Üzletmenetünk átalakítása telefonos megrendelésre és szerződéskötésre

Üzletmenetünk átalakítása telefonos megrendelésre és szerződéskötésre

Üzletmenetünk átalakítása telefonos megrendelésre és szerződéskötésre

Üzletmenetünk átalakítása telefonos megrendelésre és szerződéskötésre03/26
Üzletmenetünk átalakítása telefonos megrendelésre és szerződéskötésre10:16

A koronavírus terjedése új kihívások elé állítja az olyan vállalkozásokat, amelyeknél eddig főként személyes kontaktot igénylő vagy papír alapon zajló üzletmenet volt a jellemző. Sokan a személyes kontakt helyettesítésére bevezetnék a telefonos megrendeléseket és szerződéskötéseket ügyvitelükben. Hírlevelünkben bemutatjuk az ennek során figyelembeveendő legfontosabb jogi aspektusokat.

A telefonon történő szerződéskötés
 
Az első kérdés, hogy a telefonos szerződéskötési folyamatban az ajánlattevőnek milyen részletesen kell ismertetnie a szerződés tartalmát és elemeit, hogy az érvényesen létrejöhessen. A szerződés érvényessége érdekében a szerződés lényeges elemeiben a feleknek meg kell állapodniuk. Ilyen lényeges elemek jellemzően a termék vagy szolgáltatás összege, fizetési határidő, a termék vagy szolgáltatás legfontosabb jellemzői vagy a fizetés módja, de ez szerződésenként eltérő, hogy mi minősülhet lényeges elemnek.
 
Sok vállalkozás szerződéseit már az általános feltételeiben (ÁSZF) foglaltak szerint köti meg és abban szabályozza annak részleteit is. A telefonos és online szerződéskötések szabályozására mi is ezt a módot javasolnánk kiindulási pontként, hiszen ez a legegyszerűbb formája a részletes, előzetes tájékoztatásnak és a körültekintő szerződéskötésnek. A telefonos szerződéskötés során pedig mindig ki kell térni arra, hogy a vállalkozás tájékoztassa és felhívja az ügyfél figyelmét az ÁSZF és a vásárlás feltételeinek részletes megismerésére.
 
A telefonbeszélgetések rögzítése
 
A telefonos megrendelések másik fontos aspektusa a hangrögzítés kérdése. Az ügyfélszolgálatok többsége rögzíti a hívásokat, és erről egy gépi hang tájékoztatja automatikusan az ügyfeleket. Ez később kiemelt jelentőségű lehet egy vállalkozás számára, hiszen mi történik akkor, ha az ügyfél állítása szerint, a megrendeltekhez képest eltérő összeg került kiszámlázásra, vagy esetleg más termék érkezett meg? Erre tökéletes megoldás a telefonos hangrögzítés, hiszen egy jogvita esetén bizonyítóerővel rendelkezik a hangfelvétel, amennyiben az jogszerűen van rögzítve.
 
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója szerint a telefonbeszélgetések rögzítésére és tárolására csak úgy kerülhet sor, hogy azt vagy jogszabály írja elő kötelezően, vagy ahhoz az érintett személy, azaz a vonal túlsó végén lévő ügyfél előzetesen hozzájárul.
 
Az érintett hozzájárulásán kívül azonban további feltétel, hogy a hozzájárulás megadása előtt megfelelő tájékoztatást kapjanak az érintettek, hogy milyen céllal, mennyi ideig és milyen körülmények között kerül sor a beszélgetés rögzítésére, megőrzésére és felhasználására. Erre egy a jogszabályoknak megfelelő, a vállalkozás honlapján közzétett, mindenki számára hozzáférhető adatvédelmi tájékoztató megfelelő lehet. Az adatkezelésnek azonban mindig a szükséges keretek között kell maradnia és alkalmasnak kell lennie a kívánt cél elérésére.
 
A fenti összefoglalónkból kitűnik, hogy a telefonos megrendelések jogszerű módon történő kialakításához, viszonylag sok jogszabályi kötelezettség kapcsolódik, azonban ennek a jogszabályoknak megfelelő bevezetése hosszútávú megoldást jelenthet a vállalkozások számára. Természetesen összefoglalónk nem tartalmazza a szabályozás kialakításának minden aspektusát, csak egyes kérdéseket emeltünk ki.
 
A MUNKAVÁLLALÓT MEGILLETŐ EGYBEFÜGGŐ 14 NAPOS IDŐTARTAMÚ SZABADSÁG
 
Ezúttal a munkajogi szabályozás egy kevésbé ismert rendelkezésére hívjuk fel a figyelmet, amely azon cégek számára lehet hasznos, ahol nem kivitelezhető a home office keretében történő munkavégzés, vagy amely társaságok a megelőző kormányzati intézkedések következtében átmenetileg teljes leállásra kényszerülnek.
 
 
A szabadság kiadása
 
A munkáltatók általánosságban törekednek arra, hogy – a gazdasági észszerűség keretein belül – méltányosan kezeljék a jelenlegi helyzetet, és lehetőleg ne kelljen dolgozókat elbocsátaniuk. Ha a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, kézenfekvő megoldásnak tűnik a szabadság kiadása az érintett munkavállalók részére.
 
A 14 napos szabály
 
A szabadságot a munkáltató adja ki, azonban figyelemmel kell lennie bizonyos korlátokra. Ilyen korlátnak minősül, hogy a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
 
Ha nincs eltérő megállapodás és a munkáltató egyébként is kénytelen szabadságra küldeni dolgozóit, úgy a jelenlegi rendkívüli helyzetet akár ki is használhatja arra, hogy eleget tesz a fentiekben ismertetett kötelezettségének.
 
ÁLLÁSIDŐ
 
Amennyiben a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben, akkor állásidőről beszélünk. A munkavállalót ilyenkor is megilleti az alapbére, illetve, amennyiben a beosztása szerint bérpótlék is megillette volna, a munkáltató azt is köteles kifizetni részére.
A munkáltató abban az esetben mentesülhet a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy elháríthatatlan külső ok miatt nem tudott eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének.
 
Külső ok alatt értünk valamennyi olyan okot, amelyet a munkáltató nem tudott megakadályozni, sem elhárítani, és ez nem is volt tőle elvárható. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzet bevezetésével egyidejűleg nem beszélhetünk automatikusan vis maior bekövetkezéséről is. Jelenleg ugyanis nem került általános karantén elrendelésre, így elméletileg a munkáltatónak még lenne lehetősége a munkavállalót foglalkoztatni, amennyiben biztosítani tudja számára az egészséges munkavégzés feltételeit.
 
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS SZÜNETELTETÉSE
 
Azon vállalkozóknak, akik nem kaptak mentességet a KATA tételes adó megfizetése alól, azonban bevételük sem keletkezik a jelen helyzetben, érdemes megfontolni a vállalkozás szüneteltetésének lehetőségét. A tevékenység szünetelését az adóhatóság mellett be kell jelenteni a helyi iparűzési adó kapcsán illetékes önkormányzatnak, illetve a székhely szerint illetékes kamarának is. A szünetelés ideje alatt a kisadózónak a havi 7.710,- Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot azonban továbbra is fizetnie kell.
 

A világjárvány okozta helyzetre tekintettel a legfontosabb dolgunk a megelőzés. 
Fokozott figyelemmel és elővigyázatossággal járjunk el, figyeljünk oda magunkra és környezetünkre egyaránt.

Forrás: Bán és Karika Ügyvédi Társulás