Középpontban a konzultáció és a szolgáltatásfejlesztés

2024-01-25 10:49
"Szolgáltatás és konzultáció”. Ez is lehet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mottója, amely aktív párbeszédet folytat és kölcsönös partnerséget épít tagjaival.

Operatív érdekképviseletként innovatív szervezetet építenek, alapfeladatként végzik a tudásmegosztást, a szakmai konzultációt. A szolgáltatások fejlesztésével mindenki jól jár. Csókay Ákossal, a szervezet főtitkárával beszélgettünk.

 

– Milyen szerepet vállal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozói közösség építésében?

– Nagy Elek elnök úr programja a szolgáltató kamara gondolata köré épül. Ennek alapvető menete a tagok igényeinek megismerése, majd ezt követően a céljaik eléréséhez szükséges támogatás biztosítása. A BKIK nyitott az ehhez szükséges folyamatos párbeszédre. A „szolgáltatás és konzultáció” elv magvalósítása egyben a vállalkozók bevonását is jelenti a javaslatok elkészítésébe.

 

– Mondana példákat?

– Egyik példa a pesti rakpart lezárásával kapcsolatos sikeres konzultációnk: kérdőíven mértük fel a vállalkozók igényeit a változás szükségességéről és arról, hogy mit gondolnak Budapest észak–déli korridorjának indokoltságáról. Tizenegyezer vélemény alapján szakértőink kitűnő javaslatot készítettek. Vagy említhetném a százezreket érintő katatörvény szigorítását. A BKIK saját javaslatcsomagja – amely megalapozott tanulmányokra és tagjaink előzetesen megismert véleményeire épült – ezen adózási forma megtartását célozta, közben fenntartható és az eredeti célokat is szem előtt tartó elemekkel bővült.

 

– Többször említette a párbeszéd jelentőségét.

– Komoly szakmai szervezetként a BKIK csak megfontolt döntéseket hozhat. Tisztában vagyunk azzal a felelősséggel, hogy érdekképviseletként tagjaink véleményei alapján és tagjaink érdekében kell döntéseket hoznunk, ahogyan tettük azt a fogyasztóvédelmi törvény esetében is.

 

– Ebben az esetben milyen egyeztetések történtek?

– Itt is a szakmai párbeszédre építettünk. Több körben ültettük asztalhoz az Igazságügyi Minisztérium szakértőit és a leginkább érintett vállalatok döntéshozóit. Azonnali teendő az online kereskedelem terén volt, a webáruházakkal kapcsolatos ügyfélészrevételek száma, súlya elérte a kritikus szintet, változtatásra volt szükség. A BKIK-nak is köszönhetően a jövőre hatályba lépő fogyasztóvédelmi törvény a vásárlónak és a vállalatoknak is előrelépés. Hiszünk az értelmes és tiszta verseny szükségességében.

 

– Ezek az intézkedések menynyiben segítik a kamarai bizalom erősödését?

– A bizalom összetett, bonyolult dolog. Ki kell érdemelni, meg kell tartani. A BKIK ezen az úton jár, de tudjuk, hogy az út hosz- szú. Abba a háromszögbe, amely a fogyasztó, a vállalkozó és a BKIK hármasságát jelenti, a magunk részéről a kiérlelt tapasztalatot, megalapozott szakértői tudást, a gyors ügyintézést és a rendkívül kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert visszük bele. Mi is a piacon dolgozunk, a BKIK-nak is bírnia kell a versenyt.

 

– Ez jelenthet akár folyamatos termékinnovációt is?

– Abszolút! Átvettük az ipari, kereskedelmi és a szolgáltatási szféra ritmusát. Osztjuk, hogy állandó megújulás kell, hiszen ez a piaci versenyhez, illetve az ügyfél-elégedettséghez elengedhetetlen. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük működésünket.

 

– Ez azt jelenti, hogy a BKIK egy innovatív kamara lett?

– Ezen vagyunk. Példa erre az Etikus Repohár Hálózat, az Innovációs Piactér, a BKIK Akadémia és a Nagyvállalati Klub.

 

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter a BKIK Nagyvállalati Klubjában

 

– Utóbbihoz kik tartoznak?

– Az ötmilliárd forint feletti forgalmat elért, a főváros gazdaságában meghatározó szerepet vivő vállalatok felsővezetői. Miniszterek, államtitkárok a meghívottak, a fontos, aktuális témák kerülnek terítékre.

 

– Tapasztalataikat, módszereiket miként osztják meg más területi kamarákkal?

– Értelmezésemben ez is része a szolgáltatásfejlesztésnek. A kamarai rendszer ugyanis területi végpontokkal rendelkező hálózat is egyben, csak ezt a lehetőséget eddig saját szolgáltatásainak innovációjára kevésbé használta. Mindez visszafelé is működik: ha egy-egy területi kamara versenyképes szolgáltatást nyújt tagjainak, miért ne vennék át a módszerét? Így létrejöhet egy-egy egyetemi inkubációban való részvétel vagy K+F tanácsadás, de ugyanígy lényeges a digitalizáció vagy a megfelelő képzési rendszer kiépítése.

 

– Az egyenlő esélyeket szolgálja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Itt mi a kamara szerepe?

– A téma fontos, így a BKIK számára prioritás. Természetesen itt is a szakminisztérium partnerségére törekszünk, hiszen azok a vállalatok, amelyek jelentős számban foglalkoztatnak megváltozott képességű munkaerőt, adókedvezményben részesülhetnek.

 

– Szakképzésben is erősítenek?

– Fókuszban a szakképzett munkaerő, melynek felértékelődése a szemünk előtt zajlik. A tudás remek befektetés, ráadásul ma már megéri és menő is szakmát tanulni!

 

BÓDY GÉZA/Világgazdaság