Jogszabályfigyelő Blog

Jogszabályfigyelő Blog

Jogszabályfigyelő 2019 – 48. hét

Alábbi cikkünkben 2019/188–193. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az illetékelőleg visszatérítésével kapcsolatos korábbi szabályozás alaptörvény-ellenességéről, valamint két törvénymódosító csomagról olvashatnak.

Tartalom:

Illetékelőleg visszatérítése ügyében döntött az Alkotmánybíróság
Törvényszéki végrehajtással kapcsolatos módosítások
Ingatlan-nyilvántartási, illetve közigazgatási hatósági eljárásokat érintő módosítások

Az illetékelőleg visszatérítése ügyében döntött az Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) egy magánszemély indítványozó alkotmányjogi panasza alapján indult eljárásban megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 79. § (2) bekezdés 2012. december 31. napjáig hatályos, „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvény-ellenes volt, erre tekintettel a szóban forgó rendelkezés egyetlenegy, bármely bíróság előtt folyamatban lévő illetékelőleg-visszatérítési ügyben sem alkalmazható.

Az AB eljárásának alapjául szolgáló tényállás lényege a következő: az indítványozó vevőként tulajdonjog-fenntartással adásvételi szerződést kötött egy ingatlan megvásárlására. A korábban hatályos illetékszabályok alapján az illetékhivatal illetékelőleg megfizetésére kötelezte a vevőt, aki e kötelezettségét a törvényes határidőben teljesítette. Az eladó gazdasági társasággal szemben ezt követően felszámolási eljárás indult, amelynek során – közel öt évvel az illetékelőleg-fizetés időpontját követően – sor került az eladó cégjegyzéktől történő törlésére, majd az ingatlan új tulajdonosa és az indítványozó között létrejött megállapodás alapján a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének az ingatlan-nyilvántartási törlésére is. A vevő (indítványozó), tekintettel arra, hogy sosem szerzett tulajdont, kérelmet terjesztett elő az általa megfizetett illetékelőleg-visszatérítése iránti, amelyet mind az adóhatóság, mind pedig a vevő keresetindítása folytán eljáró bíróságok elévülésre hivatkozással elutasítottak.

Ezt követően a vevő diszkrimináció tilalmába ütköző szabályozásra hivatkozással alkotmányjogi panaszt terjesztett elő egyebek között az Itv. 79. § (2) bekezdés korábban hatályos rendelkezése alaptörvény-ellenességének a megállapítása iránt.

Az AB az eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy: „A már hatálytalan szabály tehát azért lépte túl a jogalkotó számára mindig is nyitva álló széles mérlegelési mozgásteret, mert egyszerre volt megállapítható, hogy a határidő az igénylési lehetőség megnyílta előtt vette kezdetét; figyelmen kívül hagyta az illetékjogviszony lényeges sajátosságát; megbontotta e jogviszony felei közti egyensúlyt; mindeközben a kiszabott illetékelőleg visszatérítésére jogosult alany hatókörén kívül állt a felszámolási eljárás befejezésének időpontja. Ezek miatt a támadott rendelkezés szélsőséges volt. […..] a törvényhozó az illetékelőleg-visszatérítésre jogosult homogén személyi kör egy részét hátrányosabb helyzetbe hozta, mint a másikat, és ennek nincs a tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indoka.”

Joganyag: 34/2019. (XI. 29.) AB határozat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 79. § (2) bekezdés korábban hatályos rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapításáról, és bármely bíróság előtt folyamatban lévő illetékelőleg visszatérítésével kapcsolatos ügyben való alkalmazásának kizárásáról
Módosította:
Megjelent: MK 2019/193. (XI. 29.)
Hatályos:
Megjegyzés: hatályon kívül helyezett rendelkezés alaptörvény-ellenességének a megállapítása

Törvényszéki végrehajtással kapcsolatos módosítások

Közel két tucat törvény módosítását tartalmazza a törvényszéki végrehajtással összefüggő salátatörvény. Mint arról korábban, a Jogszabályfigyelő 2019 – 44. számában már írtunk, 2020 január elsejét követően az államot megillető, illetve az igazságügyi követelések behajtása iránti végrehajtási eljárásokat kizárólag a NAV foganatosítja majd, így a törvényszéki végrehajtás feladata „kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik”. Mindezekre tekintettel számos törvény előírásainak a módosítására volt szükség.

Jogszabályfigyelő 2019 – 44. száma
https://jogaszvilag.hu/szakma/jogszabalyfigyelo-2019-44-het/

Joganyag: 2019. évi LXXXI. törvény a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról
Módosította:
Megjelent: MK 2019/191. (XI. 28.)
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 01. 31.
Megjegyzés: 20 törvény módosítását tartalmazó javaslat

Ingatlan-nyilvántartási, illetve közigazgatási hatósági eljárásokat érintő módosítások

Az illetéktörvény kis terjedelmű módosítása mellett például a földmérési és a térképészeti tevékenységről szóló törvény, és az általános közigazgatási rendtartás módosítását, továbbá az ún. szankciótörvény (a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény) hatálybalépés előtti módosítását is tartalmazza az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag. A jogszabály a szankciótörvény hatálybalépését újabb egy évvel, 2021. január elsejére halasztja el.

Joganyag: 2019. évi LXXXII. törvény az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról
Módosította:
Megjelent: MK 2019/191. (XI. 28.)
Hatályos: 2019. 12. 06., 2020. 01. 01., 2020. 01. 02., 2021. 01. 01., 2022. 01. 01.
Megjegyzés: 9 törvény módosítását tartalmazó javaslat


Jogszabályfigyelő 2019 – 47. hét 

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/183–187. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban egy, a visszterhes ingatlanátruházásokhoz kapcsolódó új illetékkötelezettségről, valamint a pénzmosási törvény módosításáról olvashatnak.

Tartalom:

Belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő illetékkötelezettség
Jelentős módosítás előtt áll a pénzmosási törvény 

Belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő illetékkötelezettség

A jövő év elejétől illetékkötelezettség terhelné a belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének az átruházását a parlament előtt lévő, alábbiakban hivatkozott törvényjavaslat értelmében. Az előterjesztői indokolás szerint a belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan minősül, amelyet az eladó (átruházó) tulajdonlásának (vagyoni értékű jogosultságának) az időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Ide értendő az az eset is, ha ingatlant nem az eladó, hanem a jogelődje (ajándékozó vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén pedig a kapcsolt vállalkozás) tulajdonosi, vagyoni értékű jogosultsága fennállásának ideje alatt minősítettek át. Kizárnák azt is, hogy „több illetékmentes ügylet végrehajtásával lehessen az illeték-kötelezettséget megkerülni”. Nem minősül ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó általi megszerzést követő hatodik évben vagy azt követően minősítettek át. Mivel a módosítás a jelenlegi tervek szerint 2020. február elsején lép hatályba, az új illetékkötelezettség csak az ezt követően belterületbe vont ingatlanokat érinti.

Az illeték alapja az átruházott ingatlan forgalmi értékének és a szerzéskori forgalmi értéknek a különbözete („realizált haszon”), amely után 90 százalékos illetéket kell majd az eladónak (átruházónak) fizetni. Az illetékkötelezettség teljesítése érdekében bejelentési kötelezettség is terheli az eladót a 10 éven belüli belterületbe vonásról az adóhatóság felé.

https://www.parlament.hu/irom41/08038/08038.pdf 

Joganyag: T/8038. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
Módosította:
Megjelent: parlament.hu
Hatályos:
Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslat 

Jelentős módosítás előtt áll a pénzmosási törvény

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2018/843 európai parlamenti és a tanácsi irányelv értelmében a tagállamok 2020. január 10-ig kötelesek belső jogszabályi előírásaikat az irányelvben foglalt előírásoknak megfeleltetni. E tagállami kötelezettség teljesítése miatt szükséges a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény parlament előtt lévő módosításának az elfogadása. A következőkben – a törvényjavaslat általános indokolása alapján – néhány fontos változásra hívjuk fel a figyelmet.

Számos technológiai újdonság potenciális pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatot jelent, ezek kezelése érdekében a pénzmosási törvény hatálya alá kerülnek a tervezet értelmében „a virtuális fizetőeszközök, illetve a törvényes és virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatást nyújtók, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók.” Ugyancsak kiterjesztik a törvény hatályát a hárommillió forintot meghaladó értékű kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy tárolásával foglalkozó vállalkozásokra, ellenben az ingatlanok bérbeadása csak a havi félmillió forint feletti bérleti díj esetén tartozik majd a törvény hatálya alá.

Szigorítják az ügyfél-azonosítási kötelezettséget azon ügyfelek esetében, akik olyan harmadik országok állampolgárai, vállalkozásai, akiket az Európai Unió „stratégiai hiányosságokkal rendelkezőnek” tekint. Kiemelendők továbbá a tényleges tulajdonosokról vezetett központi nyilvántartással kapcsolatos új előírások. Jó hír, hogy egyszerűsödhet az alacsony kockázatú ügyfelek kezelése annak érdekében, hogy a hatóságok és szolgáltatók az erőforrásaikat a magasabb kockázatú ügyekre összpontosíthassák – derül ki a javaslat általános indokolásából. Indokolt továbbá az úgynevezett dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszer kialakítása, folyamatosan felmerülhetnek ugyanis olyan tényezők, amelyek kockázati átsorolást eredményezhetnek. A jelenleg alkalmazott egyszerűsített, normál és fokozott ügyfélátvilágítási intézkedések mellett szükség van ugyanakkor egy további speciális kategória kialakítására is.

A fent hivatkozott indokolás közzétételre kerül majd az Indokolások Tárában.

https://www.parlament.hu/irom41/08028/08028.pdf

Joganyag: T/8028. számú törvényjavaslat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Módosította:
Megjelent: parlament.hu
Hatályos:
Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslat

 

Megmentem a cégem – csődöt jelentek

A „csőd” fogalma a mindennapi szóhasználatban egybe esik a tönkrement fogalmával, pedig a jogintézmény pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé.

Szerző: Dr. Pajor Dávid, ügyvéd

A félreértett csődeljárás fogalom

Csődeljárásról első sorban a hírekből hallhatunk, valamely angolszász jogterületen működő ismertebb céggel kapcsolatosan. Sajnálatosan Magyarországon – vélhetően a piacgazdasági létforma lényegesen kisebb hagyománya miatt – amennyiben egy vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd, a körülmények és a paci helyzet jobbra fordulásában (vagy egyéb más csodában) bízva a „lyukakat tömködi be” és azokat a tartozásokat próbálja rendezni, amelyek a leginkább égetőek. Egyszerűen szólva menekül a felszámolási eljárás elől, amely azonban előbb, vagy utóbb úgy is utoléri. Még az is ritka és amúgy a hitelezők részéről – közöttük az adóhivatallal az élen – önmagában is nagyra értékelt lépés, ha az adós a tartozásai átütemezését kéri. Ilyen körülmények között olyan rendszer szintű változtatásokra, amelyek az adósságtenger növekedéséért felelős okokat megszüntetnék természetesen nincsen lehetőség, pedig ez lenne a társaság hosszútávú fennmaradásának záloga.

Pedig van lehetőség arra, hogy a gazdaságtalan és irracionális működést átalakítsa az adós és ennek elősegítésére levegővételhez jusson a hitelezőkkel szemben azzal, hogy tartozásai megfizetésére haladékot kap és esetlegesen még annak bizonyos részét el is engedik majd a hitelezői – abban bízva, hogy egy kisebb részt egyáltalán megkapjanak belátható időn belül. Mert tudják, hogy egy felszámolási eljárás során – amely több évig is elhúzódik– a biztosított hitelezői igénnyel rendelkező hitelezőkön túl nem sokan számíthatnak érdemi megtérülésre. Ezt a lehetőséget nevezik csődvédelemnek (moratórium), illetve csődeljárásnak.

Mire való a csődeljárás valójában

A csődvédelem (moratórium) lényege, hogy a fizetési nehézséggel küzdő, akár már fizetésképtelen helyzetben lévő adós – a bíróságra történt előterjesztéstől számított – egy munkanapon belül  fizetési haladékot kapjon a tartozásaira. Ettől az időponttól kezdődően a fizetési haladékra tekintettel nem kerülhet sor felszámolás elrendelésére, a már előterjesztett felszámolási kérelemről sem határozhat a bíróság (a fizetésképtelenséget megállapító első fokú, nem jogerős határozat meghozatala esetén viszont már nem terjeszthető elő csődvédelem iránti kérelem).

A csődeljárás megindítása azonban nem pusztán lehetőséget jelent és fizetési haladékot, hanem kötelezettségeket is. Az adós társaság vezetője mellé vagyonfelügyelő kerül kirendelésre, aki a képviseleti jog gyakorlását felügyeli a moratórium alatt. Ezen moratórium alatt kel az adós társaságnak a fent említett rendszer szintű változtatásokat végrehajtania, a racionális gazdasági működés tervét felállítani, a működést pedig olyan módon átalakítani, hogy az gazdaságos és profitábilis legyen. Ezen túlmenően a változtatásokon alapuló olyan gazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy a hitelezők mi alapján várhatját követelésük megtérülését, amire tekintettel egyezséget kötnek a tartozások átütemezésére, esetlegesen részbeni elengedésére vonatkozóan.

A csődeljárás szabályai

A moratórium 120 napra vonatkozik, amely egy alkalommal további 120 nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha ehhez a hitelezők – hitelezői osztályonként – fele hozzájárul. A moratórium ideje alatt a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a pénzforgalmi számlákkal szemben beszedési megbízás (inkasszó) sem teljesíthető és bírósági eljárás során beszámításnak sincsen helye. Fontos, hogy a fizetési haladék többek között a munkabér jellegű kifizetésekre, a közüzemi tartozásokra és a forgalmi adókra nem vonatkozik – ezekre vonatkozóan külön megállapodás alapján van lehetőség halasztásra és részletfizetésre (amely nem a csődeljárás rendelkezésein alapul).

Az adósnak a fizetésképtelen helyzetből való kilábalására vonatkozó tervet a moratórium kezdő időpontjától számított 60 napon belül megtartandó tárgyaláson kell elfogadtatnia a hitelezőkkel. A kilábalási terv kidolgozása a vagyonfelügyelő bevonásával készítendő el, aki, mint tapasztalattal bíró szakember ebben az adós segítségére van. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az első tárgyaláson, a moratórium időtartama alatt – a hitelezők által támasztott követelmények alapján – lehetősége van az adósnak az ajánlata átdolgozására és ilyen módon a hitelezőkkel való elfogadtatásra. Az ajánlatot nem minden hitelezőnek kell elfogadnia, hanem elegendő, hogy a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokba sorolt hitelezők fele egyetértsen vele; ilyen módon a létrejött egyezség minden hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Látható tehát, hogy a csődeljárás jogintézménye olyan módon került kialakításra, hogy amennyiben a hitelezők többségét az adós meg tudja győzni gazdálkodása profitábilissá tételének lehetőségéről, abban az esetben egy reális ajánlat elfogadása a lehető legkönnyebb legyen. Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben reális lehetőség van az adós társaság által folytatott gazdasági tevékenység eredményessé tételére, abban az esetben a csődeljárás áthidaló lehetőséget tud nyújtani a gazdaságtalan működésről egy rentábilis üzleti struktúrára való átállásra.

Szerző: Dr. Pajor Dávid, ügyvéd

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét 

Alábbi cikkünkben 2019/180–182. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk. 

E heti összeállításunkban az új menekültügyi és idegenrendészeti közegészségügyi szabályozásról, valamint a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának a bűncselekmények előkészületével kapcsolatos jogegységi határozatáról, illetve a jövő évi adó- és járulékmódosításokról olvashatnak.   

Tartalom:

A menekültügyi és idegenrendészeti őrizet új közegészségügyi szabályai
Bűncselekmény előkészülete a gondolatközlés büntethetőségét vizsgálta a Kúria
Parlament előtt a jövő évi adó- és járulékmódosítások

A menekültügyi és idegenrendészeti őrizet új közegészségügyi szabályai

A belügyminiszter új rendeletben szabályozza a menekültügyi és az idegenrendészeti őrizettel (befogadó állomás, közösségi szállás, menekültügyi őrzött befogadó központ, közösségi szállás, őrzött szállás) kapcsolatos közegészségügyi szabályokat. A jogszabály a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről szóló 57/2016. (XII. 22.) BM rendeletet.

Joganyag: 39/2019. (XI. 15.) BM rendelet az idegenrendészeti szerv által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről

Módosította:
Megjelent: MK 2019/182. (XI. 15.)
Hatályos: 2019. 11. 16.
Megjegyzés: új jogszabály 

Bűncselekmény előkészülete – a gondolatközlés büntethetőségét vizsgálta a Kúria

A Kúria Büntető Kollégiumának a vezetője az ítélkezési gyakorlat megosztottságára hivatkozással jogegységi eljárást kezdeményezett a bűncselekmény előkészülete vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 11. § (1) bekezdés negyedik fordulata szerinti elkövetési magatartás (bűncselekmény elkövetésére vállalkozás) értelmezése érdekében. A Kúria Jogegységi Tanácsa – az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában – akként foglalt állást, hogy: „Bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására.”

A következőkben a jogegységi határozat indokolásának néhány fontos megállapítását emeljük ki.

Az indokolás V. pontja szerint „a jogegységi indítványban hivatkozott határozatokban a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilatkoztatásának büntetőjogi megítélésében jutottak eltérő álláspontra a bíróságok.” Így például „az elkövetésre vállalkozás megvalósul[hat] akkor is, amikor az elkövető az emberölés komoly szándékát mások tudomására hozza, megismerhetővé teszi.”

A Kúria az eljárás alapjául szolgáló indítványban foglaltakat áttekintve megállapította: „kérdés tehát valójában az, hogy bűncselekményt valósít-e meg az emberölési szándék egyoldalú kinyilvánítása, annak az elhatározásnak többszöri és nyomatékos közlése, hogy az elkövető ölni készül, azaz büntetendő-e a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilatkoztatása.” Ezzel összefüggésben nemcsak a jogegységi indítványban szereplő elkövetésre vállalkozást mint elkövetési magatartást, hanem a gondolatközlés büntethetőségét vizsgálták, azon aspektusból, hogy a „komoly fenyegetést kilátásba helyező gondolatközlés mikor válhat büntetendő cselekménnyé.” Megállapítást nyert ennek során, hogy az a gondolatközlés, amely szerint az elkövető bűncselekmény megvalósítására készül, előkészületért való büntetőjogi felelősséggel jár. „Az egyoldalú, konkrét bűncselekmény komoly elhatározását kinyilvánító gondolatközlés pedig” a fentiekben hivatkozott előkészületi elkövetési magatartásnak (elkövetés vállalása) felel meg.

A jogegységi határozat szerint egy gondolatközlés akkor tekinthető konkrétnak, ha abban a véghezvitel módja, a célba vett személyek köre meghatározásra kerül. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az elkövetői szándék komolyságát a külvilág (a gondolatközlést érzékelők) oldaláról kell megítélni (a szöveg összességének, szavak, kifejezések egymásra épülő hatásának az értelmezésével, illetőleg a szöveg és a vele együtt megosztott hang- vagy képfelvétel együttes értelmezésével) Ezen felül különösen fontos a „célzatra mint tudattartalomra vont következtetés körültekintő” vizsgálata is.

Joganyag: 3/2019. BJE határozat
Módosította:
Megjelent: MK 2019/180. (XI. 14.)
Hatályos:
Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése 

Parlament előtt a jövő évi adó- és járulékmódosítások

A napokban nyújtotta be a Kormány a Parlamentnek a jövő évre vonatkozóan az őszi adómódosító törvénycsomagját (T/8015. számú törvényjavaslat) és az új társadalombiztosítási törvény tervezetét (T/8021. számú törvényjavaslat) is.

Az adómódosítások között az szja-törvény és a társaságiadó-törvény, az áfatörvény, a jövedékiadó-törvény, a helyi adókról szóló törvény és az adóeljárási rendet érintő törvények módosítása emelendő ki azok terjedelme alapján. Az új előírások többsége 2020. január 1-jétől lesz hatályos, de a jövő év közepétől, illetve 2021 elejétől alkalmazandó előírások is megbújnak a tervezetben.

Az új társadalombiztosítási törvény ellenben egyetlen – a Brexithez kapcsolódó előírás kivételével – 2020. július 1-jén lépne hatályba a jelenlegi tervek szerint, amelynek legnagyobb újdonsága az ún. „egykulcsos társadalombiztosítási járulék” bevezetése és a nyugdíjasok keresőtevékenységének teljes egészében történő járulékmentesítése.

T/8015. számú törvényjavaslat: https://www.parlament.hu/irom41/08015/08015.pdf

T/8021. számú törvényjavaslat: https://www.parlament.hu/irom41/08021/08021.pdf

Joganyag: T/8015. számú törvényjavaslat a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról, T/8021. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

Módosította:
Megjelent: www.parlament.hu
Hatályos:
Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslatok

Jogszabályfigyelő 2019 – 45. hét 

Alábbi cikkünkben 2019/176–179. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk. 

E heti összeállításunkban sokakat érintő adóigazgatási eljárási újdonságokról és a közjegyzői fegyelmi bíróságokra vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességéről olvashatnak.   

Tartalom:

Adóigazgatási eljárási újdonságok
Alaptörvény-ellenes a közjegyzői fegyelmi bíróságokkal kapcsolatos szabályozás 

Adóigazgatási eljárási újdonságok

A közelmúltban látott napvilágot az adóigazgatási eljárások részletszabályainak a módosításáról szóló, alábbiakban hivatkozott kormányrendelet, amelynek néhány, következőkben ismertetett újdonsága közérdeklődésre tarthat számot. Sokakat érinthet például, hogy 2020. január elsejétől a helyi iparűzésiadó alanyai az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon az iparűzésiadó-ügyben eljáró meghatalmazottaikról elektronikus úton bejelentést tehetnek az önkormányzati adóhatóság felé. Az űrlap mellékleteként a meghatalmazást is csatolni kell majd (hiteles elektronikus irattá alakított iratként, illetve legalább minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus iratként).

2019 november közepétől él az a szabály, amely szerint az önkormányzati adóhatóság felé – az adott önkormányzati adóhatóság által biztosított módon, EFER-en keresztül vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás – elektronikus fizetéssel is teljesítheti bármely adózó az egyébként fennálló adófizetési kötelezettséget. Ugyancsak ezen időponttól hatályos az az előírás, amely szerint az önkormányzati adóhatóságok is kötelesek adószámla-kivonatot küldeni (ezer forint feletti tartozás vagy túlfizetés esetén). Az adószámla-kivonat megküldésének a határideje ez esetben szeptember 10. napja, azzal, hogy aki a bevallását elektronikus úton nyújtotta be, a számlakivonatot is elektronikusan kapja meg.

További újdonság a 2020. február elsejétől kérhető elektronikus keresetkimutatás. Ennek lehetőségét a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény teremtette meg az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításával. Az Art. vonatkozó előírása szerint a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére és hozzájárulása alapján az adóhatóság „haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja a kérelem benyújtását megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő, 12 hónapos időszakra vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallások alapján előállított,” keresetkimutatást, amelyet a központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a kérelmező által megjelölt, és a KHR-hez csatlakozott pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi szolgáltatónak, illetve a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak juttatnak el. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a címzett „elektronikus úton továbbított kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja”. A szóban forgó kormányrendelet az elektronikus keresetkimutatás pontos tartalmát határozza meg, pontosítja továbbá az adóhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszere útján intézhető ügyekre vonatkozó szabályozást.

Joganyag: 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
Módosította: 260/2019. (XI. 7.) Korm. rendelet
Megjelent: MK 2019/178. (XI. 7.)
Hatályos: 2019. 11. 15., 2020. 01. 01., 2020. 02. 01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás 

Alaptörvény-ellenes a közjegyzői fegyelmi bíróságokkal kapcsolatos szabályozás

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény nem megfelelően szabályozza a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat. Az Országgyűlésnek 2020. június 30-áig kell e hiányosságot megszüntetnie.

Az AB egy alkotmányjogi panaszhoz kapcsolódóan tekintette át a közjegyzői fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályozást. Ennek során megállapította, hogy a közjegyzői bíróságok felállítására, a vizsgálóbiztosokra és a magára az eljárásra vonatkozó szabályok nem okozzák a „tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és ennek részjogosítványai sérelmét, ugyanakkor a Kúria elnökének véleményében foglaltak fontos szabályozási hiányosságokra hívják el a figyelmet”. Az AB határozat utal arra is, hogy „a szabályozásból hiányoznak olyan garanciális szabályok, amelyek biztosítanák a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzők törvényes, illetve törvény által rendelt bíróhoz való jogának az érvényesülését”, és […] „nem biztosított, hogy az adott fegyelmi ügyben egy előre megismerhető, objektív automatizmuson alapuló elosztási rend szerint megalakított fegyelmi tanács hozzon döntést; ugyanígy esetleges és előre nem látható, hogy az adott ügyben (a kettő közül) melyik vizsgálóbiztos fog eljárni”. 

Joganyag: 28/2019. (XI. 4.) AB határozat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításának és eljárásának egyes részletszabályaival kapcsolatos, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról

Módosította:
Megjelent: MK 2019/176. (XI. 4.)
Hatályos:
Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

Jogszabályfigyelő 2019 – 44. hét 

Alábbi cikkünkben 2019/173–175. számú Magyar Közlönyök újdonságai, valamint az elfogadásra váró törvényjavaslatok és a legfrissebb alkotmánybírósági döntések közül válogattunk. 

E heti összeállításunkban a vállalkozói tevékenységi jegyzékről, a törvényszéki végrehajtás megszűnéséről és negatív földbizottsági állásfoglalás elleni jogorvoslatról olvashatnak.   

Tartalom:

Módosult az ÖVTJ
A törvényszéki végrehajtás megszűnésével összefüggő módosítások
A földbizottság állásfoglalása elleni jogorvoslat ügyében határozott az Alkotmánybíróság

Módosult az ÖVTJ

A Miniszterelnökséget vezető miniszter alábbiakban hivatkozott rendelete értelmében 2019. november elsejei hatállyal módosult az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ). A módosítás tíz új tevékenységgel bővítette az eddigi jegyzéket, hat tevékenység esetében módosult azok pontos elnevezése, míg öt tevékenységet hatályon kívül helyeztek az ÖVTJ-ből.

Joganyag: 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról
Módosította: 14/2019. (X. 28.) MvM rendelet
Megjelent: MK 2019/173. (X. 28.)
Hatályos: 2019. 11. 01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

A törvényszéki végrehajtás megszűnésével összefüggő módosítások

Az Országgyűlés 2019 november-december havi ülésterve értelmében december elején kerülhet sor a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatcsomag parlamenti elfogadására. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai szerint ugyanis 2018. január elsejétől az állami adó- és vámhatóság általános közigazgatási végrehajtási szervként működik, 2019. január elsejétől pedig a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január elsejét követően elrendelt végrehajtásokat is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foganatosítja – olvasható a törvényjavaslat általános előterjesztői indokolásában. Az idei év első napján folyamatban lévő ügyeket (jellemzően az államot megillető, illetőleg igazságügyi követelések behajtását) azonban jelenleg még a törvényszéki végrehajtók kezelik.

2020. január elsejét követően ugyanakkor ezeket a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is a NAV foganatosítja majd, így a törvényszéki végrehajtás feladata „kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik” – derül ki az általános indokolásból. Ezzel összefüggésben szükségessé vált számos jogszabály, így például a bírósági végrehajtásról szóló törvény, az adóhatósági végrehajtási törvény, az illetéktörvény és néhány büntetőjogi tárgyú törvény módosítása is.

T/7844. számú törvényjavaslat: https://www.parlament.hu/irom41/07844/07844.pdf 

Joganyag: T/7844. számú törvényjavaslat a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról
Módosította:
Megjelent: www.parlament.hu
Hatályos:
Megjegyzés: húsz törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat-csomag 

A földbizottság állásfoglalása elleni jogorvoslat ügyében határozott az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján indult egyedi normakontroll eljárásban az alkotmányjogi panasz elutasításáról döntött abban az ügyben, amely a földforgalmi törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének a megállapítására irányult a földbizottság állásfoglalása elleni jogorvoslat hiánya miatt (ügyszám: III/01455/2019.).

A rövid tényállás szerint a helyi földbizottság nem támogatta egy föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződés jóváhagyását a felperes mint vevő vonatkozásában, erre tekintettel a mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyást meg is tagadta. A vevő ezt követően közigazgatási pert indított a határozattal szemben, annak hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését kérte. A mezőgazdasági igazgatási szerv ugyanakkor a perben arra hivatkozott, hogy nincs mérlegelési jogköre a kamara negatív tartalmú állásfoglalásával szemben. Az alkotmányjogi panasz szerint: „a támadott jogszabályok által a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog sérül, miután a helyi földbizottság nem támogató állás foglalásával szemben 2019. január 11-től kezdődően sem közvetlenül, sem az érdemi döntés felülvizsgálatának keretein belül nem biztosított a bírósági jogorvoslati út, hiszen a nem támogató állásfoglalás, amely hatását tekintve eldönti az ügyet, kötelező előírás okán elutasító határozathoz vezet, amelyet a bíróság reformatórius jogkör hiányában nem változtathat meg.”

Az Alkotmánybíróság a döntésről szóló összefoglaló szerint a határozatában rámutatott arra, hogy „a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát a bíróság kasszációs jogkörben hatályon kívül helyezheti, vagyis a törvény biztosítja az adásvételi szerződések jóváhagyásával kapcsolatos hatósági döntés teljes körű bírósági felülvizsgálatát. […] Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a közigazgatási eljárás körében alapvető jelentőségű szabály, hogy a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása is köti. Eszerint a megismételt eljárásban a hatóság a bíróság iránymutatásának keretei között köteles a döntését meghozni, azon nem léphet túl. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozásnak nem tulajdonítható olyan – a hatósági eljárást, döntéshozatalt vagy a bírósági törvényességi felülvizsgálatot korlátozó – tartalom, amely a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, vagy a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetne.”

Az Alkotmánybírósági döntésről szóló összefoglaló itt érhető el: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/FFBDAE1D647851E5C1258477005B484E?OpenDocument
Joganyag:
Módosította:
Megjelent: alkotmanybirosag.hu
Hatályos:
Megjegyzés: alkotmányjogi panasz elutasítása (alaptörvény-ellenesség hiánya)

 

Jogszabályfigyelő 2019 – 43. hét 

Alábbi cikkünkben 2019/170–172. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk. 

E heti összeállításunkban az Integrált Jogalkotási rendszer jövő augusztusi bevezetéséről és az egyszerű bejelentés szabályainak a felülvizsgálatáról olvashatnak.   

Tartalom:

Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése 2020 augusztus 1-jétől
Lakóépület-építés egyszerű bejelentési szabályainak felülvizsgálata

Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése

Az alábbiakban hivatkozott határozatával a Kormány elrendelte az úgynevezett Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) próbaüzemét és 2020. augusztus 1-jei éles bevezetését. Az IJR kiépítésére vonatkozó projektről a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat rendelkezett. Ennek értelmében a rendszer „egységesíti a jogszabályok strukturált tárolását legalább adatcsere szintjén, továbbá több ponton összekapcsolja a publikációs folyamatot és az Országgyűlés Hivatala törvényalkotási folyamatot támogató rendszereit.” További cél ezzel kapcsolatban, hogy zárt rendszerben történjen a jogszabály-előkészítés és véleményezés jelentős része is.

A rendszeren belül kialakítják az úgynevezett Jogi Adattárházat, amelyhez „kapcsolódik a különböző tagállami jogszabály-nyilvántartások tartalmának egységes hivatkozhatóságát biztosító keretrendszer megvalósításának továbbgondolt metodikája”. Az IJR rendszerben a 2016-os kormányhatározat szerint „intelligens határozatkereső algoritmus és rendszer fejlesztése” is megvalósul. Ezen felül a projekt keretében egyebek mellett „intelligens jogi elemzőrendszer” készül, és biztosítják bizonyos funkciók, programok mobileszközökkel történő használhatóságát is. „A kiterjesztett, többdimenziós (multi-level) élethelyzeti mátrix alapú funkciók kialakításra kerülnek a multi-platform megjelenítés (többek között mobileszközökre optimalizált változat kialakítása) és alkalmazás fejlesztésével együtt az állampolgárok, vállalkozások, társadalmi szervezetek számára” – derül ki a 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozatból.

A most közzétett 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat a jogszabály-előkészítés folyamatai, a jogszabályok országgyűlési benyújtása, valamint a közzétételüket megelőző lektorálás és a kihirdetésre történő átadásuk tekintetében elrendeli a fenti rendszer éles üzemét 2020. augusztus 1-jével. Utasítja a Kormány az illetékes minisztereket az ennek érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. Sikeres tesztüzem esetén 2020. augusztus 1-jétől a helyi önkormányzati rendeletek megalkotásának és kihirdetésének az IJR-be történő bevonása is megtörténik.

Joganyag: 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/172. (X. 24.)
Hatályos: 2019. 10. 24.
Megjegyzés: új jogszabály

Lakóépület-építés egyszerű bejelentési szabályainak felülvizsgálata

Nyolc kormányrendelet (így például az egyszerű bejelentésről, az építőipari kivitelezésről, az építésügyi és építéshatósági bírságról, valamint az állami támogatásokról szóló kormányrendeletek) módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomag az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok felülvizsgálata tekintetében.

A módosítások túlnyomó többsége a kihirdetés követő második napon (2019. október 24.) hatályba lépett.

Joganyag: 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/171. (X. 22.)
Hatályos: 2019. 10. 24., 2019. 11. 09.
Megjegyzés: nyolc rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

Jogszabályfigyelő 2019 – 42. hét

Alábbi cikkünkben 2019/166–169. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az ügyfélazonosítás új technikai lehetőségéről, az épületek energetikai tanúsításáról szóló rendelet hatályának a változásáról és a bíróságok képviseletének a szabályairól, valamint a szankciótörvény hatálybalépésének tervezett elhalasztásáról olvashatnak. 

Tartalom:

Ügyfélkapus ügyfélazonosítás
Épületek energetikai tanúsítása
Változott a bíróságok perbeli képviseletének a szabályozása
Ismét elhalaszthatják a szankciótörvény hatálybalépését

Ügyfélkapus ügyfélazonosítás

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény előírásainak megfelelően távollévő ügyfél esetében is sor kerülhet a törvény által megkövetelt ügyfél-átvilágításra. Ebben az esetben úgynevezett fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni, amelyeket a szolgáltató biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezhet.

Az alábbiakban hivatkozott rendeletmódosítás lehetővé teszi ugyanakkor, hogy a fent hivatkozott, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél-átvilágítás során lehetőség legyen az úgynevezett „ügyfélkapus” ügyfél-azonosítás elvégzésére – olvasható a jogszabály végső előterjesztői indokolásában, amely az Indokolások Tára 2019/40. számában jelent meg. E szerint a Központi Azonosítási Ügynök (a továbbiakban: KAÜ) „alkalmazásával történő ügyfél-azonosítás megbízható csatornán keresztül, hiteles adatbázis alapján történik, a KAÜ alkalmazásával történő „ügyfélkapus” azonosítással kiegészített nem valós idejű ügyfél-átvilágításra [így] nem vonatkoznak a nem valós idejű ügyfél-átvilágítás általános korlátozásai […], így lényegében a valós idejű ügyfél-átvilágítással egyenértékű megoldás jön létre”.

A módosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Joganyag: 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól

Módosította: 34/2019. (X. 17.) MNB rendelet
Megjelent: MK 2019/169. (X. 17.)
Hatályos: 2019. 10. 18.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Épületek energetikai tanúsítása

A módosítás hatálybalépésétől (2019. október 30.) kezdődően a rendelet hatálya nem terjed ki az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó épületekre, így a rendelet előírásait a szóban forgó épületek esetében nem kell alkalmazni.

Joganyag: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
Módosította: 38/2019. (X. 15.) ITM rendelet
Megjelent: MK 2019/167. (X. 15.)
Hatályos: 2019. 10. 30.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Változott a bíróságok perbeli képviseletének a szabályozása

Több ponton is módosította az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) Elnöke a bíróságok perbeli képviseletéről szóló korábbi szabályzatát. A változások a képviselet ellátásának a főbb szabályait, a képviselt bíróság és az OBH feladatait érintették, illetve új alcím alatt rögzíti a perképviseleti szabályzat a bíróságok feladatait a peres eljárást megelőző egyeztetések, valamint a per során előterjesztett egyezségi ajánlat kapcsán. Változtak továbbá a mellékletek szerinti meghatalmazásminták, és két új melléklettel is kiegészült a jogszabály.

A módosítás a közzétételét követő napon lépett hatályba.

Joganyag: 6/2014. (IV. 30.) OBH utasítás a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról
Módosította: 19/2019. (X. 14.) OBH utasítás
Megjelent: HÉ 2019/55. (X. 14.)
Hatályos: 2019. 10. 15.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Ismét elhalaszthatják a szankciótörvény hatálybalépését

A 2019-ről 2020. január elsejére elhalasztott hatálybalépés előtt kisebb terjedelemben ismét módosíthatják a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényt. A módosítás elfogadásával a hatálybalépés határideje újabb egy évvel eltolódna 2021. január elsejére.

A szankciótörvény módosítására vonatkozó javaslat az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő tervezetcsomagban szerepel.

A törvényjavaslat szövege itt érhető el: https://www.parlament.hu/irom41/07693/07693.pdf

Joganyag: T/7693. számú törvényjavaslat az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról
Módosította:
Megjelent: www.parlament.hu
Hatályos:
Megjegyzés: törvénymódosítási javaslatcsomag

A K T U Á L I S
 
Egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatása kft. társasági formában:
 
A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2009. évi LXVI. törvény módosította az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezéseit. A módosítás lényege, hogy egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban: kft.) alapíthat. A kft. alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt, valamint előtársaságként az így alapított kft. nem működhet. A kft. bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt. Kiemelendő, hogy nem alapíthat kft.-t a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt, valamint a kft. alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
 
Az írásba foglalt szerződésben a felek kijelenthetik, hogy a szerződés tartalmán kívül semmilyen egyéb nyilatkozat, kötelezettségvállalás nem képezi a szerződés tárgyát (teljességi záradék). A teljességi záradéknak a teljes szerződésre, annak valamennyi feltételére kell vonatkoznia. Nem tekinthető teljességi záradéknak, ha csak egy szerződési feltételre, így például a vételárral kapcsolatos nyilatkozatra vonatkozik.
 
(BH 2019.7.199)
 
A szerződésben félként részt nem vevő harmadik személy akkor jogosult hivatkozni a mások között létrejött szerződés semmisségére, ha a szerződés semmisségéhez közvetlen jogi érdeke fűződik. A régi Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint ugyan a semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat, ez a korlátlan hivatkozási lehetőség nem jelent egyben feltétlen perindítási jogosultságot is. A bírói gyakorlat a kereshetőségi jogot a semmisség vonatkozásában is erősen szűkítően értelmezi. A fél jogi érdekeltségét minden esetben egyedileg, az ügy összes körülményét figyelembe véve kell vizsgálni.
 
(BH 2019.8.224)
 
Késedelmikötbér-igény elbírálásakor az objektív késedelemből, vagyis a kötelezetti késedelem tényleges időtartamából kell kiindulni. Ugyanakkor az objektív késedelem csak azon időtartamára számítható fel a késedelmi kötbér, amikor a teljesítésre kötelezettnek felróható, azaz szubjektív okból került sor a késedelemre.
 
(BH 2019.8.225)
 
Az elővásárlási jog gyakorlása törvényi feltételeinek e jog gyakorlásakor, azaz az elővásárlásra jogosult nyilatkozata megtételének időpontjában és a jogosult személyében kell fennállnia. Amennyiben a törvényi feltételek nem teljesülnek, a jogosult nem élhet elővásárlási jogával.
 
(BH 2019.8.230)
 
Ha a szerződés tárgya szoftver kifejlesztése, a létrehozandó mű szerzői jogi védelem alatt áll. Ezért a megrendelő és a szerző között nem vállalkozási szerződés, hanem felhasználási szerződés jön létre. A felhasználási szerződést írásba kell foglalni.
 
(BH 2019.8.231)
 
I. A részvényes nem követhet el szerződésszegést olyan magatartásokkal, amelyeket ebben a minőségében nem akadályozhatott meg és nem is hajthatott végre.
 
II. Az adós gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének szerződésen kívül okozott károkért való kártérítési felelőssége a hitelező irányában csak akkor állhat fenn, ha a kárt okozó cselekményének célja, eredménye saját magánvagyonának növelése volt.
 
(BH 2019.8.234)