Kell egy erős társ a budapesti kis- és közepes cégeknek

2024-01-25 09:58
„A mi legfőbb küldetésünk, hogy minél nagyobb tortát tudjunk sütni közösen a vállalkozásokkal Budapesten, hogy aztán mindenkinek nagyobb szelet juthasson belőle” – fogalmazta meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységének filozófiáját a szerve

Ennek érdekében nyilvánvalóan élő kapcsolat szükséges a vállalkozásokkal. A kamara ki is dolgozott erre egy olyan modellt, ami a gyakorlatban is sikeresen működik és már eddig is számos konkrét eredményt ért el, akár a Covid-járvány idején vagy a kata adónem átalakítása során.

Szüksége van a budapesti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak egy olyan szervezetre, amely aggregálja a véleményüket és képviseli az érdekeiket – erről is beszélt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gazdaságfejlesztési és szolgáltatási igazgatója. Kerékgyártó Gábor szerint ahhoz, hogy a BKIK fel tudja vállalni ezt a szerepet, szükséges, hogy időről időre felméréseket, kutatásokat folytassanak az adott témában érintett budapesti vállalkozások körében. A BKIK a több mint háromszázezer vállalkozásból álló fővárosi gazdasági ökoszisztéma gazdaságfejlesztéséért felelős köztestülete. Ebből a háromszázezer budapesti vállalkozásból körülbelül ezer nagyvállalat van, amelyek általában jól tudják érvényesíteni az érdekeiket. A többi csaknem háromszázezer mikro-, kis- és középvállalkozás viszont támogatásra szorul ebben. Gyakran már a kitöltési számokból is következtetést lehet arról levonni, hogy mennyire fontos az érintetteknek az adott probléma. Például a kataátalakítás során végzett vagy a rakpartlezárásról folytatott kutatásokban kiugró számú kitöltés érkezett, ami önmagában is a téma fontosságát bizonyította.

 

NAGY TORTÁBAN GONDOLKODIK A KAMARA

Bár iparági felméréséket más érdekképviseleti szervezetek is szoktak készíteni, a BKIK szemléletmódja merőben eltér az egyes iparági gyakorlatoktól. A gazdaságban a különböző ágazatok, vállalkozói csoportok folyamatosan versenyben vannak, az egyes iparági érdekképviseleteknek pedig nem a gazdaság egészének érdekeit kell nézniük, hanem elég, ha a saját vállalkozóikat hozzák jobb helyzetbe, akár más gazdasági szereplők rovására.

„Ez az álláspont egyfajta zéró összegű játszmaként írható le, amely során leginkább a kész torta felszeletelése a kérdés. Ezzel szemben a BKIK-ban nekünk a teljes budapesti gazdaságot kell figyelnünk. Nem a részérdekek között kell megjelennünk, hanem azt kell vizsgálnunk, hogyan tud a teljes gazdasági élet sikeresebb és eredményesebb lenni. Az előző példánál maradva azt is mondhatnám, hogy ez a mi legfőbb küldetésünk, és arra keressük a választ, hogy miként tudunk közösen Budapesten minél nagyobb tortát sütni, hogy aztán mindenkinek nagyobb szelet juthasson belőle” – magyarázta a szervezet tevékenységének filozófiáját Kerékgyártó Gábor.

 

A VÁLASZOKBÓL AJÁNLÁSOK LESZNEK A DÖNTÉSHOZÓKNAK

Ennek érdekében nyilvánvalóan élő kapcsolat szükséges a vállalkozásokkal. Az adott témától függően számos módszerrel dolgoznak. Egyrészt például folyamatosan monitorozzák a BKIK-hoz beérkező kérdéseket, panaszokat (függetlenül attól, hogy az e-mailen, telefonon vagy akár személyes úton került a szervezet adatbázisába). A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a megkeresések erősen szórtak, hiszen minden vállalkozás valamilyen egyedi problémára kívánja felhívni a figyelmet. Csakhogy van egy másik tapasztalat is: mégpedig, ha valamilyen anomália alakul ki a gazdaságban, akkor a bejövő jelzések elkezdenek erősen konvergálni. Ilyenkor a BKIK illetékesei kielemzik a témát, és amennyiben egyértelműen látszik a probléma, akkor a megfelelő csatornákon keresztül értesítik vagy az országos kamarát vagy közvetlenül az érintett minisztériumot. 

Ha probléma feltárása vagy a megoldási javaslatok kidolgozása indokolja, akkor kvalitatív vagy kvantitatív kutatási módszerekhez folyamodnak. A gyakorlatban ezek úgy néznek ki, hogy a kvalitatív, magyarán kismintás mélyfúrás eszközeként legtöbbször az érintett iparágból a kamarában tevékenykedő szakmai osztályok tagjait kérdezik meg. Kvantitatív, azaz statisztikailag is kiértékelhető nagymintás eszközként pedig legtöbbször az online kérdőíveket alkalmazzák, amelyeket a kamara honlapján, a hírleveleiben, a legnagyobb közösségi médiás felületeken, mint a Facebook- és LinkedIn-oldalakon keresztül juttatnak el az érintettekhez. De arra is van példa, hogy a sajtót is bevonják a minél nagyobb elérés érdekében. A felmérések folyamata ezzel nem ért a végére, hiszen a BKIK a kapott eredményeket kiértékeli és felhasználja. A kutatási eredményeket egyrészt igyekeznek a kutatásban résztvevőknek publikálni, hiszen ezekből jellemzően nekik is hasznos információk derülnek ki. Másrészt pedig a kutatások alapján kinyert válaszok alapján az adott témában a BKIK a döntéshozói jogkörűeknek úgynevezett ajánláscsomagot állít össze, amely alkalmas lehet a feltárt problémák kezelésére. Külön jó hír, hogy mindez nem pusztán egy formális eljárás, hanem konkrét gyümölcsei vannak a gyakorlatban is.

 

A COVID-JÁRVÁNY, A KATA ÉS A REPOHÁRÜGY

„Én még 2020 nyarán, a Covid-járvány első hulláma alatt kezdtem meg az igazgatói tevékenységemet a BKIK-ban. Akkor gyorsan sok információt kellett begyűjteni a vállalkozásoktól a kormányzatnak, amit végre is hajtottunk. Ennek a többkörös adatszolgáltatásnak a mentén több javaslatcsomagot is összeállítottunk. Ugyanígy jártunk el a kata adónem változtatásakor is, amely során felmerült a teljes eltörlés is. Ehhez képest végül az egykori katások mintegy harmadának mégiscsak sikerült egy működőképes konstrukciót megőrizni, ezzel párhuzamosan pedig a többi volt katásnak az átalányadó adminisztrációját elfogadható mértékűre csökkentetni” – idézett fel Kerékgyártó Gábor néhány eredményt azok közül, amelyek a BKIK által lefolytatott felmérésekre és kutatásokra vezethetők vissza.

Merthogy a BKIK kiterjedt lobbitevékenységet is végez, amelyet erőteljesen támogat a cégek megkérdezésére épülő gyakorlat. A BKIK jelenleg két jelentősebb lobbitevékenységet is folytat. Az egyik a pesti rakpart és a Lánchíd lezárásának ügye, amely kapcsán a szervezet a Fővárosi Önkormányzatot igyekszik szakmai érvek alapján meggyőzni arról, hogy a főváros közlekedésére kiható döntései meghozatala során a helyi vállalkozók szempontjait is vegye figyelembe. Itt is első körben online kérdőíves felmérést készítettek, majd pedig partnerekkel egyeztették az álláspontjukat, hogy minél szélesebb szakmai összefogás részeként tudják azt megjeleníteni.

A másik kiemelt téma a repohárhasználat ügye. Ezzel összefüggésben első lépésként egy munkacsoportba hívták össze az érintett feleket, majd pedig velük közösen végeztek el egy fogyasztói felmérést. Ennek eredményeit feldolgozták, majd a leszűrt konklúziókra támaszkodva elkészítettek egy ajánláscsomagot a repohár jövőbeni használatra vonatkozóan. Mostanra addig jutott ez a folyamat, hogy az ajánláscsomagot elfogadó vállalkozókat egy úgynevezett etikus repohár értékközösségbe várják. Az eddigi történésekből világosan kiderült, hogy egy abszolút piacorientált problémát karolt fel a BKIK és kínál rá megoldást. Zajlik az ügyben elvégzett munka kiértékelése, és amennyiben azt tapasztalják, hogy a már meghozott intézkedések nem vezettek kellő eredményre, akkor a jogalkotóhoz fordulnak, hogy szabályozási eszközt alkalmazzon.

 

HISZNEK A CÉGEK MEGKÉRDEZÉSÉBEN

Az viszont biztos, hogy a BKIK nem hagy fel a felmérések gyakorlatával a jövőben sem. Mostanra a vállalkozók megkérdezése, valamint a vállalkozói kutatások rendszeres végzése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezeti kultúrájának a részévé vált. Erre pedig már külön kifejezést is alkalmaznak. Ezt a szemléletet konzultatív kamara néven szokták megnevezni. Igyekeznek mindezt nemcsak továbbvinni, hanem egyúttal minél több területre kiterjeszteni. A módszertanban mind a kvalitatív, mind a kvantitatív eszközökkel rendszeresen élnek. Az eljárás továbbfejlesztése egyértelműen a digitalizációval lehetséges. Ennek az egyik iránya a közösségi média, a másik pedig a kapcsolattartás új alapokra helyezése. Erre példa a BKIK frissen megújult honlapja , illetve évek óta tervezik egy lehetséges, specifikusan kamarai applikáció megjelenését is.

Mindebből az látszik, hogy a fővárosi cégeknek ezután is érdemes lesz kapcsolatban maradniuk a BKIK-val. Már csak az a kérdés, miként tudnak az érdeklődő vállalkozások csatlakozni a felmérésekhez, és hogyan tudják kifejteni a véleményüket.

 

ÉRDEMES TAGSÁGOT VÁLTANI A BKIK-BA

A nagymintás kutatásokat a honlapjukon, a hírlevelükben és a közösségi médiás felületeiken is elérhetővé szokták tenni. Ezeket a lehetőségeket jellemzően sajtókampánnyal is népszerűsítik. Vagyis összességében elmondható, hogy amikor egy-egy BKIK-felmérés zajlik, akkor az érdeklődők jó eséllyel találkoznak a kamara felhívásával. Aki viszont biztosra szeretne menni, és rendszeresen szeretné kifejteni a véleményét a budapesti gazdaságot érintő ügyekben, annak érdemes a BKIK önkéntes tagságát választania. Aki belép a BKIK- ba tagnak, és nemcsak a kötelező, ötezer forintos éves regisztrációs díjat fizeti, az részt vehet a kamara belső szakmai munkájában. Ennek egyik eleme jellemzően például a kismintás, kvalitatív kutatások lebonyolítása.

Szintén fontos lehet tisztában lenni azzal – amely egyúttal erősítheti is a felmérésekben való részvételi kedvet –, hogy a BKIK miként garantálja a véleményüket kifejtő vállalkozások anonimitását. A nagymintás kutatásaik során jellemzően már az adatfelvételnél létrejön az anonimitás, hiszen ebben a modellben elvétve szoktak beazonosítással járó információkat kérni a válaszadó vállalkozásoktól. A kismintás, jellemzően az önkéntes tagjaik körében zajló adatfelvételnél pedig kifejezetten szigorúan figyelnek arra, hogy az adatfeldolgozás során védve legyenek a kutatási alanyok.

 

REPOHÁR: KÖVETHETETLEN A VISSZAVÁLTÁSI RENDSZER

 

A repohár használatáról több mint négyezer kitöltő mondta el a véleményét. Kiderült: a felhasználóknak a legnagyobb problémát a visszaváltási lehetőségek követhetetlensége jelenti. A vendégek leginkább pénzért szeretnék visszaváltani poharukat. A felmérés egyik tanulsága, hogy a környezetvédelmi szempontok kiemelt jelentőségűek a válaszadóknak: a potenciális vendégek 85 százaléka mondta, hogy fontos neki a téma. Ennek az igénynek az újrahasznosítható poharak teljes mértékben megfelelnek, így a mostani repohárrendszer érté- kelésénél is kiemelkedő eredményeket kaptak annak fenntarthatósági céljai.

A válaszadók mindössze nyolc százaléka elégedett a repoharak jelenlegi rendszerével. Hatvan százalékuknál jelenik meg az az igény, hogy legyen egyértelmű, mely helyek használnak repoharat, és hol milyen tokeneket fogadnak el.

Több mint felük, 56 százalék mondta, hogy a jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe az egyszeri vendégek (például turisták) igényeit. A szórakozóhelyek rendszeres látogatóinak többsége szerint az is problémás, hogy vagy a poharat, vagy az ehhez kapcsolódó tokent maguknál kell tartaniuk. A felhasználói kényelmetlenséget jól jelzi az is, hogy jelenleg a tokeneket és a poharakat mindössze a válaszadók 25-30 százaléka őrzi meg és viszi a későbbiekben magával.

A válaszadók által szorgalmazott legfontosabb változás a helyszínek közötti minél szélesebb körű átjárhatóság lenne, vagyis az, hogy az adott repoharat ne csak egy adott helyszínen lehessen használni – ez kiemelten fontos lenne a szórakozóhelyek, koncertek, fesztiválok esetén.

 

A LEGTÖBBEN ELLENZIK A RAKPART LEZÁRÁSÁT

A rakpart lezárásával kapcsolatos kérdőívet több mint 11 ezren töltötték ki. A BKIK kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a kitöltő vállalkozók többsége, mintegy 64 százaléka ellenzi a főváros tervét, míg mindössze 36 százalékuk támogatja azt. A fővárosi vállalkozások és a helyi gazdaság szempontjából a végleges rakpart- lezárás tervét a kitöltők 61 százaléka tartja hátrányosnak és csak ötöde véli előnyösnek. A végleges lezárás mindezeken túl a válaszadók túlnyomó többsége, 69 százaléka szerint rontani fogja a fővárosi autós közleke- dési helyzetet, húsz százalékuk szerint pedig nem változtat rajta érdemben. A teljes lezárás helyett az utóbbi években megszokott időszakos lezárási protokollt ugyanakkor a kitöltők kétötöde támogatná, 56 százalékuk azonban ezzel sem értene egyet.

 

 

KATA: A TÖBBSÉG TÁMOGATNÁ A BKIK KÉTSÁVOSADÓ-JAVASLATÁT

A katával kapcsolatos kérdőívet ötezren töltötték ki. A válaszokból kiderül: a válaszadók fele szolgáltat kizárólag vagy legfeljebb fele arányban a lakosságnak. Az elsöprő többség szerint szükség van az egyszerűsített adónemre, úgy a lakosságnak, mint a más vállalkozásnak szolgáltatók esetében. Kétharmaduk szerint igazságos kizárni a kedvezményes adónemből a színlelt foglalkoztatottakat. Csaknem kétharmaduk szerint szükség van a vállalkozói és a munkaviszony elkülönítését segítő szabályozás bevezetésére. Szintén csaknem kéthar- maduk gondolja úgy, hogy figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak szolgáltatók könnyebben ki tudnak bújni az adózás alól.

Ugyancsak majdnem kétharmaduk tartaná igazságosnak, hogyha a kis bevételű, de inkább a cégeknek szolgáltató mikrovállalkozóknak (például könnyű- és klasszikus zenészeknek, rendezvényszervezőknek, filmeseknek, művészeknek, alkotóknak, tudósoknak) a jövőben is fennmaradna egy egyszerűsített, magasabb terheket tartalmazó adónem.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a vállalkozók valamivel több mint fele támogatná a BKIK által javasolt kétsávos adózást, ami kismértékű többletszabályozást jelent az igazságosabb adózásért cserében.

 

HECKER FLÓRIÁN/Világgazdaság