Kamarai tagság

Kamarai tagság

Kamarai Tagság

Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására.  A kamara feladata a gazdaság fejlesztése, támogatása, általános érdekeinek előmozdítása, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elősegítése. Mindez a gazdasági tevékenységet folytatók önkormányzatában, a gazdasági kamarában való részvétellel valósulhat meg.
 
A BKIK feladata, hogy önkormányzaton alapuló működésével előmozdítsa a fővárosi gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.
 
A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága – kérelmére – a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
 
A gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján
 
küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák;
a kamarában tisztséget viseljen;
küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselőit,
igénybe vegye a kamara térítésmentes és egyéb szolgáltatásait;
javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítsa a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;
kezdeményezze a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát;
a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra és tisztességes kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó etikai szabályokat;
közreműködjenek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában.