2021. április 8-án került megrendezésre a Cégvezetők Csúcstalálkozója – 2021. Alkalmazkodóképesség csúcsra járatva című online esemény a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a PP Konferencia szervezésében. Az eseményen Varga Mihály pénzügyminiszter mondott nyitóbeszédet. Az online konferencia nyitószekciójában Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mellett a gazdasági élet jeles képviselői is megosztották a pandémiás időszak kapcsán szerzett tapasztalataikat, illetve várakozásaikat. A rendezvény további részében válságkezelési technikákról, a cégvezetők által tapasztalt kihívásokról és új technológiák, új működési modellek alkalmazásáról hallhattak előadásokat a résztvevők.
Az eseményt Varga Mihály tárcavezető nyitotta, aki tájékoztatta a cégvezetőket arról, hogy a következő évi költségvetést szokás szerint - már hetedik alkalommal - az idén is május elején terjesztik a parlament elé. A 2022-es tervezetben csökkenő hiánypályával számolnak, illetve a védekezés költségei mellett továbbra is biztosítják a gazdaság újraindítási alapot - ismertette, és utalt egy új alap esetleges létrehozására, amelynél uniós hozzájárulásra lesz szükség. A gazdaság gyors visszaállását a növekedési pályára a kormány az adótörvények módosításával is segíteni kívánja - húzta alá Varga Mihály, aki arra is kitért, hogy a változtatások célja ezúttal sem az, hogy minél több adót szedjenek be, hanem a minőségi változás. Közölte, hogy módosítani fogják a csőd- és felszámolási eljárások szabályait, ugyanis ezeknek a folyamatoknak az elhúzódása a piac sok szereplőjének hátrányt okoz. Varga Mihály elmondta, hogy a járvány miatti válság új irányokat is kijelölt a kormány gazdaságpolitikája számára, az egészségügyi eszközök hiánya rávilágított a globális ellátási lánc sérülékenységére, éppen ezért erősíteni kell Magyarország önellátását több területen is.
A nagyvállalati beruházási támogatáson és az új egészségipari támogatáson keresztül 220 milliárd forint állami hozzájárulással több mint 450 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg vagy indult el - tájékoztatott. A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy a GDP-arányos beruházási ráta Magyarországon tavaly a krízis ellenére igen magas, 28 százalék volt, amivel Magyarország a 3. legjobb helyre került az Európai Unióban. Azt is hozzátette, hogy a tavalyi ráfordítások hatása hamarosan meg fog látszani a gazdasági adatokban. A kormány minden forrást biztosított, ami az egészség védelméhez szükséges volt, ezen kívül a pénzek 80 százalékát a gazdaság állapotának javítására - munkahelyek megtartására, exportkapacitás növelésére, új beruházások támogatására - költötte - így fogalmazott a pénzügyminiszter. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a költségvetés fedezte a védekezés költségeit, az államadósság uniós átlag alatt van, a hiány pedig uniós szinten áll, a hitelminősítők pedig bíznak az országban. A kormány megszorítások helyett munkahely-teremtéssel, gazdasági fejlesztésekkel és a családok támogatásával, adóemelések helyett adócsökkentéssel kezeli a válságot - összegezte Varga Mihály. A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy az Európában egyedülálló magyar hitelmoratóriummal 1,6 millió lakossági és félmillió vállalati ügyfél élt; a teljes hitelállomány 42 százalékát érintette az intézkedés.
A VI. Cégvezetők Csúcstalálkozóján Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamar elnöke hansúlyozta ahhoz, hogy a veszteségeink mellett az eredményekről beszélhessünk, az újraindításnak meg kell történnie. Ehhez szükség van az ellenőrzött és tervezhető nyitás perspektívájára. Az újranyitás feltétele jelenlegi tudásunk szerint pedig nem más, mint a vakcina. A jó hír, hogy a vakcina végre itt van, és Magyarország nagy lépésekkel halad előre az oltási programban, az elsők között van Európában. Az oltás mellett azonban a nyitásnak is kell, hogy legyen konkrét menetrendje: ez a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiemelten fontos. A pontos menetrend nemcsak a turizmus-, szállodaipar, gasztronómia, valamint a szabadidős és rendezvényipar közvetlenül érintett vállalkozásai számára létfontosságú, hanem számos kereskedelmi és kézműipar területén dolgozó szakember számára is. Az elnök azt is kihangsúlyozta, hogy ezeken a területeken nemcsak a megrendelések elmaradása okoz gondot, hanem a szakképzett munkavállalók megtartása is.
Nagy Elek szerint fontos kiemelni azokat az intézkedéseket is, amelyekkel a kormányzat segítette a járvány következtében nehéz helyzetbe került vállalkozásokat. A hitelmoratóriumot, amely 50 ezer magyar kis- és középvállalkozásnak jelentett segítséget, 3.000 milliárd forintot hagyott közel 1,6 millió ügyfél, vagyis vállalkozó és család zsebében. Bértámogatást, amelyet a bajba jutott vállalkozások vehettek igénybe, elengedték a szociális hozzájárulási adót, és a felére csökkentették az iparűzési adót, amellyel Budapesten 73 970 vállalkozás összesen 31,46 milliárd forintot takarított meg. Az erős és célzott bértámogatási rendszer eredménye, hogy mintegy 80 milliárd forintból 250 ezer munkahelyet sikerült megvédenie a kormánynak; ez a 4,5 millió foglalkoztatottnak körülbelül az 5 százaléka. Beruházási támogatást vehetett igénybe 1.434 magyarországi vállalkozás, ami 280 ezer munkahely megtartását és létrehozását segítette elő országosan. A Széchenyi Kártya-programot, amelyen keresztül igényelhető hitelekkel eddig közel 40 ezer vállalkozás élt. 2020-ban közel 500 milliárd forintot biztosított az állam 1.400 vállalkozásnak, amiért közel 1.700 milliárd forint magánberuházás valósulhat meg. Az így a gazdaságba áramoltatott források több, mint fele a mikro- és kisvállalkozásokhoz került.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke említette azt is, hogy az elmúlt évben a kamara számos javaslatot fogalmazott meg a vállalkozások érdekében a szabályozók, a főváros, valamint a kormányzat felé. Ezen javaslatokból a teljesség igénye nélkül néhány megvalósult intézkedést említett:
A katás kisadózók széles körének idén márciusi mentesítését a tételes adó megfizetése alól, a bajba jutott ágazatoknak juttatott különböző beruházási- és bértámogatásokat, illetve a közteher-kedvezményeket, a számos kedvezményes hitellehetőséget és válságkezelő konstrukciókat. A HIPA-kedvezményt, amellyel Budapesten 73 970 vállalkozás élt, így összesen 31,5 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál. A sikeres párbeszéd további eredményei közé sorolható a fővárosban bevezetett kedvezményes bérleti-, és közterület-használati díjak, vagy a taxisoknak tett engedmények is. A kamara kezdeményezte, hogy a nehéz helyzetbe jutott cégeket érintő hatósági beszedési megbízások kiadását központilag függesszék fel. Emellett 75 millió forint kezdőösszeggel nyílt Szolidaritási Alapot indítottak a legnehezebb helyzetbe került vállalkozások számára. A BKIK önkéntes tagjai pedig 50 százalékos tagdíjmérséklési lehetőséggel élhetnek a 2021-es évre vonatkozóan, ha nettó árbevételük nem haladja meg az évi 4 milliárd forintot. A tagdíjmérséklés összegét a cégek felajánlhatják a koronavírus-válság miatt bajba jutott cégeket támogató 75 millió forinttal létrehozott Szolidaritási Alap számára is. Az alap számára az üzleti szféra bármely, a válság által kevésbé érintett tagja is juttathat direkt támogatást, erre buzdítunk minden felelős talpon maradt budapesti vállalkozást.Az elnök szerint, ma sokkal több információ és eszköz áll rendelkezésünkre, mint egy évvel ezelőtt és az emberek az élet minden területén belefáradtak a lezárásba. Így mindenkinek szüksége van az ellenőrzött és tervezhető nyitás perspektívájára, ehhez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az általa képviselt ágazatok szakértőire támaszkodva a menetrend kidolgozásában szakértői segítséget tud nyújtani.