Tagozatok

Tagozatok

A Kamara egyes tagozatai gazdasági ágazatonként látják el feladataikat, így képviselve a gazdálkodó szervezetek, vállalatok érdekeit.

A BKIK tagozatai:

Gazdasági Szolgáltatások Tagozat

Kereskedelmi Tagozat

Ipari Tagozat

Kézműipari Tagozat

 

Alapszabály:

A Kamara egyes tagozatai a Gktv. 18.§ (4) c.) pontjában foglalt tagozati autonómia keretében látják el mindazokat a – Gktv-ben és jelen Alapszabályban meghatározott – köz- és cél szerinti feladatokat, amelyek egy ágazat-, tevékenység-, illetve tevékenységcsoport általános gazdasági érdekeinek a Kamarán belüli megjelenítéséhez szükségesek annak érdekében, hogy a BKIK saját hatáskörében és illetékességi területén, kamarai szinten egyeztetett módon képviselhesse valamennyi gazdálkodó szervezet általános érdekeit.

A tervezési, gazdálkodási jogosultság (37.2.,3.) mellett a tagozat szervezeti autonómiájához tartozik, hogy

a tagozat a legmagasabb szintű döntéshozó fóruma által elfogadott SzMSz-ében részletesen rendelkezik – küldöttválasztó fórumként is működő – osztályairól, további szervezeti egységeiről, a tagozathoz tartozó kamarai tagok ezekhez történő besorolásának elveiről, e szervezeti egységek működésének a jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdéseiről.

a tagozat elnöksége jogosult a tagozat alatti szervezeti szintek (például: szakmai tagozat, osztály, szakmai osztály, tagozaton belüli szakmai bizottság) SzMSz-ei, ügyrendjei jogszabályokban, az Alapszabályban, a BKIK és az adott tagozat SzMSz-ében foglaltakkal ellentétes rendelkezéseinek módosítását előírni;

a tagozat alatti szervezeti szint önkormányzati, szervezeti életének (értekezletek, határozatok, választások, stb.) szabályszerűségével kapcsolatos észrevételek, kifogások esetén a tagozat elnökségének joga és kötelezettsége az érintettek közötti egyeztetés, a szabályszerűség helyreállításának megkísérlése;

a tagozat alatti szervezeti szintek ügyeiben eljáró kamarai testületek kötelesek kikérni az érintett tagozat elnökségének véleményét.

A tagozat a legmagasabb szintű döntéshozó fórumán a kamara hozzá tartozó tagjai közül önálló képviselő szerv(ek)et választ és saját szervezeti és működési szabályzatot fogad el. A tagozatot elnöke, ennek hiányában a tagozat részéről megválasztott kamarai alelnök képviseli.

Az egyes tagozatok működésének forrásairól jelen Alapszabály 37. pontja rendelkezik.

A tagozati SZMSZ-eknek a Gktv-vel, más jogszabályokkal, jelen Alapszabállyal, a Kamara más önkormányzati szabályzataival ellentétes rendelkezései semmisek. Az egyes tagozatok képviselő szervébe megválasztott személyek névsorát, a tagozatok SZMSZ-ét és annak módosításait a tagozat képviselője köteles az elfogadástól számított 15 napon belül a Kamara Elnöksége számára megküldeni. Az Elnökség jogosult az SZMSZ semmisséggel érintett rendelkezéseinek az érvénytelenségét megállapítani és a tagozatot a szabályzat megfelelő módosítására felhívni. A tagozati SZMSZ-ekbe valamennyi kamarai tag betekinthet és a megválasztott képviselő szerveik tagjainak a névsorát bárki megismerheti.

A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.

Amennyiben a területnek a fővárosi gazdasági életben betöltött gazdasági súlya, stratégiai szerepe, valamint az oda tartozó önkéntes kamarai tagok száma ezt együttesen indokolja, az érintett tagozat, vagy a kamara Elnökségének kezdeményezésére a kamarában a Kereskedelmi, az Ipari, a Kézműipari és a Gazdasági Szolgáltatások Tagozat mellett, a négyéves választási ciklusokat figyelembe véve, a választásokat előkészítő Küldöttgyűlésen történő Alapszabály-módosítással további tagozatok alakíthatók.

Amennyiben a tagozat megalakításának a kezdeményezése tagozati, vagy az alatti szinten és a választási ciklusok között történik, a soron következő felmenő rendszerű választásokig ez a szakmai tagozódás csak a már létező tagozaton belül jöhet létre és működhet.

Létrehozását, elnevezését, feladatkörét, a tagozaton belül hozzá tartozó szakmai szerveződések felsorolását, a Kamara más szerveivel való kapcsolódásának rendjét az érintett tagozat SZMSZ-e tartalmazza azzal, hogy a rész é re biztosított egyéb jogok és kötelezettségek a szakmai munka terén a tagozatok mindenkori jogosítványaival egyeznek meg.

Amennyiben a 20.4.1. pont szerint, a választási ciklusok között létrejött szakmai tagozódáshoz tartozók száma a kamarai önkéntes tagok létszámának a 15%-át eléri, a tagozat köteles saját SZMSZ-ében a tagozódást, mint az osztályok feletti szinten elhelyezkedő szervezeti egységet meghatározni és annak megalakulását megállapítani.

Abban az esetben, ha a választási ciklus végén is a Kamara önkéntes taglétszámának legalább 15%-a az előzőekben körülírt szakmai tagozódáshoz tartozik és a kiválással érintett tagozatok küldötteinek legalább a fele ezt írásban a tagozatnál, vagy az Elnökségnél kezdeményezi, az Elnökség köteles a szakmai tagozódásnak tagozattá történő alakítását a választásokat előkészítő Küldöttgyűlésen kezdeményezni. Nem alakítható tagozat abban az esetben, ha megalakításával a kiválással érintett tagozat tagjainak száma az összlétszám 15%-a alá csökkenne.

A választásokat előkészítő Küldöttgyűlésen az Alapszabályba rögzített új tagozathoz tartozó gazdálkodó szervezetek a küldöttválasztások során – a kiválással érintett tagozat legmagasabb döntéshozó fóruma által az új tagozat osztályaiként meghatározott szakmai szerveződésekben – már az új tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet választanak.

Események
Regisztrált vállalkozások országos keresője
Tovább