Új szemlélettel a városok gazdaságfejlesztéséért

Új szemlélettel a városok gazdaságfejlesztéséért

Új szemlélettel a városok gazdaságfejlesztéséért

Új szemlélettel a városok gazdaságfejlesztéséért12/11
Új szemlélettel a városok gazdaságfejlesztéséért09:21

A magyar települések gazdaságfejlesztéséről, új technológiák befogadásáról, a generációk együttműködéséről, a helyi közösségek erősítéséről és a fiatalok helyben maradásának ösztönzéséről cseréltek véleményt a Kandó Klub résztvevői a Corvinus Egyetemen december 5-én megrendezett fórumon. A felsővezetők, gazdasági szakértők és egyetemi hallgatók közreműködésével megtartott kerekasztal beszélgetésen a digitális forradalom és generációváltás sikeres átvezetésében érintett szereplők felelősségét és együttműködésének fontosságát hangsúlyozták.

Teltházas rendezvénnyel zárta az évet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Corvinus Egyetem Iparpolitikai Kutatóközpontja együttműködésével idén októberben megalakult Kandó Klub, mely a budapesti vállalkozók, egyetemi hallgatók és a kamarai tisztségviselők szakmai elképzeléseinek megvitatására biztosít fórumot.

Trautmann László, a Corvinus Egyetem docense köszöntője után Miszlai József, a Magyar Államkincstár alelnöke a Köz-Gazdaság legutóbbi kötetét méltatatta, melyben a szerzők az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztésével és országos kiterjesztésével kapcsolatos hasznos tudnivalókkal látják el az olvasókat. A szolgáltatás már valamennyi önkormányzatnál működik, és mintegy 27 ezren használják napi szinten. Külön kiemelte az e-ügyintézés támogatására szolgáló szakrendszert valamint az átfogó gazdasági, vagyoni és egyéb az adatforrásokat tartalmazó adattárházat, mely előremutató és egyedülálló fejlesztés az önkormányzatok működtetésében.

A vállalkozások szemszögéből Zsabka Zsolt, a Kandó Klub elnöke, a BKIK Ipari tagozatának elnöke beszédében a mikro- és kisvállalkozások legnagyobb kihívásának a digitalizáció berobbanását és a generációváltást nevezte. A munkaerőpiac 2022-re át fogja venni az új generációk mintegy 70 százalékát. A vállalkozások 40 százaléka a fővárosban összpontosul, a fiatalok itt szeretnének karriert és jövőt építeni.  A kamara feladata az, hogy hidat építsen a vállalkozások és a politika között, a vállalkozások és az önkormányzatok között, valamint a vállalkozások és az egyetemek között.

- Ami a ti fejetekben van, az egy egészen újfajta gondolkodás, ami a gazdaságfejlesztést merőben befolyásolja. A mi feladtunk az, hogy a munkahelyeket felkészítsük a fogadásotokra, másrészt, hogy megismertessük veletek a magyar vállalkozásokat. Az a dolgunk, hogy a bennetek lévő tudást kinyerjük és összerakjuk azzal a tapasztalattal, amellyel a vállalkozók rendelkeznek. A ti feladatotok pedig az, hogy bízzatok magatokban, merjetek vállalkozni! – biztatta Zsabka Zsolt a fiatalokat.

Az önkormányzatok gazdaságfejlesztési lehetőségeiről és feladatairól a résztvevők – Nagy Sándor, a BKIK felügyelő bizottságának tagja, Szebeni Dávid, az Enrawell stratégiai igazgatója, Rosta Miklós tanszékvezető, egyetemi docens – Trautmann László docens moderálásával, négy kérdéskört érintve folytatták a beszélgetést.

Az egyes területek szakértői többek között arra keresték a választ, hogy a műszaki fejlődés új szakaszában, mennyire képes ösztönözni a magyar városok igazgatása a közösségek fejlődését és az új technológia befogadását? Miben van jelentős elmaradás és milyen eredményeket tudunk felmutatni? Milyen funkciókat lenne érdemes önkormányzati hatáskörbe adni, és mit lenne érdemes kormányzati szintre emelni? Mekkora az egyenlőtlenség gazdasági, területi vonatkozásban Magyarországon belül, és van-e fejlesztő szerepük az egyetemeknek, főiskoláknak? Hogyan lehet megtartani vagy visszahozni a fiatalokat, és mit tehetnek az önkormányzatok ennek érdekében?

Az eszmecserében résztvevő szakemberek a felvetett kérdésekre közösen keresték a választ, miközben érvek, ellenérvek ütköztetésével formáltak véleményt, osztották meg a hallgatósággal gondolataikat, tapasztalataikat és fogalmazták meg javaslataikat. Míg elvi eltérések inkább a centralizáció, decentralizáció kérdésében merültek fel, abban egységesen egyetértettek, hogy a versenyképesség megőrzéséhez együttműködő szervezetekre, az innovációk befogadására, megfelelő infrastruktúrára és tömegközlekedésre, az önkormányzati források növelésére, a fiatalok oktatását és képzését ellátó helyi intézményekre, továbbá a megtartásukat ösztönző lakhatási feltételek biztosítására van szükség.

   

Képgaléria