A BKIK Akadémia szervezésében létrejött szakmai beszélgetés során a Neumann János Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakos hallgatói kerülhettek közelebb a kamarák világához. Keszthelyi Péter, a BKIK Nemzetközi és Külgazdasági Kollégium Smart City Szekciójának vezetője mutatta be a kamarák gazdasági életben betöltött szerepét, az egyes országokban működő kamarai modelleket és a BKIK fővárosi gazdaságban betöltött funkcióit a mesterszakos hallgatóknak.
A beszélgetés első felében Keszthelyi Péter a moderátor Trautmann László egyetemi docens kérdései mentén röviden vázolta a kamarák történelmi fejlődését és ismertette a kamarák típusait. Bemutatásra került a privát és kötelező kamarai rendszer közötti különbség, továbbá az egyes típusok előnyei és hátrányai. Történelmileg a hazai rendszer a rendszerváltást követően kezdetben kötelező kamarai rendszernek tekinthetjük inkább, azonban ez számos történelmi és intézményi tényező miatt nem igazán tudott kiteljesedni. A kötelező tagságban működő rendszer számos közfunkcióját ugyanis nem kapták meg a kamarák. 1998-tól mapjainkig inkább a privát kamarai rendszerhez kerültünk közelebb, még a kötelező kamarai regisztráció ellenére is. A mélyebb megértés érdekében a kamarai szolgáltatásokkal is megismerkedhettek a hallgatók. A kamarák által a tagok számára nyújtott szolgáltatások széles körét számos esetben nem ismerik még kellően a vállalkozók sem, de ehhez kapcsolódóan nagyon biztató trend a BKIK önkéntes tagságának növekedése. Elhangzott az is, hogy a tagság összetételét tekintve kívánatos lenne, a multik és hazai nagyvállalatok nagyobb szerepvállalása, ami tovább növelné a hazai kamarák nemzetközi tekintélyét, ami előnyös lenne a kisebb önkéntes tagoknak is. Tervben van a londoni kamara által biztosított inkubátorház szerű működés kidolgozása is, mellyel a startup-ok és más induló vállalkozások tudnak kezdőlöketet kapni.
A BKIK gazdaságfejlesztési szerepével kapcsolatban Keszthelyi Péter ismertette, hogy milyen fejlesztések kidolgozásában vettek részt az elmúlt években, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosi agglomeráció egységes régióként történő kezelése mind a mai napig nem tudott megvalósulni. Külön kitért a közel egy éve elindított Kamarai Bizalom védjegyre is, mellyel a KKV-k nemzetközi helyzetét tudják javítani. A kamarák által kiadott védjegyek már számos nyugat-európai országban működnek sikerrel, egyfajta bizalmi és garanciális értéket jelentve. Ezt Budapesten tavaly decemberben honosította meg a BKIK, tehát az első év tapasztalatai alapján a védjegy használata ténylegesen számos kis- és középvállalkozás exportpiacokon történő megjelenését tudta elősegíteni.
A hallgatói kérdések elsősorban a budapesti ingatlanpiaccal és közlekedéssel foglalkoztak. Keszthelyi a válaszában számos jó gyakorlatot bemutatott, hogy hogyan kapcsolható össze egy város gazdaságfejlesztése és az ingatlanfejlesztés, valamint, hogy mindezekbe hol kapcsolódnak be a kamarák vagy éppen hol tudnának jobban bekapcsolódni. Kiemelte, hogy a hazai munkaerő mobilitás hiánya mögött is részben ingatlanpiaci okok állnak, ezek megoldásában pedig az elérhető bérlakások sokat segíthetnének. Az ingatlanok értéke régiós szinten akár sokszoros eltérést is mutat országon belül, mely miatt a költözéssel járó munkavállalás lehetősége nem vonzó a sokak számára. Tehát a szociális alapon igénybevehető bérlakások főleg a karrierjük elején lévők számára a mobilitást növelő hatást kifejtve tudna érvényesülni és hozzájárulni az egyes területek felzárkózásához. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a közlekedés is. A közlekedésfejlesztés kapcsán a szervezés à tervezés à fejlesztés sorrendiségére hívta fel a hallgatók figyelmét, hiszen az ettől eltérő folyamatok nem megfelelő eredményeket hoznak létre. Fontos kiemelni, hogy a közlekedésfejlesztés nagy összegű beruházásokat és ráfordításokat igényel, ezért az első két lépés megspórolására igen, káros lehet, erre számos kevésbé jól hasznosuló beruházás adhat az elrettentő példát. Természetesen szóba került, hogy a nagy infrastrukturális beruházások mellett, egyéb módon is meg lehet közelíteni a fejlesztést, melyhez mindig szükség van a problémák többszempontú felmérésére, vizsgálatára. Ezzel kapcsolatban a II. Kerületi tagcsoport működésének példáján keresztül Keszthelyi bemutatta, hogy a közlekedésszervezésben, hol tudtak bekapcsolódni sikeresen, többek között: parkolási szabályok, időszakos parkolás, szemétszállítás időpontjának optimalizálása és a közlekedési rendre vonatkozó javaslatok terén. Konkrét példaként elhangzott a dugó kikerülése okán túlhasznált lezárt útszakasz, amit már csak engedéllyel lehet használni, hogy a forgalom ne zavarja a lakosságot azonban a gyermekeket el lehessen vinni az oktatási intézményekbe. Egyértelmű azonban, hogy akár a munkaerő mobilitásról, akár a közlekedésfejlesztésről vagy éppen az ingatlanpiacról beszélünk egyrészt megjelenik az országos érdekeltség, de elengedhetetlen feltétele a sikernek és fejlődésnek az agglomerációs szintű gondolkodás.
Összeségében a külföldi példákat áttekintve látható válik, hogy a kamarák szerepe hatalmas jelentőséggel bír egy nemzetgazdaság életében. A siker érdekében a kamaráknak is folyamatosan fejlődniük, alkalmazkodniuk kell a kor kihívásaihoz. Napjainkban az okos kamara koncepció megvalósítása zajlik. A sikeres gazdaság és városfejlesztéshez, a közös célok és nehézségek okán, együttműködés szükséges a kamarák, az önkormányzatok, a kormányzat és a vállalkozások között. A gazdaság szervezési és tervezési folyamatok, nem lehetnek kizárólag fentről lefelé irányulóak (top-down megközelítés), csak a helyi szereplők bevonásával biztosítható sikeresség, ebben a folyamatban pedig a kamaráknak kiemelten fontos szerepe van.
Moderátor: Trautmann László
Beszámolót írta: Ábrahám Anna, Baranyi Dániel