Tájékoztató a kamarai tagdíjról

Tájékoztató a kamarai tagdíjról

Tájékoztató a kamarai tagdíj alapjának meghatározásáról és az adatközlő lap kitöltéséről

 
A BKIK Tagdíj szabályzata a tagdíj alapjáról és mértékéről az alábbiak szerint rendelkezik:
  1. A kamarai tag tagdíjának alapját

(a)   a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (az „Sztv.”) hatálya alá tartozó (bármilyen adózási módot alkalmazó) gazdálkodó szervezet esetében a nettó árbevételnek az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével csökkentett összege;
 
(b)   a bevételi nyilvántartást vezető gazdálkodó szervezet (ide tartozik különösen: az egyszerűsített vállalkozói adónak és a kisadózó vállalkozások tételes adójának az Sztv. hatálya alá nem tartozó alanya valamint az átalányadózó egyéni vállalkozó) esetében a bevételi nyilvántartás szerinti bevétel összegének 80 százaléka képezi.
 
A tagdíjalap összegének megállapításához az (a) pont esetében a nettó árbevétel és az azt csökkentő tételek összegét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény vonatkozó értelmező rendelkezései szerinti tartalommal kell meghatározni.
 

2. Az éves tagdíj mértéke az 1. pontban meghatározott tagdíjalap 0,6 ezreléke azzal, hogy a legkisebb fizetendő tagdíj összege 15.000,- Ft, a legnagyobb fizetendő tagdíj összege 1.100.000,- Ft lehet. Bármely tag jogosult arra, hogy kiegészítő tagdíjat fizessen egyedi megállapodás alapján.

A szabályzat fent ismertetett rendelkezése szerint a tagdíj-alap meghatározásának módja attól függ, hogy a gazdálkodó szervezet (pl.: gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni cég, egyéni vállalkozó) milyen – (A) vagy (B) szerinti – nyilvántartás vezetésére kötelezett:
 
Az (A) szerinti nyilvántartást vezető bevételeiről és költségeiről, ráfordításairól egyaránt tételes teljeskörű nyilvántartás vezetésére köteles, az ide tartozó gazdálkodó szervezet a Tagdíjszabályzat 1. (a) pontja szerint állapítja meg tagdíjának alapját, mert annak megállapításához nyilvántartásából minden szükséges adat a rendelkezésére áll.
 
A (B) szerinti nyilvántartást vezetőnek kizárólag bevételeiről kell nyilvántartást vezetnie, kiadásairól nyilvántartást nem vezet, így a tagdíj alapjának meghatározásához kiinduló adatként kizárólag a nyilvántartás szerinti bevétel összege áll rendelkezésre, ezért az ide tartozó gazdálkodó szervezet a Tagdíjszabályzat 1. (b) pontja szerint állapítja meg tagdíjának alapját.
 
A tagdíj alapjának megállapítási módja kizárólag a nyilvántartás-vezetés (A) vagy (B) szerinti módjától függ, a tagdíj alapjának megállapítási módját nem befolyásolja, hogy a gazdálkodó szervezet a helyi iparűzési adója alapját az általa választható lehetőségek közül melyik módszerrel állapította meg.
 
Ennek megfelelően, ha a gazdálkodó szervezet
 
(A)
a számviteli törvény hatálya alá tartozik (tehát kettős könyvvitel vezetésére és számviteli beszámoló összeállítására köteles, függetlenül attól, hogy egyébként milyen adózási módot alkalmaz) vagy egyéni vállalkozóként a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazza (tehát pénztárkönyv vagy naplófőkönyv vezetésére köteles, melyben vállalkozói költségeit is tételesen elszámolja), akkor a tagdíj alapja a nettó árbevételnek az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével csökkentett összege (a nettó árbevétel és az azt csökkentő tételek összegét a helyi adókról szóló törvény értelmező rendelkezéseiben az iparűzési adóra vonatkozóan alkalmazandó fogalmi meghatározásoknak megfelelő tartalommal kell meghatározni).
 
E körbe tartozik az adatközlő lap jelölése szerinti
  1. vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó
  2. a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
Az e körbe tartozók a tagdíjalap megállapításához szükséges gazdasági adataikat az adatközlő lap (A) táblázat 1. – 6. rovataiban közlik.
A nettó árbevételt csökkentő tételek együttes összegét és a tagdíj alapját az adatközlő lapot kezelő program számítja ki és írja be a táblázat 7. és 8. rovatába.
 
(B)
bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, mert a választása szerint alkalmazott adózási módban (az egyszerűsített vállalkozói adó vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyaként) nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá vagy átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, akkor a tagdíj alapja a bevételi nyilvántartás szerinti bevétel összegének 80%-a (bevételi nyilvántartás szerinti bevétel alatt az alkalmazott adózási mód szabályai szerint megállapított, nyilvántartásba vett bevétel értendő).
 
E körbe tartozik az adatközlő lap jelölése szerinti
 
3. átalányadózó egyéni vállalkozó
4. eva- vagy kata-alany egyéni vállalkozó
5. bevételi nyilvántartást vezető eva- vagy kata-alany gazdasági társaság, egyéni cég
 
Az e körbe tartozók a tagdíjalap megállapításához szükséges gazdasági adataikat az adatközlő lap (B) táblázat „Bevételi nyilvántartás szerinti bevétel” rovatában közlik.
A tagdíj alapját az adatközlő lapot kezelő program számítja ki és írja be a táblázat megfelelő rovatába.
 
Figyelem:
Az adatközlő lapot kezelő program a kitöltendő táblázatot meghatározó 5 db előválasztási kódkocka közül csak egyetlen kódkocka bejelölését és az ennek megfelelő (A) vagy (B) táblázat kitöltését engedi meg!