató, szaktanár saját tapasztalatai alapján a tanulók kezelésével kapcsolatos problémákat ismertette. Véleménye szerint miután a rendszerváltást követően a gyakorlati képzés teljesen kikerült az iskolák hatásköréből, annak minőségi színvonala egyenetlenné vált, sok képzőhelyen nem rendelkeznek a szükséges pedagógiai alapokkal. A sokat szidott Z-generáció szerinte „inkább okos, mint bölcs”, ezért az oktatói generációnak kell bölcsnek lennie, és hagyni, hogy a saját módszereikkel és eszközeiket felhasználva oldják meg a feladatokat. Ma is az a feladat, hogy megszerettessük velük a szakmát, helyes irányt mutassunk és támogassuk a fejlődésüket, viszont az ismereteket ma már más módon kell nekik átadnunk, fontosabb a szemléltetés szerepe. „Ha nem tudunk bölcsebbek lenni, egyre kevesebb szakember lesz” – figyelmeztetett az oktató.

Kertész Péter gyakorlati szervező, koordinációs vezető részben az előző témához kapcsolódóan az építő jellegű motiváció szerepéről beszélt. A szeretetkapcsolatról nem szabad elfeledkezni, mert motivációs szempontból alapvető, hogy szeretem-e a tanítványomat, és ő engem – emlékeztetett. Elengedhetetlen a személyes kapcsolat kialakítása, a tanuló személyiségének, önképének és céljainak megismerése. A fiatal generáció tagjai tapasztalata szerint nagyon büszkék, körükben csak egyenes, őszinte, tabuk nélküli kommunikációval lehet boldogulni. A motiváció forrásait a szakember kapcsolati, eredményességi és fejlődési tényezőkre bontotta. Álláspontja szerint a szakképzésben a biztonságérzet, a tervezhető jövő, a kedvező munkakörülmények, a konkrét eredményekért adott elismerés, a fejlődés lehetősége és a premizálás biztosíthatnak motivációt.

Erdélyiné Kiss Rita szakképzési szakértő, a VSZOE alelnöke nagy indulatokat kavaró, vitát generáló előadásában a Szakképzés 4.0 rendszeréből eddig ismert elemeket, valamint a fennálló bizonytalanságokat ismertette. Arról számolt be, hogy a szakmacsoportokban már születtek tervek és javaslatok, de konkrétumokról csak januárban beszélhetnek majd. Ami biztos, hogy a korábbi átnevezéssel sok zavart kiváltó szakközépiskola 4 év után megszűnik, a jövőben a lemorzsolódást megakadályozó Dobbantó program, a szakképző iskola, valamint a technikum létezik majd. Az új szerkezetre vonatkozó teljes anyag az Innovatív Képességtámogató Központ honlapján (ikk.hu) elérhető.

A jelenlegi rendszer egybehangzó vélemények szerint nem éri el a kívánt szintet, így a változtatás indokolt, de számos részletkérdés még nem tisztázott. Az már látható, hogy az 5 (nyelvi előkészítővel 5+1) éves technikumot sokan nagyon hosszúnak találják, és még az sem egyértelmű, hogy a negyedik év végén letehető előrehozott érettségivel el lehet-e majd hagyni a rendszert. Kérdéses az is, hogy a technikumból hogyan lehet majd pontszámítás nélkül továbbjutni a felsőoktatásba. Az is kérdéses, hogy miután a szakképző iskolát végzettek – az ipar kérésére – csak esti tagozaton tudnak érettségit szerezni, mi lesz a jelenleg a rendszerben lévő tanulók sorsa, számukra megmarad-e a nappali érettségi lehetősége. A szülők ezentúl 18 éves korukig kötelesek iskoláztatni gyermekeiket, legalább egy szakma vagy részképesítés megszerzéséig, sok területen azonban a részképesítések nehezen definiálhatók, ez szintén problémát okozhat.

Felmerült az is, hogy az iskolák valamennyit visszakapnak a gyakorlati képzésből. A készségtanácsok azt javasolják, hogy legalább egy kéthetes szintetizáló gyakorlatra kerüljön sor iskolai keretek között. Az is kérdéses, hogy az iskolában és a szakmai gyakorlaton töltött idő megosztását hogyan oldják meg. A képzőhelyek tartanak attól, hogy az iskolák tömbösített időkeretben gondolkodnak majd, ez ugyanis a vállalati tervezést nehezíti meg. A munkaszerződések felmenő rendszerű bevezetésénél pedig felmerül, hogy az esetleg bérfeszültséget keletkeztet a korábbi és az új tanulók között.

A konferencia záróelőadásában Solymosi Balázs a BKIK oktatási igazgató-helyettese arról számolt be, hogy a gyakorlati oktatók képzése és a mestervizsga-felkészítés a területi kamarák feladata marad, míg a mestervizsgáztatás az MKIK-hoz kerül. A BKIK a jövőben is tervezi fenntartani saját képzéseit, a jelenleg is futó a közös képviselő képzést, a gazdasági mediátor képzést, valamint az ADR képzést, és támogatást kaptak tanulószerződésekhez kapcsolódó könyvelői továbbképzésekre is. Emellett tervezik a kamarai tagság és a piac igényeihez illeszkedő további képzéseket is indítani, például a digitalizációhoz vagy az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódóan, és erről a vállalkozások visszajelzéseit, igényit is várják a címen.

Képgaléria