Jogszabályfigyelő Blog

Jogszabályfigyelő Blog

Szervezzük ki a munkahelyi konfliktusainkat! – Gazdasági mediáció I.

Szerző: Dubravecz Gyöngyvér | 2020.01.16 

Kiszámolta már, mennyi időt, pénzt, energiát emészt fel munkahelyi és üzleti vitáinak kezelése?

Gazdasági mediációról szóló cikksorozatomban először a munkahelyi mediációval foglalkozom.

Aki már valaha is dolgozott munkahelyen, akár multinál, akár a kkv-szektorban, vagy éppen a saját cégét vezeti, az folyamatosan tapasztalja, hogy mennyire konfliktusokkal terheltek a mindennapok.

Érdemes kiszámolnia mindenkinek, hogy ez a saját életében mennyi időt, energiát, pénzt emészt fel. Egy kutatás szerint (Centre for Effective Dispute Resolution felmérés) a munkahelyi vezetők és a cégtulajdonosok a munkaidejük 20–40%-át fordítják konfliktuskezelésre.

Ha jobban belegondolunk ez iszonyatosan nagy pazarlás.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Egyezségkötés a felszámolási eljárásban II.

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Farkas Tímea | 2020.01.16 

Előző cikkünkben ismertettük a felszámolás alá került cégek megmentési lehetőségeit, amelyekre a felszámolás kezdeményezése és jogerős elrendelése közötti időszakban van lehetősége az adós társaságnak. Folytatásként a felszámolás jogerős elrendelését követő – szűk értelemben vett – felszámolási egyezség szabályait vesszük sorra.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

A felszámolás kezdeményezése a vég kezdete. Vagy mégsem? – Egyezség a felszámolási eljárásban

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Petrik Tamás | 2020.01.09 

A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

 

ADATVÉDELMI BÍRSÁGOK – EURÓPAI KITEKINTÉS

Másfél évvel a GDPR hatálybalépése után már sor került az első rekordösszegű bírságok kivetésére, amelynek értéke akár a több millió eurót is eléri. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy más európai országokban, illetve hazánkban milyen összegű bírságok kiszabására került eddig sor és mely adatkezelési gyakorlatokat szankcionálták a hatóságok.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Jogszabályfigyelő 2020 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2020/6–9. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az adóhatósági tájékoztatók, közlemények közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a tanulószerződés megszűnésével kapcsolatos átmeneti szabályokról, illetve az eva megszűnése folytán esedékessé váló áfanyilatkozatról olvashatnak.

Tartalom:

A szakmai gyakorlaton lévő diákok foglalkoztatása 2020. január 1-jétől
A szünetelő evásoknak, köztük az egyéni ügyvédeknek is kellett áfabejelentést tenniük

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

Jogszabályfigyelő 2020 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2020/3–5. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a parlamenti információk és a szakmai tanácsadó testületek állásfoglalásai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Országgyűlés tavaszi ülésszakának törvényalkotási programjáról, illetve az elővásárlási jogot sértő szerződés relatív hatálytalanságával kapcsolatos igény érvényesítésére előírt objektív határidő minősítéséről olvashatnak.

Tartalom:

Az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakának törvényalkotási programja
Az elővásárlási jogot sértő szerződés hatálytalanságának a megállapítására nyitva álló objektív határidő jogvesztő jellege

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

Jogszabályfigyelő 2020 – 1. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/220–223. számú és a 2020/1–2. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban egy kúriai büntető jogegységi határozat alkotmánybírósági megsemmisítéséről, a 2020-as minimálbérről és garantált bérminimumról, illetve a kormányhivatalok működésének az egyszerűsítéséről olvashatnak.

Tartalom:

Az összbüntetésről szóló büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenessége
2020-as minimálbér, garantált bérminimum
A kormányhivatalok működésének az egyszerűsítése

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

Jogszabályfigyelő 2019 – 52. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/215–219. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az aktuális hatósági tájékoztatók közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről, illetve a behajthatatlan követelések áfájáról olvashatnak.

Tartalom:

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszere
Behajthatatlan követelés miatti utólagos áfacsökkentés

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

Jogszabályfigyelő 2019 – 51. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/202–214. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban számos 2019-es év végi, valamint 2020-tól hatályos törvény-, illetve rendeletmódosításról, illetve az ezeket megállapító jogszabályokról, jogszabálycsomagokról olvashatnak.

Tartalom:

Új közjegyzői ügyviteli rendelet
A közjegyzői hatáskörbe tartozó végrehajtási eljárások szabályai
Cégjogi rendeletek módosítása
Változnak a civil szervezetek űrlapjai
Egyfokú járási hivatali eljárások megteremtése
Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások
Kormányzati igazgatási törvénycsomag – rendőrségi panaszok kivizsgálása
A kormányhivatalok működésének egyszerűsítése
Alaptörvény egységes szerkezetben

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

 

Niveus hírlevél – 2019. december

Ennek a hónapnak az elején a Parlament végül elfogadta az őszi adócsomag legtöbb rendelkezését, 2019. december 11-én pedig az új TB törvényt. Idei utolsó hírlevelünkben röviden néhány 2020-as törvényváltozást szeretnénk kiemelni. Év vége közeledtével továbbá megosztunk Önökkel néhány gondolatot a leltárkészítés követelményeivel kapcsolatban. Köszönjük ügyfeleink megtisztelő bizalmát. 2020-ban továbbra is havi rendszerességgel jelentkezünk majd hírlevelekkel az adózási, jogi aktualitásokról.
Egyúttal szeretnénk tájékoztatni ügyfeleinket, hogy irodánk 2019. december 21. és 2020. január 2. között zárva tart.
Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!
 
A hírlevél teljes tartalma ITT tekinthető meg.
 
 

Niveus hírlevél – 2019. november

 
2019. november 12-én terjesztette be a Kormány a Parlament elé az adózási jogszabályokat érintő legújabb törvényjavaslatokat, amelyekről várhatóan a jövő héten szavaznak. Novemberi hírlevelünkben egyrészt a fontosabb tervezett változásokról számolunk be, másrészt pedig egy érdekes jogi felvetést taglalunk.
 
A hírlevél teljes tartalma ITT tekinthető meg.
 
 
 

LEHETEK EGYÉNI VÁLLALKOZÓ, HA VAN MÁR CÉGEM?

Magyarországon jelenleg több, mint félmillió egyéni vállalkozót tart nyilván a KSH, vagyis jól látható, hogy rengeteg ember ilyen formában végez gazdasági tevékenységet. Az egyéni vállalkozók nagy számára és az „intézmény” népszerűségére tekintettel érdemes megvizsgálni, hogy ki lehet egyéni vállalkozó és ki az, akit a jogszabályok kizárnak ebből a körből.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezései határozzák meg azon személyek körét, akik egyéni vállalkozók lehetnek Magyarországon és ez a törvény határozza meg azt is, hogy ki az, aki nem lehet egyéni vállalkozó. Fontos azonban megjegyezni, hogy más jogszabályok is hatással vannak az érintettek körére, tehát nem elég kizárólag az egyéni vállalkozókról szóló jogszabály rendelkezéseit figyelembe venni.

A teljes cikk ITT tekinthető meg.

Jogszabályfigyelő 2019 – 50. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/198–201. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Alaptörvény, az állampolgársággal összefüggő törvények, az illetéktörvény, valamint a SZÉP kártya szabályainak a módosításáról továbbá a 2020-as adómódosításokról olvashatnak.

Tartalom:

Az Alaptörvény nyolcadik módosítása
Az állampolgársággal összefüggő törvények módosítása
Döntött a Parlament a belterületbe vont ingatlanokat terhelő illetékkötelezettségről
Adómódosítások 2020
Módosulnak a SZÉP kártya szabályai

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

Jogszabályfigyelő 2019 – 49. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/194–197. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a bírósági joggyakorlat újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a nagykorú gyermek tartásra való érdemtelenségéről, a vonatkozó jogszabályok értelmezéséről olvashatnak.

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

Jogszabályfigyelő 2019 – 48. hét

Alábbi cikkünkben 2019/188–193. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az illetékelőleg visszatérítésével kapcsolatos korábbi szabályozás alaptörvény-ellenességéről, valamint két törvénymódosító csomagról olvashatnak.

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

Tartalom:

Illetékelőleg visszatérítése ügyében döntött az Alkotmánybíróság
Törvényszéki végrehajtással kapcsolatos módosítások
Ingatlan-nyilvántartási, illetve közigazgatási hatósági eljárásokat érintő módosítások

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

 

Jogszabályfigyelő 2019 – 47. hét 

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/183–187. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban egy, a visszterhes ingatlanátruházásokhoz kapcsolódó új illetékkötelezettségről, valamint a pénzmosási törvény módosításáról olvashatnak.

Tartalom:

Belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő illetékkötelezettség
Jelentős módosítás előtt áll a pénzmosási törvény 

A jogszabályfigyelő teljes tartalma ITT tekinthető meg.

 

Megmentem a cégem – csődöt jelentek

A „csőd” fogalma a mindennapi szóhasználatban egybe esik a tönkrement fogalmával, pedig a jogintézmény pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé.

Szerző: Dr. Pajor Dávid, ügyvéd

A félreértett csődeljárás fogalom

Csődeljárásról első sorban a hírekből hallhatunk, valamely angolszász jogterületen működő ismertebb céggel kapcsolatosan. Sajnálatosan Magyarországon – vélhetően a piacgazdasági létforma lényegesen kisebb hagyománya miatt – amennyiben egy vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd, a körülmények és a paci helyzet jobbra fordulásában (vagy egyéb más csodában) bízva a „lyukakat tömködi be” és azokat a tartozásokat próbálja rendezni, amelyek a leginkább égetőek. Egyszerűen szólva menekül a felszámolási eljárás elől, amely azonban előbb, vagy utóbb úgy is utoléri. Még az is ritka és amúgy a hitelezők részéről – közöttük az adóhivatallal az élen – önmagában is nagyra értékelt lépés, ha az adós a tartozásai átütemezését kéri. Ilyen körülmények között olyan rendszer szintű változtatásokra, amelyek az adósságtenger növekedéséért felelős okokat megszüntetnék természetesen nincsen lehetőség, pedig ez lenne a társaság hosszútávú fennmaradásának záloga.

Pedig van lehetőség arra, hogy a gazdaságtalan és irracionális működést átalakítsa az adós és ennek elősegítésére levegővételhez jusson a hitelezőkkel szemben azzal, hogy tartozásai megfizetésére haladékot kap és esetlegesen még annak bizonyos részét el is engedik majd a hitelezői – abban bízva, hogy egy kisebb részt egyáltalán megkapjanak belátható időn belül. Mert tudják, hogy egy felszámolási eljárás során – amely több évig is elhúzódik– a biztosított hitelezői igénnyel rendelkező hitelezőkön túl nem sokan számíthatnak érdemi megtérülésre. Ezt a lehetőséget nevezik csődvédelemnek (moratórium), illetve csődeljárásnak.

Mire való a csődeljárás valójában

A csődvédelem (moratórium) lényege, hogy a fizetési nehézséggel küzdő, akár már fizetésképtelen helyzetben lévő adós – a bíróságra történt előterjesztéstől számított – egy munkanapon belül  fizetési haladékot kapjon a tartozásaira. Ettől az időponttól kezdődően a fizetési haladékra tekintettel nem kerülhet sor felszámolás elrendelésére, a már előterjesztett felszámolási kérelemről sem határozhat a bíróság (a fizetésképtelenséget megállapító első fokú, nem jogerős határozat meghozatala esetén viszont már nem terjeszthető elő csődvédelem iránti kérelem).

A csődeljárás megindítása azonban nem pusztán lehetőséget jelent és fizetési haladékot, hanem kötelezettségeket is. Az adós társaság vezetője mellé vagyonfelügyelő kerül kirendelésre, aki a képviseleti jog gyakorlását felügyeli a moratórium alatt. Ezen moratórium alatt kel az adós társaságnak a fent említett rendszer szintű változtatásokat végrehajtania, a racionális gazdasági működés tervét felállítani, a működést pedig olyan módon átalakítani, hogy az gazdaságos és profitábilis legyen. Ezen túlmenően a változtatásokon alapuló olyan gazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy a hitelezők mi alapján várhatját követelésük megtérülését, amire tekintettel egyezséget kötnek a tartozások átütemezésére, esetlegesen részbeni elengedésére vonatkozóan.

A csődeljárás szabályai

A moratórium 120 napra vonatkozik, amely egy alkalommal további 120 nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha ehhez a hitelezők – hitelezői osztályonként – fele hozzájárul. A moratórium ideje alatt a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a pénzforgalmi számlákkal szemben beszedési megbízás (inkasszó) sem teljesíthető és bírósági eljárás során beszámításnak sincsen helye. Fontos, hogy a fizetési haladék többek között a munkabér jellegű kifizetésekre, a közüzemi tartozásokra és a forgalmi adókra nem vonatkozik – ezekre vonatkozóan külön megállapodás alapján van lehetőség halasztásra és részletfizetésre (amely nem a csődeljárás rendelkezésein alapul).

Az adósnak a fizetésképtelen helyzetből való kilábalására vonatkozó tervet a moratórium kezdő időpontjától számított 60 napon belül megtartandó tárgyaláson kell elfogadtatnia a hitelezőkkel. A kilábalási terv kidolgozása a vagyonfelügyelő bevonásával készítendő el, aki, mint tapasztalattal bíró szakember ebben az adós segítségére van. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az első tárgyaláson, a moratórium időtartama alatt – a hitelezők által támasztott követelmények alapján – lehetősége van az adósnak az ajánlata átdolgozására és ilyen módon a hitelezőkkel való elfogadtatásra. Az ajánlatot nem minden hitelezőnek kell elfogadnia, hanem elegendő, hogy a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokba sorolt hitelezők fele egyetértsen vele; ilyen módon a létrejött egyezség minden hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Látható tehát, hogy a csődeljárás jogintézménye olyan módon került kialakításra, hogy amennyiben a hitelezők többségét az adós meg tudja győzni gazdálkodása profitábilissá tételének lehetőségéről, abban az esetben egy reális ajánlat elfogadása a lehető legkönnyebb legyen. Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben reális lehetőség van az adós társaság által folytatott gazdasági tevékenység eredményessé tételére, abban az esetben a csődeljárás áthidaló lehetőséget tud nyújtani a gazdaságtalan működésről egy rentábilis üzleti struktúrára való átállásra.

Cikkem nyomán a csőd jogintézményéről beszélgettünk a Millásreggeli műsorában; az adás itt hallgatható meg: https://millasreggeli.hu/penzugyek/kkv/csod-a-veg-kezdete-vagy-a-kezdet-vege/