A rendezvény célja hosszú távú szakmai együttműködés kialakítása volt a kamara mint gazdasági önkormányzat, illetve a főváros és annak kerületei között.
Szatmáry-Jähl Angéla, a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke, valamint Csókay Ákos, a BKIK főtitkárának bevezetője után Keszthelyi Péter, a BKIK Nemzetközi és Külgazdasági kollégium Smart City Szekciójának vezetője, a nap házigazdája beszélt arról, hogy a budapesti kamara gazdasági önkormányzatként nemzetközi tapasztalatai felhasználásával és a piac feltérképezésével keresi a módját, hogy a helyi vállalkozások hogyan tudják tevékenységüket a főváros okos város stratégiájának keretében fejleszteni.
Ezt segíthetik például a professzionális mentorprogramok, inkubátorházak, tréningek és tanácsadások, a start-upok, a KKV-k és mikrovállalkozások támogatása a kerületekben. Keszthelyi Péter elmondta: „Tovább szeretnénk fejleszteni a regionális kamarai szolgáltató irodáinkat, annak szellemében, hogy aktívabb legyen a kapcsolat a helyi vállalkozásokkal és hatékonyabb legyen a kamara támogató munkája a fenntarthatóság és a társadalmi hasznosság terén elindított konkrét programjainkban is.” Prezentáció
Székely Kinga, Pintér Mátyás és Leitner Mátyás, a Deloitte Magyarország tanácsadói az okos város üzemeltetési koncepciókról és irányzatokról, valamint a digitalizáció turisztikai potenciáljáról, a turisztikai desztinációk fenntartható működtetéséről beszéltek előadásukban. Nemzetközi okosmegoldásokkal kapcsolatban elmondták, hogy egy-egy városban a közlekedési csomópontok, pályaudvarok, vasútállomások is egyre jobban okosodnak, de mégis az okos repterek járnak élen a digitalizációban. Bécsi példaként a moduláris zöld homlokzatokat említették, amelyek a házak hőgazdálkodását javítják, ezzel együtt azonban kiváló módon funkcionálnak porszűrésre, illetve zajszűrésre is. Másik példakánt a ljubljanai okos parkolási rendszerről beszéltek, amely bevezetését követően a forgalomsűrűség csökkent a városban, illetve többletbevételhez jutott az önkormányzat, a „nemfizetők” csökkenő száma miatt. Prezentáció
Erő Zoltán, főosztályvezető, Budapest főépítésze az Okos város helye a gazdaságban címmel tájékoztatott a budapesti stratégia jelenlegi helyzetéről. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem a „kütyü a lényeg” az okos városban, hanem az együttműködés. Elmondta, hogy annak ellenére, hogy Budapestnek milyen előkelő a helyzete a magyar gazdaságban, messze nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a város tálcán kínál számukra, mint önkormányzat számára. Miközben egy magyar közép-vagy kisváros polgármestere vagy főépítésze minden héten legalább egy vállalkozóval tárgyal, keresi a betelepülő vállalkozásoknak a helyét, lehetőségét, ez Budapesten nem jellemző. „Őszintén meg kell mondani, - amellett, hogy ez 20 éve is így volt, - ennek az az oka, hogy nekünk egy kicsit nagyon jó. Az iparűzési adónkat a legnagyobb magyar vállalatok, a bankszektor adja, így alapvetően nincs benne a napi gyakorlatunkban, hogy a gazdaság szereplőivel folyamatosan egyeztessünk és csábítsuk őket együttműködésre, annak érdekében, hogy részt vegyenek a város életében. Ezen mindéképpen kell fejleszteni, előre lépni. Ezt az előadás egy felhívásnak tekintsék erre a párbeszédre!” – hangsúlyozta a főépítész. Prezentáció
Budapest egy térségi központ, meghatározó helyzetben van a közlekedési folyosók metszéspontjában, ugyanakkor a lakosságszám csökken, az agglomerációval együtt stagnál, bár a 2,5 millió fővel még mindig előkelő helyen van a nagyvárosok között. Nagyon fontos jelenség az MO-ás régió, ez egy alapvető logisztikai zóna, ahol termelik a GDP-t, kiemelkedő jelentőségű a város gazdaságának. A magyar GDP 37%-a Budapesten, 45%-a az agglomerációban keletkezik.
„A szolgáltató szektor folyamatosan erősödik a térségben, Budapest gazdaságán belül 84%-ot tesz ki. Ez nyilván nem meglepetés, de amikor látni akarjuk, hogy kivel is kell a fővárosnak párbeszédet folytatnia, akkor ez fontos szempont lehet” – emelte ki Erő Zoltán.
Kemény Péter a BKIK Önkormányzati Kapcsolatok Kollégiumának vezetője előadásában elmondta, hogy a márciusban a közgyűlés elé kerülő budapesti mobilitási terv alapvetően meghatározza a következő időszakban Budapest fejlesztését, illetve a gazdálkodók és vállalkozók jövőbeli tevékenységét. Három fő elven fut majd: esélyteremtő, zöld, nyitott. A koncepció célja, hogy Budapestet 2030-ig emberközpontú várossá kell alakítani, a jelenlegi gépjárműközpontú helyett.
Azonban sajnos Budapest jelenlegi helyzete gyűrűsugaras megoldású, eddig nem épültek ki azok a technikai rendszerek, megoldások, amelyek más világvárosban a közlekedést elősegítik. Ez okoz ma jelentős problémát a fővárosi közlekedésben, hiszen a gyűrűsugaras szerkezet miatt nincsenek alternatívák.
A főváros vezetése 2030-ig a Hungária körúton belül gyakorlatilag gépkocsimentes zónát akar létrehozni, ezzel összefüggő kerékpár- és gyalogosutakkal és az utcai parkolóhelyek jelentős számának megszűntetésével.
„Ez célkitűzésnek nagyon jó, csak az a gond, hogy előtte végig kellene gondolni az alternatívákat. A probléma például az, hogy kerékpárral nem lehet megoldani az áruszállítást, illetve különböző szolgáltatások ellátását. Amennyiben nem születik valami megoldás, akkor a jövőben a szolgáltatóipar és kereskedelem jelentős visszaesésével kell számolni és a karbantartás, üzemeltetés sem fog megfelelően működni, ha Budapest központi területén jelentősen korlátozzák a gépjárművek közlekedését.” – összegezte Kemény Péter a jövőbeni helyzetet.
*****
A konferencia második részében a kerületek vázolták, hogy milyen okos megoldásokkal lehet találkozni saját területükön.
Váradiné Naszályi Márta I. kerület polgármestere elmondta, hogy ahogyan Budavár a város központjában helyezkedik el, nem vonhatja ki magát azokból a folyamatokból, amelyek az egész városra érvényesek, ahogyan Budapest és Magyarország sem vonhatja ki magát az európai nemzetközi folyamatok alól. Látni kell azt, hogy Budapesten ma minden harmadik napon megbetegítő a levegő minősége.
„Erre az alternatíva nem lehet az, hogy figyeljük az eredményeket és jótanácsokat adunk az autósoknak, hogy: egy adott nap ne üljenek kocsiba. Rendszerszíntű megoldásokra van szükség, főleg ha a környező nagyvárosok ötleteit figyeljük. Ezek a városok azokat az elveket már rég maguk mögött hagyták, ami alapján Budapest működik. Mi csak konzerváljuk a jelenlegi helyzetet, mégpedig azt, hogy Budapesten a várható élettartam hat évvel kevesebb, mint például a nagyon hasonló adottságokkal rendelkező Bécsben. Javítanunk kell ezeket az értékeket, és javítanunk kell Budapest élhetőségét is!” – hangsúlyozta a polgármesterasszony.
A kerületében alkalmazott valóban rendszerszíntű okosváros-megoldásként említette a Budavári lakásügynökséget, amely segítségével az üresen álló lakások bevonhatók a bérlakáspiacra, így nem romlik az állapotuk, és elkerülhető a szlömösödés. A másik példa a turistabuszokkal kapcsolatos koncepció, amelynek lényege, hogy egy applikáció segítségével időpontot lehet foglalni a várban lévő buszparkolókra, így nem lesz káosz, a buszok kényelmesen tudnak parkolni, és évi 300-500 millió bevétel sem elhanyagolható, amiből a különböző fejlesztéseket tudja az önkormányzat biztosítani. Ez a pilot-projekt alapozná meg azt, hogy végre az egész fővárosban rendszerbe tudják foglalni a turistabuszok közlekedését, ami a turisztikai szakmának, és vele összefüggésben működő valamennyi ágazatnak biztonságot teremthet.
Szabó Gyula, II. kerületi alpolgármester az okos-kormányzás területével kapcsolatban elmondta: „Egy lakosnak tudnia kell, hogy milyen következményei lesznek annak a beruházásnak, ami az ő környezetében zajlik, erről megfelelő szöveges és képi, illetve térinformatikai információval kell rendelkeznie.”
A II. kerületben folytatják az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos fejlesztéseket, a fővárosban elsőként sikerült megvalósítaniuk az interneten történő óvodai-bölcsödei felvételt.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatban beszélt arról, hogy a II. kerület zöld kerület, mindent megtesznek, hogy ez így is maradjon, azonban probléma az, hogy a kerületben nincs hulladékudvar. A probléma megoldásához a vállalkozók segítségét is várják, hiszen a hulladékszigetek kevés lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kerületben élők minden újrahasznosítható hulladékot elhelyezzenek.
Az életkörülmények változásával kapcsolatban elmondta, hogy náluk is vannak olyan területek, ahol a szlömösödés jellemző, például a Buda kapuját jelentő Margit körút. Erre egy projektet indított a II. kerület: a Margit negyed projektet. Itt támogatást nyújtanak azoknak a vállalkozóknak, akik ezen a részen próbálnak gazdasági-kulturális tevekénységet folytatni.
„A kerületben működő 30 ezer vállalkozással mindenképpen szeretnénk a kapcsolatot erősíteni, erre jó példa a Lövőház utca, illetve a Széll Kálmán tér környéke. Itt az önkormányzat és a vállalkozók között már eredményesnek mutatkozó együttműködési formák alakultak ki, különösen a közösségi együttélés és a környezetünk megóvása tekintetében.” – tette hozzá.
Tóth Sándor, a Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft. ügyvezetője előadásában elmondta, hogy a kerületben mindig fontos szempont volt, hogy a közterület-fejlesztések ne csak a helyben lakók, hanem a vállalkozók és turisták érdekeire is figyelemmel valósuljanak meg. „Hiszen ha valaki eljön Magyarországra, az V.kerületbe, a belvárosba, mindenképpen eljön. Tehát a belváros nemcsak Budapest, hanem Magyarország belvárosa is egyben.”
Az utóbbi közel 20 év fejlesztései már ebben a szellemben valósultak meg, így a közterület-fejlesztések eredményeként látványosan megindultak a magánjellegű beruházások is, ez pedig mindenképpen egy jó visszaigazolás, hiszen a tőke oda megy, ahol a működési környezet ideális. Az első fejlesztésük a Kálvin tértől a Szabadság térig húzódó gyalogos dominanciájú tengely – ekkor indult el Budapesten az a fajta gondolkodás, hogy kiszorítják a tranzitforgalmat a belvárosból. Az előadás folytatása Prezentáció
Csiga Gergely, a XIII. kerületi alpolgármester előadásában arról beszélt, hogy a smart city fogalma a kerületben a digitális technológiák alkalmazását, a környezettudatos szemléletet, és a társadalom döntésekbe való bevonását jelenti. Fontos, hogy ez nem egy öncélú elképzelés, hanem a lakosok életminőségének javítása is egyben.
A kerületben működő un. SmartXIII. akcióterv elemei a smart kormányzás, beleértve többek között az ügyintézés és szolgáltatások fejlesztését, a lakosság oktatását, informatikai képzését, az életkörülmények javítását, például wifi-hálózat, okos padok telepítését, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szervezését. Az önkormányzati intézmények energiatakarékos szempontokat előtérbe helyező felújítását, társasházak számára környezetvédelmi pályázatok támogatását, a smart parkolási rendszer bővítését, kerékpáros közlekedés fejlesztését, valamint a smart gazdaság elemeit, mint például a kerületi partnerkártya szolgáltatások fejlesztését, a cégek, vállalkozások smart programban történő bevonását. Prezentáció
Fotó: Subits-Tóth Gergő/Zuglói Lapok