Szerinte a jövő egyértelműen a digitalizációé, a Modern vállalkozások program egyik ötletgazdájaként úgy látja, az általuk megszólított cégek is fogékonyak az újításokra.
– Ha a kezdetekre tekintünk, honnan az informatika iránti érdeklődése?
– Mindig is érdeklődtem az informatika iránt, már középiskolás koromban számítástechnikai klubot szerveztem a III. kerületben egy művelődési házban, akkor még Commodore gépekkel foglalkoztunk. Az egyetemen kezdtem elmélyedni az informatika és a társadalom kapcsolatrendszerében, amiből egy tízéves vendégoktatói állás lett a Debreceni Egyetemen. Az alakuló információs társadalomról szóltak az előadások. Ekkor jöttem rá, hogy a területben óriási potenciál van, hiszen az állam egyre inkább a digitalizációban látja az ország modernizálásának egyik fontos irányát. Ezért alakítottuk meg 2017-ben a kifejezetten közigazgatási informatikai tanácsadó cégünket, amely azóta is működik.
– Ha már vállalkozás: milyen előnyöket jelent és milyen kihívásokat tartogat a vállalkozói létforma?
– Egy vállalkozás működtetése mindig kockázatosabb és nagyobb felelősséggel jár, mint alkalmazottként dolgozni. Viszont az egyéni kreativitásnak és a növekedésnek is sokkal nagyobb tere van, ha ezt az utat választjuk. Számomra sohasem volt kérdés, hegy melyiken fogok járni. Tervezni viszont egyre nehezebb, mert sok globális bizonytalanságot látunk. Nagyon fontos lett, hogy mindig legyen B terv is egy vállalkozás életében, több lábon álljunk, és használjuk ki a digitalizáció minden előnyét is!
"A kiberfenyegetettség napról napra nő, és ezt a cégek is megérzik. Nem az a kérdés, hogy lesz-e valakinek IT-biztonsági incidense, hanem sajnos az, hogy mikor. Erre szeretnénk minél jobban felkészíteni ügyfeleinket."
– Ebben a szektorban mekkora nehézséget jelentett a Covid, illetve most a háború?
– Mindkét esemény negatívan hatott a gazdaság egészére, a makrokörnyezet romlását mi is megéreztük. Az informatika bizonyos szegmenseit támogatta a Covid alatti kényszerdigitalizáció, de az összkép természetesen nem pozitív. A mi szűkebb profilunkat, a tanácsadói piacot illetően elmondhatjuk, hogy az uniós források késése és a körülöttük kialakult bizonytalanság nagyon nagy problémát jelent. A Bluefield Kft. alapvetően a közigazgatási informatika és az IT-biztonság szakértője. A legérdekesebb szolgáltatásaink az etikus hacking vizsgálatok, az IT-biztonsági sérülékenységi vizsgálatok. A kiberfenyegetettség napról napra nő, és ezt a cégek is megérzik. Nem az a kérdés, hogy lesz-e valakinek IT-biztonsági incidense, hanem sajnos az, hogy mikor. Erre szeretnénk minél jobban felkészíteni ügyfeleinket.
– Ami a digitalizációt illeti: oroszlánrészt vállalt a Modern vállalkozások programja megvalósításában. Hogyan tudtak megszólítani több tízezer céget és a modernizálás irányába terelni őket?
– Bátran kijelenthetem, a Modern vállalkozások programja a legátfogóbb és leghosszabb ideig működő digitalizációs program volt a hazai gazdaságfejlesztés történetében. 2016-os indulásunk óta huszonötezer céget értünk el és segítettünk valamilyen formában. Közülük tizenötezren teljes körű digitális átvilágítást és fejlesztési koncepciót is kaptak. Munkánk során „nemcsak halat adtunk, hanem hálót is”. Megértettük a vállalkozásokkal a digitális világ működését, és bemutattuk annak a hasznosságát is. Sajnos az uniós támogatási szabályok miatt csak vidéken működhettünk az első szakaszban, de a várható folytatásban már a budapesti cégek is részesülhetnek a program szolgáltatásaiból.
– Jelentős számok, jelentős eredmények. Melyek voltak a főbb programelemek?
– A Modern vállalkozások program többféle szolgáltatást foglal magába. Egy átfogó projektről van szó. Min- den megyében folyamatosan helyszíni, személyes, cégre szabott tanácsadást biztosítottunk. A teljes digitalizációs folyamatot támogattuk már a tervezéstől kezdve egészen a szoftverbevezetésekig, ebben több mint ezeregyszáz in- formatikai szállító cég is partnerünk volt. Ennek eredmé- nye az a hatvanmilliárd forintnyi informatikai beruházás is, amit a programunk generált. Digitális fejlesztés uniós forrásból mára elképzelhetetlen a Modern vállalkozások program nélkül.
– Milyen újdonságok emelhetők ki?
– A program újdonsága volt a szolgáltatások maximális testreszabása és közvetlensége. Ennek megfelelően a programba regisztrált valamennyi vállalkozásnak dedikált informatikai szakembert biztosítottunk. A szakértők személyre szabottan és helyben foglalkoztak minden céggel; felmérték a digitalizációs adottságait, egyedi fejlesztési koncepciót készítettek, amely aztán a későbbiekben pályázatok és beruházások alapjául is szolgálhatott. Az uniós pályázati rendszerben is akkreditált szállítói és minősített termékkatalógus jött létre, a digitális üzleti megoldások egyfajta virtuális piactereként. Mindez nem pusztán a kiválasztást és beszerzést, de a pályázatokon való indulást, a piaci ár igazolását is jelentősen megkönnyítette. A katalógusban jelenleg több mint 1100 szállító és több mint háromezer termék található. A program tehát a kezdete óta eltelt hét évben elkötelezetten szolgálta a hazai kkv-szektor digitális felzárkózását. Ennek a munkának az eredményei kezdenek beérni, az egyik legfontosabb és egyben a historikusan leggyengébb hazai mutató tekintetében jelentősen felgyorsult a javulás üteme. A vállalatirányítási rendszerek terjedése látványosan megugrott a közelmúltban, ezt a Központi Statisztikai Hivatal által közölt számok is jól tükrözik. A 2022-es adatok szerint a tíz főnél nagyobb vállalkozások tekintetében 27 százalékra nőtt az ERP (vállalati erőforrás-tervezés) használatának aránya. A másik fontos eredmény, amit nemzetközi kutatások is alátámasztanak, hogy a hazai kkv-k körében népszerű lett a digitalizáció és nőtt a fejlesztési hajlandóság. Még konkrétabban ez azt jelenti, hogy 2021-ben az Európai Beruházási Bank digitalizációs indexe szerint Magyarország digitális gazdasága a „strong” kategóriába került, az uniós átlagot megelőzte a digitális fejlesztési hajlandóság.
– A szemléletváltás sikere egyértelműnek látszik. Hogyan tovább?
– A program 2023. június 30-tól csak a virtuális térben elérhető. A személyes tanácsadás megszűnt ugyan, de egy „chatbot tanácsadó” továbbra is rendelkezésre áll, hogy az ügyfeleket tájékoztassa és általános digitalizációs tanácsadást biztosítson.
– Hogyan foglalná össze a saját szerepét a programban?
– A program egyik ötletgazdája voltam, a BKIK digitalizációval foglalkozó osztályelnökeként és később az MKIK informatikai kollégiumának vezetőjeként tettem le a kormányzati döntéshozók elé a program koncepcióját, amely több kör után végül meghallgatásra talált és szerencsés összhangban volt a kormányzati és az uniós szándékokkal is. Így kerülhetett be a GINOP-javaslatcsomagba. Az MVP indulásakor közvetlenül szakmai vezetőként is irányítottam a projektet, de később is napi szinten vettem részt a szakmai vezetésben.
– Miként, miben működik együtt a BKIK-val?
– Tizenöt esztendeje a BKIK önkéntes tagjai vagyunk, nekünk ez egyértelműen sikertörténet. A hírközlési, informatikai osztály vezetésébe fokozatosan kerültem be, először elnökségi tagként, alelnökként, és végül elnöknek is megválasztottak. A folyamat valóban demokratikus volt, jó ötletekkel és ambícióval bármit el lehetett érni. Osztályelnökként pedig komoly perspektívák nyíltak, a digitális gazdaság fejlesztését célzó javaslatainkat már kormányzati döntéshozói szintre is el tudtuk juttatni. A BKIK rendezvényei pedig kiváló terepet nyújtanak az üzleti kapcsolatok építésére, egyfajta üzleti klubként is működünk. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az önkéntes tagság sok esetben forintosítható előnyökkel is jár. Egy példa a közelmúltból: az egyik legjelentősebb országos informatikai konferencián (Infotér) az önkéntes tagjaink BKIK exkluzív kedvezményt vehettek igénybe. A közeljövőben tervezünk digitalizációs vouchereket is bevezetni népszerű hardver-, szoftver- és telekommunikációs termékekre. Mindenkit csak biztatni tudok, jöjjenek akár a mi osztályunkba is önkéntes tagnak.
M. ORBÁN ANDRÁS/Világgazdaság