Az orosz-ukrán háború hatásai a vállalkozások üzleti tevékenységére

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakmai közreműködésével megvalósult[1]  kutatás célja az volt, hogy egy helyzetképet készítsünk: vajon az elmúlt két év koronavírus kríziséből való kilábalás után, az Oroszország által 2022. február 24-én indított ukrajnai háború nyomán milyen kihívásokkal és hatásokkal számol a Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában működő 1.370 válaszadó cég és intézmény a menedzsment és a HR különböző területein?

• Résztvevő országok: 25,8 millió ember élt 2023-ban a vizsgált három országban (Csehország, Magyarország és Szlovákia). A koronavírus-válság kirobbanása előtti évben (2019) minden országban pozitív volt a gazdasági növekedés. Ugyanez már nem mondható el a 2020-ban, amikor -3,34% és -5,40% között mozgott a visszaesés. A 2021-ben ismét növekedés (3,55-7,20%) volt megfigyelhető a vizsgált országokban. A 2022-es értékek elmaradtak az egy évvel korábbitól (1,67-4,87%), de mindenhol növekedés volt tapasztalható.  Ezt követően 2023-ban Szlovákiában +1.1%, Csehországban +0.18% és Magyarországon -0.9% volt GDP alakulása. A munkanélküliség mindhárom országban - leszámítva a koronavírus világjárvány első időszakát 2020-ban - növekedett, azt követően folyamatosan csökkent. ma az aktív népesség körében Csehországban 1,5%, Magyarországon 3,5% és Szlovákiában 4,5%.  Az áremelkedés 2023-ban Magyarországon 17%, Csehországban 12% és Szlovákiában 11%-os volt.
• Háborús helyzet: Ez a helyzet pontosan abban az időszakban következett be, amikor próbálták a világ országai beleértve a vizsgált három ország szervezetei is a járvány fárasztó két éve után újraindítani gazdaságukat. A nemzetállamok vezetői még a Covid-19 okozta humán tőke veszteségeik visszafordításával, valamint a negatív gazdasági hatások enyhítésére adott intézkedésekkel kidolgozásával foglalkoztak, amikor a világ egy újabb súlyos kihívással szembesült. Oroszország ukrajnai inváziója a humanitárius válságon túl tovább rontotta a világgazdaság helyreállításának rövidtávú kilátásait. Azzal, hogy Oroszország többek között ezzel a háborúval azon munkálkodik, visszaállítsa a történelem által megtépázott Nagy Orosz Birodalmat. Úgy véljük, hogy az elmúlt négy év sokkjainak áradata közepette a világgazdaság meglepően rugalmasnak bizonyult. A nagyobb gazdaságok többnyire sértetlenül kerültek ki a 40 éve leggyorsabban emelkedő kamatlábakból - a meredek munkanélküliségi ráták vagy a pénzügyi összeomlások szokásos sebei nélkül.
• A vizsgált szervezetek: Négyötödük magántulajdonú szervezet volt. Közel 28 százalékuk volt külföldi tulajdonú cég. A válaszadók kétharmada alkalmaz 250 főnél kevesebb munkavállalót. A válaszadó szervezetek telephelye közel 50-50%-ban volt a vizsgált három ország fővárosában és az országok más régióiban. A szervezetek termékeinek vagy szolgáltatásainak fő piaca/területe a vizsgált országok határain belül található (pl. helyi, regionális vagy országos). Együttesen európai piacra a szervezetek 20,3 %-a szállít, világméretű kereskedelmet pedig 17,8 százalékuk folytat. Az exportot és importot egymással összevetve az importtal foglalkozó válaszadó szervezetek (18,2%) aránya, némileg magasabb, mint az exportálóké (17,7%).
• Felkészültség a háborús helyzetre: Mindhárom ország szervezeteit együttesen vizsgálva elmondható, hogy mindössze 12,1 %-ot tett ki azon válaszadók aránya, akik már a háború kitörése előtt is rendelkeztek ilyen intézkedési tervvel.
• Válaszadó szervezetek makró szintű vélekedései: A vizsgált 1.370  szervezet várakozásai jelentősen borúlátóbbak a makró előrejelzéseket készítő nemzetközi (OECD) és helyi országos  szervezetek (pl. nemzeti bankok)  jelentésében szereplő 11,0-12,6%-os inflációs előrejelzéséhez képest, ugyanis a felmérés időszakában a válaszadók több, mint harmada 15% feletti értékkel kalkulált 2023-ra. A válaszadók harmada véli úgy, hogy hamarosan jelentős fellendülés következik be.
• Háború hatása a vizsgált szervezetekre: Ha a három országot együtt vizsgáljuk, akkor a válaszokból kijelenthető, hogy a leginkább veszélyeztetett területeknek a „Beszerzési árak emelkedése a háború miatt” (28,4% - nagymértékben jellemző) és a „A hazai fizetőeszköz árfolyam-változásának negatív hatása” (24,9%) tekinthetők. A válaszadó szervezetek gyakran úgy fogalmaznak „Ha már egyszer így alakult akkor…”, illetve „Hozzuk ki a legjobbat az adott helyzetből!”.
• Szervezetek alkalmazkodása háborús helyzethez: A kapott  eredmények egyértelműen a bizonytalanságot erősítik meg, a válaszadók több mint 40 százaléka még nem is igazán tudja átlátni, illetve nincs tisztában a kialakult helyzettel, és a lehetséges veszteségekkel. A kapott válaszok alapján elmondható, hogy a szervezeti hatékonyság növelését tartják a legtöbben elsődleges feladatnak, amiben a kulcsemberek megtartása és az innováció játssza a főszerepet. A  bizonytalan helyzet miatt a legtöbb válaszadó szervezet jelenleg nem tervezi, hogy külföldi piacokra lépne, még támogatás segítségével sem. Emellett elégedettek a jelenlegi nyersanyag forrásaikkal és a beszerzési csatornáikkal
• Jövőbeli lehetőségek Tekintettel a járvány eltérő okaira, a háború más válaszintézkedéseket váltott ki a cégekből, mint korábban a COVID-19. A válaszadók fontosnak tartották azt is, hogy egy új típusú energiastratégia megoldást jelenthet azon problémákra, melyekre a háború is felhívta a figyelmet. Az eredmények azt jelzik, hogy míg a pandémia okozta válságot a humán erőforrás fenyegetettsége , a háborús válságot az ellátási láncok megszakadása okozza elsősorban.

A részletes kutatási anyag itt érhető el.

Információ

Dr. Poór József

MTA doktor, CMC tanácsadó, egyetemi tanár

BKIK GSZTI alelnöke és a XX-as tanácsadási osztály vezetője:

mobil: +36-20-464-9168