Tudástár

Tudástár

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

A magyar kamarák működéséről 1868-ban önálló törvény született, így az 1873-ban egyesült Pest és Buda már törvényi alapon működő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) rendelkezett, amely megszervezte a budapesti vásárokat, a mesterek szakmai képzését, oktatását és vizsgáztatását. A BKIK részt vett a Pesti Árú- és Értéktőzsde megalakításában, illetve nevéhez fűződik az első magyar iparfejlesztési és támogatási törvény előkészítése is.

A gazdasági kamarák a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában létrehozott és működtetett szervezetek, amelyek az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentésével a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részét önigazgatás útján látják el.

A gazdasági kamarák legfontosabb feladata a helyi vállalkozások összefogására épülő, partnerségen alapuló gazdaságfejlesztés

A BKIK, az ország legnagyobb taglétszámú gazdasági kamarája, Budapest gazdasági, társadalmi közéletének meghatározó tényezője

Jelenleg több ezer önkéntes tagja van a kereskedelem, az ipar, a szolgáltatás és a kézműipar területéről.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara legfőbb hivatásának tartja, hogy előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, óvja az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, ellássa a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítését.

A BKIK részt vesz a gazdaságot érintő jogszabályalkotásban, a hosszú távú gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, illetve a fővárosi területfejlesztésben. Prioritásként kezeli a gazdaság valamennyi szereplőjét érintő, általános érvényű kérdéseket.

A BKIK-nak elsődleges feladata a gazdaságfejlesztés és az általános gazdasági érdekképviselet. A kamara ezért arra törekszik, hogy minél szélesebb körű véleménynyilvánítási lehetőséget kapjon a gazdasági jogalkotásban, ezáltal részt vegyen a helyi gazdaság fejlődésének erősítésében, valamint a főváros és a kerületek ipar- és kereskedelempolitikájának kialakításában.

KÖTELEZŐ REGISZTRÁCIÓ vs. ÖNKÉNTES TAGSÁG

Ha Önnek egyéni, vagy társas vállalkozása van budapesti székhellyel, bizonyára már hallott a kamaráról, hiszen 2012-től törvény írja elő a kötelező kamarai regisztrációt. A kamarai nyilvántartás célja, hogy ennek segítségével a vállalkozások gazdálkodásával, tevékenységével kapcsolatos olyan adatbázis jöhessen létre, amely javítja az üzleti forgalom biztonságát, valamint a vállalkozások és a kormányzat számára egyaránt hasznosítható információkat tudjon nyújtani. A kötelezően regisztrált vállalkozások számára térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következők:

- tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben;
- pályázatfigyelés
- üzleti partnerkeresés elősegítése

Fontos tudni, hogy a kötelező kamarai regisztráció nem egyenlő az önkéntes kamarai tagsággal!

Amennyiben egy vállalkozás aktívabb tevékenységet kíván a kamarában folytatni, beléphet az önkéntes kamarai tagok sorába. Tag lehet bármely magyarországi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet. A belépési nyilatkozatban a gazdálkodó szervezet nyilatkozik arról, hogy ismeri és önmagára nézve kötelezőnek fogadja el a Kamara Alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzataiban rögzített jogokat és kötelezettségeket.

Kamarai szabályzatok

Az éves tagdíj mértéke mindig az előző év helyi iparűzési adó alapját képező nettó árbevétel 0,6 ezreléke. A gyakorlatban ez 15 000 és 1 100 000 forint között mozog. A Kamara honlapján részletesebb tájékoztatást kaphat a kamarai tagsági díjról.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A belépő önkéntes tagok 4 szakmai tagozat közül, ezeken belül pedig a szakmai ágazatok alapján felosztott választási osztályokhoz csatlakozhatnak. Az önkéntes tagok itt gyakorolhatják jogaikat és kötelezettségeiket. Amennyiben egy kamarai tag belépéskor nem választ osztályt, akkor a TEÁOR  szerint, a főtevékenység alapján kerülnek besorolásra.

A kamarának 4 tagozata van:

Gazdasági Szolgáltatások Tagozat
XX. Tanácsadási Osztály
XXI. Marketing és Kommunikációs Osztály
XXII. Fordító és Tolmács Osztály
XXIII. Ingatlanforgalmazás, -Hasznosítás és Ingatlan Vagyonkezelés Osztály
XXIV. Oktatási és Szakképzési Osztály
XXV. Gazdasági Tevékenységet Segítő Szolgáltatás Osztály
XXVI. Számviteli, Adótanácsadói, Könyvelői, Könyvvizsgálói Osztály
XXVII. Mediációs és Jogi Koordinációs Osztály
XXVIII. Általános Pénzügyi Szolgáltatás Osztály
XXIX. Humán Szolgáltatások Osztály

Kereskedelmi Tagozat
III. Kereskedelem, Kereskedelmi Szolgáltatás Osztály
IV. Kiskereskedelem és E-Kereskedelem Osztály
V. Turizmus és Vendéglátás Osztály
IX. Bank, Biztosítás, Vagyongazdálkodás Osztály

Ipari Tagozat
I. Ipar, Ipari kutatás, Tervezés, Szolgáltatás Osztály
II. Építőipar, Építőipari kutatás, Tervezés, Építőipari szolgáltatás Osztály
VI. Közlekedés, Szállítás, Szállítmányozás Osztály
VII. Hírközlés, Informatika Osztály
VIII. Közüzemek, Közszolgáltatások Osztály

Kézműipari Tagozat
XI. Fa-, és Építő-kisipari Osztály
XII. Épületgépészeti Osztály
XIII. Elektromos-ipari Osztály
XV. Jármű és Fémipari Osztály
XVI. Személyi Szolgáltató Osztály
XVII. Egészségügyi Szolgáltató Osztály
XVIII. Ruha-, Textil-, Bőripari és Művészi Kézműves Osztály

A tagozatok elsődleges célja és feladata az ágazati szakmai érdekek feltárása, a hozzá tartozó vállalkozások érdekeinek összehangolása, érdekképviselete és tájékoztatása.

A szakmai alapon történő betagozódás mellett területi alapon is besorolásra kerülnek a vállalkozások a Kerületi Tagcsoportokban. A 23 budapesti kerület alapján a BKIK-nak 23 Kerületi Tagcsoportja van, melyek feladata az adott kerület vállalkozóinak összefogása, információval  való ellátása, működésük támogatása. A tagcsoportok képviselői részt vesznek az önkormányzatok bizottsági ülésein, javaslatokat fogalmaznak meg a vállalkozásokat érintő jogalkotási és fejlesztési elképzelésekről. Együttműködnek az önkormányzatok szerveivel, a társkamarákkal, a kerületi civil szervezetekkel és intézményekkel, tájékoztató rendezvényeket szerveznek a vállalkozásokat érintő kérdésekről.

A tagcsoportok munkáját a Kerületi Szolgáltató Irodák segítik, itt a vállalkozók tájékozódhatnak a BKIK által nyújtott szolgáltatásokról is.

KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA
(I., II., III., V., XI., XII., XXII. Kerületi Tagcsoportok)
Cím: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. VI. emelet 602.

KELET-PESTI REGIONÁLIS- ÉS SZÉCHENYI KÁRTYA IRODA
(IV., VI., VII., X., XIII., XIV., XV., XVI.,  Kerületi Tagcsoportok)
Cím: 1165 Budapest, Jókai Mór u. 6. I. emelet 99.

XVIII-XIX. KERÜLETI REGIONÁLIS- ÉS SZÉCHENYI KÁRTYA IRODA
(XVII., XVIII., XIX. Kerületi Tagcsoportok)
Cím: 1181 Budapest, Üllői út 453. földszint

XX. KERÜLETI REGIONÁLIS- ÉS SZÉCHENYI KÁRTYA IRODA
(VIII., IX., XX., XXI. kerületi Tagcsoportok)
Cím: 1201 Budapest, Baross u. 72.

XXIII. KERÜLETI TAGCSOPORTI IRODA
(XXIII. kerületi Tagcsoport)
Cím: 1238 Budapest, Grassalkovich út 122–124.

A kamara legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, amely a BKIK Alapszabálya szerint  110 főből, azaz küldöttből áll. 

A négyévente megrendezett kamarai választásokon, a küldöttek megválasztásában – minden budapesti székhelyű vállalkozás részt vehet, függetlenül attól, hogy önkéntes kamarai tag -e vagy sem  A küldöttek választják meg az elnököt.és a vezető  tisztségviselőket.

A kamara operatív irányítószerve az Elnökség, mely maximum 27 főből állhat.

Az Elnökség ülései a kamarai küldöttek számára nyilvánosak, azon bármelyik küldött részt vehet.  A küldöttek és az eEnökség munkáját az Ellenőrző Bizottság, az Etikai Biztottság, illetve az ügyintéző szervezet segíti.

Kamarai küldött és tisztségviselő csak az lehet, aki az önkéntes tagnak a bejelentett képviselője a kamarában.

Az önkéntes tagság éves tagdíj mértéke mindig az előző év helyi iparűzési adó alapját képező nettó árbevétel 0,6 ezreléke. A gyakorlatban ez 15 000 és 1 100 000 forint között mozog. A Kamaránk honlapján részletesebb tájékoztatást kaphat a kamarai tagsági díjról.

Deregulációs Bizottság

A törvényhozás társadalmi partnereként a BKIK létrehozta Deregulációs Bizottságát , melynek célja, hogy a vállalkozások legszélesebb spektrumából összegyűjtse, megvizsgálja és értékelje a bürokrácia csökkentésére, a működést nehezítő szabályozások egyszerűsítésére irányuló, a támogató üzleti környezet megvalósítását célzó konkrét javaslatokat.

A BKIK új testülete a fővárosi vállalkozóktól érkező igényeket közvetíti a jogalkotók felé, a budapesti kamaránál regisztrált vállalkozások körében feltérképezve, mely szakmákban milyen olyan szabályozás van, amely racionalizálásával a vállalkozók terhei könnyíthetők.

DCCA

A nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében a BKIK közvetítésével és elnökségével alakult meg 2010 nyarán a Duna Menti Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (Danube Chambers of Commerce Association, DCCA) is, amely közvetetten, számos ország vállalkozásait tömörítve a határokon átnyúló, közös társadalmi-gazdasági érdekek elősegítésén keresztül kíván bekapcsolódni az európai Dunastratégiába.

Budapesti Békéltető Testület

A BKIK mellett működő Budapesti Békéltető Testület  már több mint 20 éve áll a fogyasztók és a vállalkozások szolgálatásban, ellátva a köztük felmerülő viták ingyenes és gyors megoldására irányuló feladatokat. Évente több száz ügyben segít a peren kívüli békés rendezésben.

Bővebb információ: www.bkik.hu

A jelen összefoglaló anyagnak nem célja mindazon szakmai ismeretek kimerítő jellegű bemutatása, hanem a teljesség igénye nélkül, tájékoztatási céllal kívánunk a vállalkozásoknak segíteni. Esetleges további kérdés esetén forduljanak bizalommal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához a  email címen vagy keresse fel könyvelőjét.