A társas vállalkozások három adózási mód közül választhatnak, az alapértelmezett a társasági adó, de helyette – megkötésekkel – a kisvállalati adó vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója mellett is dönthetnek.
Társas vállalkozások adózása – társasági adó
A társas vállalkozás egy adójogi gyűjtőfogalom. Közéjük tartozik a gazdasági társaság, a szövetkezet mellett az egyéni cég is.
Az egyéni vállalkozó kivételével cégformától függetlenül minden gazdálkodó szervezet – ha nem választ vagy nem választhat más adózási módot – a társasági adó alá tartozik.
Az adó mértéke az adóalap 9%-a.
A számított adót többféle jogcímen adókedvezmény csökkentheti. A fizetendő adó a kedvezménnyel csökkentett, a visszafizetendővé vált kedvezménnyel növelt adó.
A társasági adó alapjának levezetése:
Az adó alapja a számviteli szabályok szerint az eredmény kimutatásban megállapított adózás előtti eredmény adótörvény szerint módosított összege.
A módosítás az eredménynek az adóalapot növelő és csökkentő tételekkel való korrigálását jelenti.
Ha az előző évek elhatárolt vesztesége nélkül számított adóalap negatív, akkor ez elhatárolt továbbvihető veszteség, mellyel a későbbi évek adóalapja csökkenthető.
Az adóalap-korrekció egyik oka, hogy vannak olyan a számviteli eredményt növelő bevételek, melyeket az adótörvény nem kíván adóztatni, ezért ezekkel az adó alapja csökkenthető, és vannak olyan eredménycsökkentő ráfordítások, melyeket az adótörvény nem fogad el költségként, ezért ezekkel az adó alapját meg kell növelni.
A korrekciók egy másik oka, hogy vannak olyan eredménycsökkentő ráfordítások is melyeknek csak egy részével csökkenthető az adóalap, vagy az adott jogcímen ténylegesen felmerült összeg helyett az adóalapnál csak egy normatív módszerrel számított összeg érvényesíthető.
Ebben az esetben vagy a különbözet növeli az adóalapot, vagy a számvitelben elszámolt ráfordítással megnöveljük és az adótörvény normája szerinti összeggel lecsökkentjük az adóalapot. Ide tartozik például, hogy a számvitelben elszámolt tervszerinti és terven felüli értékcsökkenési leírást lecseréljük a társasági adótörvény szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírásra.
A harmadik korrekciós ok az adóalapot csökkentő kedvezmények érvényesítése. Kedvezmény jár a munkanélküli, a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása, szakmunkástanuló képzése, a foglalkoztatotti létszám növelése, kutatás-fejlesztés tevékenység folytatása esetén. Csökkenthető az adóalap továbbá az eredménytartalékból lekötött fejlesztési tartalékkal, a beruházásra fordított kiadással, például kisvállalkozói kedvezménnyel.
A korábbi években igénybe vett kedvezményből a feltételek megsértése miatt jogtalanná vált összeggel az adóalapot meg kell növelni.
Végül a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében is szükség van korrekcióra, ezért a kapott osztalékkal valamint az ellenőrzés, vagy önellenőrzés által feltárt és nem jelentős hibaként könyvelt bevétellel, költségcsökkenéssel az adóalap csökkenthető, illetve az ellenőrzés, vagy önellenőrzés által feltárt és nem jelentős hibaként könyvelt ráfordítással, bevételcsökkenéssel az adóalap megnövelendő.
Jövedelem, másnéven nyereség minimumról akkor beszélünk, ha a tényleges társasági adó alap helyett az elvárt minimum után kell az adót megfizetni, ha sem az adózás előtti eredmény, sem a tényleges adóalap nem éri el az elvárt minimumot.
Az elvárt minimum utáni adófizetés helyett az adóalany választhatja, hogy részletes adatlap kitöltésével nyilatkozik, hogy az elvárt minimumot el nem érő eredmény kimutatása a valóságnak megfelel, és nem adóelkerülési célt szolgál.
A nyereségminimum a bevétel 2%-a. Nem kell az elvárt minimumot alkalmazni az előtársasági és az azt követő első adóévben, valamint elemi kár esetén.
A jelen összefoglaló anyagnak nem célja mindazon szakmai ismeretek kimerítő jellegű bemutatása, hanem a teljesség igénye nélkül, tájékoztatási céllal kívánunk a vállalkozásoknak segíteni. Esetleges további kérdés esetén forduljanak bizalommal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához a tudastar@bkik.hu e-mail címen vagy keresse fel könyvelőjét, vagy jogi képviselőjét. A Kamara nem tudja szavatolni, hogy egyedi ügyekben a hatóságok a tájékoztatásban elhangzott szakmai véleménnyel azonos álláspontot képviselnek, ezzel kapcsolatosan a felelősségét kizárja.